Ezt Berlin alig fél nappal azután jelentette be, hogy az amerikai elnök hasonló engedélyt adott az ukrán hadvezetésnek.
Berlin bejelentése válasz a NATO főtitkárának pár nappal ezelőtti kérésére, és Jens Stoltenberg reményei szerint újabbak követik majd a fél nappal ezelőtti washingtoni és a közvetlenül utána meghozott német döntést.
Jens Stoltenberg arra kérte a NATO-tagállamokat a szervezet parlamenti közgyűlésének eheti szófiai ülésén, hogy oldjanak fel bizonyos korlátozásokat az ukrajnai katonai segélyekkel kapcsolatban. Azzal érvelt a NATO prága külügyminiszteri értekezletén is, hogy Oroszország jogsértő háborút vív Ukrajna ellen, és az elmúlt hetek intenzív támadásait az ukrán hadsereg képtelen lesz állni a Nyugat fokozott támogatása nélkül.
„Ez a háború egy agresszió, Oroszország megtámadott egy országot, megsértette a nemzetközi jogot, lerohanta Ukrajnát, és Ukrajnának joga van megvédenie magát. És ebbéli jogához hozzátartozik, hogy katonai célpontokat támadjon Oroszország területén.
A kérdés azért rendkívül kényes, és egészen mostanáig visszatartotta a NATO tagállamait attól, hogy beleegyezésüket adják az Ukrajnába támogatásként szállított fegyvereik oroszországi bevetésétől, mert ezt az orosz vezetés beavatkozásnak tekintheti, ahogyan azt az orosz külügyminiszter és az elnöki szóvivő mellett az orosz elnök is többször kifejtette.
De miután az elmúlt hetekben az orosz csapatok jelentős fölényre tettek szert elsősorban a kelet-ukrajnai front északi részén, és komoly veszély fenyegeti Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot is, miközben Kramatorszkhoz is egyre közelebb nyomul az orosz hadsereg, az amerikai elnök, majd a német vezetés is beadta a derekát, látva, hogy ezen eldőlhet a több mint két éve folyó háború. A brit kormány már korábban megtette ezt a gesztust.
Az ukrán hadsereget ugyan újabb és újabb segélyekkel támogatják nyugati szövetségesei, a szállítmányok lassan érkeznek, és azokat mennyiségi és bevetési korlátozások sújtják. Ezeknek a feloldását kérte a NATO főtitkára Szófia után a kétnapos prágai találkozón is.
A cseh külügyminiszter köszönetét fejezte ki Prágában azon államoknak, amelyek csatlakoztak kezdeményezésükhöz, és megemelték lőszerszállítmányaik volumenét, illetve felgyorsították azok szállítását tekintettel arra, hogy a lőszerutánpótlás az, amiben a legnagyobb hiányt szenved most az ukrán haderő.
A NATO következő ülése júliusban lesz Washingtonban.
