Egy berlini felmérés szerint az ukrán menekültek többsége már nem kíván visszatérni Ukrajnába, és a német fővárosban képzeli el a jövőjét. A Tegel sürgősségi szállón megkérdezettek 65%-a nyilatkozott úgy, hogy Berlinben szeretne letelepedni. Ez jelentős változás a korábbi évekhez képest, amikor még sokan a háború utáni hazatérést tervezték.

Mark Seibert, a menekültügyi állami hivatal (LAF) elnöke szerint a helyzet jól tükröződik a nyelvtanfolyamok iránti kereslet növekedésében és a munkaügyi központokban állást kereső ukránok számában.

Tíz- és százezrek Berlinben

A 2022-ben kirobbant orosz–ukrán háború kezdete óta ukránok tízezrei érkeztek Berlinbe. A becslések szerint jelenleg 50-60 ezer ukrán él a városban, közülük mintegy 9000-en állami szállásokon laknak.

Különleges jogállás és támogatások

Az ukrán menekültek Németországban kedvezőbb jogi helyzetet élveznek más menedékkérőkhöz képest. Munkavállalási engedéllyel rendelkeznek, hozzáférhetnek a szociális juttatásokhoz és az egészségügyi ellátáshoz.

A rendszer kijátszása és visszaélések

Az ukrán menekültek egy része azonban visszaélt a német jóléti rendszerrel. Egy példaként említett ukrán család 40 ezer euró támogatást vett fel, miközben hazájukban tartózkodtak. Bár a törvény szerint csak azok jogosultak a segélyre, akik kevesebb mint 40 ezer euróval rendelkeznek, az ellenőrzés sok esetben nem hatékony, mivel az ukránok bevallásos alapon nyilatkoznak a vagyonukról.

Az esetek jelentős részében az állami intézmények közötti kommunikáció hiánya is hozzájárul a visszaélésekhez. A munkaügyi hivatal például nem értesült arról, hogy a család gyermeke már nem járt németországi iskolába.

Munkavállalás helyett segély

A hivatalos adatok szerint mintegy 700 ezer ukrán menekült kap állampolgári segélyt Németországban, miközben mindössze 19%-uk vállalt munkát.

Matthias Jendricke, a thüringiai Nordhausen megye tanácselnöke kiábrándítónak tartja a helyzetet:

„Azt hittük, hogy az ukránokat könnyebben be tudjuk illeszteni a munkaerőpiacra, de a dolgok rossz irányba mentek.”

Hasonló véleményen van Joachim Walter, Baden-Württemberg Tübingen megye tanácselnöke is, aki szerint a segélyek csökkentették az ukránok munkába állási hajlandóságát.

Ennek akapján Németországban egyre több ukrán menekült dönt úgy, hogy véglegesen letelepedik. Az integráció azonban számos kihívással jár, mivel a jóléti rendszer visszaélésekre ad lehetőséget, és a munkába állási kedv csökkenése aggodalomra ad okot a helyi vezetők körében.

Hirmagazin.eu

ElőzőÚj alternatívát fedeztek fel a magyarok a palackvisszaváltásra
KövetkezőPolitikai válság Franciaországban – Le Pen kontra Macron..
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza