Korábbi ígéretehez híven a magyar kormány immár hivatalosan is közzétette, hogy létrehoz egy korrupció ellen küzdő, független hatóságot Magyarországon, sőt, feléleszti az évekkel ezelőtt megszüntetett korrupcióellenes testületet is
- írja az euronews.
Kérdés, elég intézményes garanciát jelent-e mindez Brüsszel aggodalmaira?
Ha a magyar ellenzéki pártokon múlna a brüsszeli döntés, akkor a kormány elbukna az új korrupcióellenes hatóság tervével: szinte egyöntetűen bírálták az elképzelést.
„A korrupció megállításához nem egy újabb hivatal hiányzik, hanem az uniós ügyészséghez való csatlakozás! (…) Olyan ez, mintha a maffia saját polgárőrséget alapítana, hogy elkerülje a rendőrségi vizsgálatot” – írta az MSZP. „A képmutatás csúcsa, hogy létrehoznának egy fideszes kamutestületet, ami nyilván nem tárna fel semmiféle valós korrupciós ügyet” – állította a DK, úgyszintén az európai ügyészséget ajánlva a kormány figyelmébe.
„Egy beígért, de még létre sem hozott új hatóság önmagában nem jelent semmit. A részleteket sem ismerjük: pontosan milyen jogkörei lesznek? És főleg: mi garantálja a függetlenségét és számonkérhetőségét?” – reagált a tervre a Momentum EP-képviselője, Cseh Katalin, megjegyezve, hogy
Egyebek mellett ezek lehetnek azok a kérdések, amelyeken a kormány által a Covid-helyreállítási alapokból várt 4,64 milliárd euró, illetve a nemzeti infrastruktúra korszerűsítését célzó forrásokból várt további 24,3 milliárd euró sorsa múlik.
Valószínűleg a fentiekhez hasonló kérdéseket tesz fel magának és a magyar kormánynak a választ egyelőre vizsgáló Bizottság, amely nem kis nyomás alatt dolgozik: július elején pártállástól függetlenül EP-képviselők sora sürgette őket, hogy ne folyósítsák Budapestnek a helyreállítási forrásokat, „a jogállamiság rendszerszerű megsértése” miatt.
Bár Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter az elmúlt időszakban többször is elmondta, hogy a kormány Brüsszel kedvéért kész akár az európai ügyészséghez is csatlakozni – ezt a kabinet korábban kategorikusan kizárta -, a most nyilvánosságra került terv nem tartalmazza ezt a lépést, az unió aggodalmaira augusztus végén beadott átfogó magyar válaszból pedig egyelőre semmi nem szivárgott ki.
A Bizottság jóváhagyta Pintért és Rogánt?
Az mindenesetre valóban kétségeket vethet fel, hogy az új hivatal és a munkacsoport is az uniós aggályokat folyamatosan hárító, azokat genderügyi támadásként átértelmező Varga Judit igazságügyi miniszter alá tartozik majd, bevonva mások mellett Pintér Sándor belügyminisztert és Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert is.
Holott Rogán maga is számos korrupciógyanús ügybe keveredett korábban, amelyekbe az Átlátszó összeállítása szerint bele kellett volna buknia. Több kormányközeli korrupciós ügynek pedig azért nem lett következménye, mert a politikailag elkötelezett legfőbb ügyész, Polt Péter nem indította meg a szükséges vizsgálatokat.
Miután a Magyar Közlönyben megjelent a korrupcióellenes hatóság létrehozásáról szóló határozat, Varga Judit arról posztolt, hogy „Folytatjuk a párbeszédet a Bizottsággal”, azért dolgoznak, hogy „Magyarország és a magyar emberek hozzájussanak ahhoz, ami őket megilleti.”
Ha viszont már a hatóság ötlete és az intézményes megoldást felügyelő személyek is a Bizottsággal folytatott diskurzus eredményei, akkor nyilvánvaló, hogy Brüsszel nem tartja problémásnak ezt a megoldást. Ez azt igazolná, amiről Navracsics Tibor még július végén beszélt, hogy az Európai Bizottság részéről nem találkoztak olyan kéréssel, hogy Magyarország csatlakozzon az európai uniós ügyészséghez.
Kérdés tehát, hogy az unió ragaszkodik-e ahhoz, amihez a magyar ellenzék ragaszkodik, avagy elfogadja-e az új hivatal és munkacsoport függetlenségét és pártatlanságát, és milyen szempontok alapján dönt majd a Magyarországnak folyósítandó uniós alapokról. Az idő egyre fogy: ha év végéig nincs megállapodás, Magyarország elesik ezektől a forrásoktól.
euronews