Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy interjúban számolt be a magyar döntésről azután, hogy Kijev egy szankciós intézkedéssel leállította az orosz Lukoil Ukrajnán áthaladó szállításait. Ez hazánkon kívül Szlovákiát is érzékenyen érinti, a két ország közösen fordult az Európai Bizottsághoz, de ezen kívül további lépések jönnek.
Arra hivatkozva, hogy Oroszország ne az olajának európai eladásából finanszírozza a háborúját Ukrajna ellen, Kijev egy rendelettel leállította az orosz Lukoil kőolajtranzitját Ukrajnán keresztül. Ez Szijjártó Péter korábbi nyilatkozata szerint súlyosan veszélyezteti Magyarország és Szlovákia energiaellátását, mivel a Lukoil a magyar kőolajimport egyharmadát és a szlovák kőolajimport mintegy 45 százalékát adja jelenleg. Hangsúlyozta, hogy az energiaellátás nem politikai, hanem infrastrukturális kérdés, és hazánk kőolajszükségletét alternatív szállítási útvonalak hiányában nem lehet megoldani orosz források nélkül.
Az ukrán lépés miatt Magyarország és Szlovákia közösen kezdeményezett konzultációs eljárást az Európai Uniónál Ukrajnával szemben, jelentette be hétfőn Szijjártó Péter és arról is beszélt, hogy a két ország ezzel párhuzamosan különböző jogi és technikai megoldásokon dolgozik a zavartalan kőolajellátás biztosítására.
Erről kedden bővebben is beszélt az ATV Híradójának. Az elhangzottak szerint Kijev megszegte az Európai Unió és Ukrajna társulási megállapodását, az ugyanis kimondja, hogy Ukrajna nem szakíthat meg sem teljes egészében, sem részben energiahordozók tranzitját Ukrajnán keresztül európai uniós tagállamok irányába. A külgazdasági és külügyminiszter szerint most ki fog derülni, hogy az Európai Bizottság képes-e egyáltalán arra, hogy európai érdekeket, európai országok érdekeit képviselje, főleg egy ilyen kritikus ügyben. Szerinte az Európai Bizottságnak igenis rá kell szorítania Ukrajnát arra, hogy tegye ismételten lehetővé a Lukoil olajszállításait Ukrajnán keresztül.
Emellett leszögezte:
„mindaddig, amíg ezt a kérdést Ukrajna nem oldja fel, addig az Európai Békekeretből származó 6,5 milliárd eurós fegyverszállítási ellentételezés kifizetését felejtse is el mindenki,
mert hogy nézne az ki, hogy mi 6,5 milliárd euró kifizetéséhez hozzájárulunk, miközben Ukrajna az energiaellátásunk biztonságát veszélyezteti”.
Megjegyezte még, ezt a helyzetet az ukránoknak kell feloldani. „Mi azért nem rohanhatunk egy másik szolgáltatóhoz, mert az ukránok éppen a kényük-kedvük szerint azt gondolják, hogy tőlük vegyük. Mi lesz, ha holnap megint egy másik céggel csinálják ugyanazt? Mi egy állam vagyunk. Ez nem egy piac, nem egy bolhapiac. Egy állam vagyunk, amelynek vannak szerződései, van energiaellátása, és van egy arra vonatkozó stratégiája. Nem szabad rohangálni, hanem szépen, nyugodtan a hosszú távú stratégiát, meg a hosszú távú energiabiztonságot előtérbe helyezve kell lépéseket tenni” – magyarázta.
Az InfoRádióban Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője korábban elmondta: ha a politikai-jogi problémákat nem sikerül megoldani és nem indul újra ez az útvonal, akkor több forgatókönyv is lehetséges az ország olajellátásának megoldására, amelyet eddig kormányzati bejelentés szerint átmeneti intézkedéssel stabilizáltak.
