Egy berlini felmérés szerint az ukrán menekültek többsége már nem kíván visszatérni Ukrajnába, és a német fővárosban képzeli el a jövőjét. A Tegel sürgősségi szállón megkérdezettek 65%-a nyilatkozott úgy, hogy Berlinben szeretne letelepedni. Ez jelentős változás a korábbi évekhez képest, amikor még sokan a háború utáni hazatérést tervezték.
Mark Seibert, a menekültügyi állami hivatal (LAF) elnöke szerint a helyzet jól tükröződik a nyelvtanfolyamok iránti kereslet növekedésében és a munkaügyi központokban állást kereső ukránok számában.
Tíz- és százezrek Berlinben
A 2022-ben kirobbant orosz–ukrán háború kezdete óta ukránok tízezrei érkeztek Berlinbe. A becslések szerint jelenleg 50-60 ezer ukrán él a városban, közülük mintegy 9000-en állami szállásokon laknak.
Különleges jogállás és támogatások
Az ukrán menekültek Németországban kedvezőbb jogi helyzetet élveznek más menedékkérőkhöz képest. Munkavállalási engedéllyel rendelkeznek, hozzáférhetnek a szociális juttatásokhoz és az egészségügyi ellátáshoz.
A rendszer kijátszása és visszaélések
Az ukrán menekültek egy része azonban visszaélt a német jóléti rendszerrel. Egy példaként említett ukrán család 40 ezer euró támogatást vett fel, miközben hazájukban tartózkodtak. Bár a törvény szerint csak azok jogosultak a segélyre, akik kevesebb mint 40 ezer euróval rendelkeznek, az ellenőrzés sok esetben nem hatékony, mivel az ukránok bevallásos alapon nyilatkoznak a vagyonukról.
Az esetek jelentős részében az állami intézmények közötti kommunikáció hiánya is hozzájárul a visszaélésekhez. A munkaügyi hivatal például nem értesült arról, hogy a család gyermeke már nem járt németországi iskolába.
Munkavállalás helyett segély
A hivatalos adatok szerint mintegy 700 ezer ukrán menekült kap állampolgári segélyt Németországban, miközben mindössze 19%-uk vállalt munkát.
Matthias Jendricke, a thüringiai Nordhausen megye tanácselnöke kiábrándítónak tartja a helyzetet:
„Azt hittük, hogy az ukránokat könnyebben be tudjuk illeszteni a munkaerőpiacra, de a dolgok rossz irányba mentek.”
Hasonló véleményen van Joachim Walter, Baden-Württemberg Tübingen megye tanácselnöke is, aki szerint a segélyek csökkentették az ukránok munkába állási hajlandóságát.
Ennek akapján Németországban egyre több ukrán menekült dönt úgy, hogy véglegesen letelepedik. Az integráció azonban számos kihívással jár, mivel a jóléti rendszer visszaélésekre ad lehetőséget, és a munkába állási kedv csökkenése aggodalomra ad okot a helyi vezetők körében.