Traian Ungureanu újságíró, a legnevesebb román konzervatív gondolkodó, volt európai parlamenti képviselő, lesújtó véleményt fogalmazott meg az Európai Unióról, amely képtelen volt kezelni a járvány elleni védekezést a kontinensen.
Az uniót nem a szolidaritás, hanem a pótcselekvés jellemzi. A román-magyar ellentétről pedig elmondta, véleménye szerint kreált konfliktusokon alapszik.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/Baranyi Ildikó)
Traian Ungureanu újságíró, a legnevesebb román konzervatív gondolkodó, volt európai parlamenti képviselő, lesújtó véleményt fogalmazott meg az Európai Unióról, amely képtelen volt kezelni a járvány elleni védekezést a kontinensen. Az uniót nem a szolidaritás, hanem a pótcselekvés jellemzi.
Lengyelország és Magyarország őrzi az igazi konzervatív értékeket
Sokan említik Közép- és Kelet-Európát úgy, mint egyfajta konzervatív újjáéledés forrását, és ebben az összefüggésben sokan Lengyelországot és Magyarországot említik. Traian Ungureanu román újságíró a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában elmondta, a változások olyan drámaiak és veszélyesek, hogy ma már nagyon könnyű felsorolni azokat a kormányokat és országokat, amelyeknek még van konzervatív és európai meggyőződése. A kevés kivétel között van Lengyelország és Magyarország – mondta. Más országokra, politikai vezetőkre nem jellemző az európai hagyományokhoz és civilizáció alapvető értékeihez való ragaszkodás.
Kiemelte, Lengyelország és Magyarország Kelet-Európában fontos szereplő. Hozzátette, úgy gondolja
Kelet-Európa szerencsésnek tarthatja magát, hogy van a lengyel és a magyar kormányzat, a két ellenálló rezsim, amelyek olyan politikát folytatnak, amelyek még a valós értékekre alapozódnak.
„Nem volt és nem lesz egyszerű dolga egyik országnak sem. Viszont azt gondolom, Kelet-Európa Lengyelországnak és Magyarországnak köszönhetően megértheti, mi is zajlik jelen pillanatban Európában” – fogalmazott.
A román állam folyamatos hanyatlásban van
A beszélgetésben azt is elmondta, Románia lakosságszámát tekintve Kelet-Európában, Lengyelország után, a második legnagyobb ország. „Viszont sajnos politikai értelemben nézve a román állam egy folytonos hanyatlásban van. Úgy értem,
az ország politikai szerkezete, a politikai színtér, a pártok, az elképzelések egyre kevésbé és kevésbé mondhatók valós politikai pártoknak és gondolatoknak”
– fogalmazott. Hozzátette, nagyjából még megvan a baloldal és a jobboldal is, de ez igen alacsony szinten létezik.
„A romániai politika nem gondolatokról és értékekről szól, hanem jóval inkább politikai hatalomért való kapkodásról, olyan pozíciókért való küzdelemről, amelyek költségvetési forrásokat biztosítanak. Arról is szól, hogy az államgépezetben a rokonok és pártfogoltak hálózatát kialakítsák. Ez pedig azt a helyzetet eredményezi, hogy nem beszélhetünk igazán a politikai pozicionálásról. Attól tartok, hogy Románia többé-kevésbé követni fogja az általános nyugati trendet”– mondta.
Hozzátette, ezt azért is látja szomorúnak, mert a román társadalom nincs olyan rossz állapotban, mint az ország politikai háttere, az emberek tudják vagy legalábbis érzik azt, hogy mi folyik a nyugati világban és nem értnek egyet vele, illetve ellenzik a lázadást a civilizáció és racionalitás ellen. Ez lehet a remény Románia számára.
Kreált konfliktus
Kihangsúlyozta, „Románia összességében, mint társadalom, alapvetően konzervatív, egy sajátos, helyi módon, de konzervatív”. Éppen ezért úgy véli, az NGO-knak még hosszú utat kell megtenniük, hogy kísérletük sikerrel járjon.
Traian Ungureanu úgy látja, a romániai román-magyar ellentét kreált konfliktusokon alapszik. Elmondta,
ha Románia politikailag meggyengült, azt mindig a magyaroknak tulajdonították a politikusok.
„Ma sincs ez másként, a sorozatos konfliktusok a parlament, az elnök, a különböző pártok és a magyar kormány, valamint romániai magyar vezetők között nem azok, aminek látszanak” – tette hozzá.
Elmondta,
vannak félreértések, korlátok, kulturális különbségek, de ezek nem olyan mértékűek, amelyek önmagukban komoly problémákat tudnának okozni.
„Akárhányszor konfliktus alakul ki, az túlnyomóan politikai érdekek miatt történt. Úgy értem, hogy a politikai pártok és a parlament ma Romániában oly gyenge, hogy szüksége van erre a fajta konfliktusra” – fogalmazott. Kiemelte, Magyarországot sem menti fel teljesen, hiszen a magyar kormánynak is megvannak a saját érdekei és megvannak a kártyái, amelyeket ki is játszik. Összességében ugyanakkor ez egy természetellenes és alapjában kitalált konfliktus – mondta.
Az Európai Unió alárendelt tagokként tekint a kelet-európai tagállamokra
A beszélgetés végén elmondta, vélemény szerint az Európai Unió alárendelt tagokként tekint a kelet-európai tagállamokra. Hozzátette, ez igazán botrányos egy olyan intézmény esetében, amely gyakorta emlegeti a szolidaritás szót, mint alapelvet.
Elmondta, úgy véli az unió vezetősége úgy tekint Kelet-Európára, mint Európa lázadó térségére, primitív, konzervatív és hagyományaihoz ragaszkodó térségre. Hozzátette, ez a nézet alig tér el attól, ahogy a hidegháború ideje alatt a nyugati világból tekintettek Európa keleti részére.
„Mindazok az előítéletek, amelyek 1989 előtt alakultak ki, változatlanul tovább élnek, sőt inkább felerősödnek. És azt gondolom, hogy ez most még inkább képmutató dolog, hiszen azt mondani egy országnak, hogy az Európai Unió tagja, de aztán sosem lehet ott az első sorban, az nem más, mint képmutatás”.
A címlapfotó illusztráció.
Kossuth Rádió, Hiradó / Hirmagazin.eu
