Ha a háború úgy alakul Kijev egy percig sem fog hezitálni, hogy tűz alá vegye az orosz fővárost.
Legitim katonai célpontnak nevezte Moszkvát a kijevi parlament Nemzetbiztonsági, Védelmi és Hírszerzési Bizottságának vezetője a Bild napilap online kiadásának adott exkluzív interjújában. Fjodor Veniszlavszkij szerint, ha a háború úgy alakult, az ukrán fegyveres erők egy percig sem fognak hezitálni, hogy Oroszország területén álló célpontok, köztük a főváros ellen indítsanak támadásokat.
Aki úgy gondolja, hogy Kijevnek tartózkodnia kellene attól, hogy a Nyugat által szállított fegyvereket orosz területek elleni támadásokra használja, az egy párhuzamos világban él
– fogalmazott Veniszlavszkij parlamenti képviselő, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök alkotmánybírósági különmegbízottja. A politikus kihangsúlyozta, hogy Moszkva azért kezelik kiemelt fontosságú célpontként, mert a város ad otthont az orosz vezérkari főhadiszállásnak, valamint az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központjának. Mint mondta, a Kremlnek komoly fejfájást okozna, ha a felsorolt intézményeket tűz alá vennék. Ezen túl azonban nem kívánt arról beszélni, hogy Kijevnek vannak-e már konkrét tervei egy esetleges orosz főváros elleni támadással kapcsolatban, azt azonban elárulta, hogy egy ilyen döntést nem neki, hanem ukrán katonai vezetésnek kell majd meghoznia.
A Veniszlavszkijjal készült interjú egy nappal azután jelent meg, hogy a Pentagon földről indítható, úgynevezett GLSDB bombák ukrajnai szállításáról döntött. Az említettet lőszerek GPS-vezérléssel vannak felszerelve, a hatótávolságuk pedig 150 kilométer. Ukrajna azon kérését ugyanakkor az Egyesült Államok visszautasította, hogy 300 kilométer hatótávolságú ATACMS rakétákat adjanak át. Hivatalos nem tudni, hogy Kijev rendelkezik-e olyan nyugati fegyverekkel, melyek alkalmasak az ukrán határtól nagyjából 500 kilométerre található Moszkva támadására. Washington azonban korábban többször is kijelentette, hogy nem fogja megakadályozni az ukrán hadsereget abban, hogy a nyugati fegyverekkel mélyen Oroszországon belüli célpontokat támadjon.
Az amerikai álláspontnál sokkal óvatosabbat képvisel Németország. Olaf Scholz a hétvégén arról állapodott meg Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy az Ukrajnának átadott nyugati fegyvereket (elsősosrban a Leopard harckocsikat) nem fogják Oroszország területén végrehajtott akciókra felhasználni. A német kancellár szerint nincs miért aggódni. Mint fogalmazott, konszenzus van ebben a kérdésben.
Arra a kérdésre, mennyire zavarja, hogy sokan gyávának, döntésképtelennek tartják amiatt, hogy eddig halogatta a harckocsik szállításáról szóló döntést, Olaf Scholz azt válaszolta: komolyan veszi a hivatali esküjét, és mindenkit biztosít arról, hogy a jövőben is körültekintően fognak eljárni a hasonló kaliberű kérdésékben.
„Megőrizzük a higgadtságunkat, és minden döntést nagyon alaposan meg fogunk fontolni a jövőben. Bármi más gondatlanság lenne, és nagy veszélyt jelenthetne” – tette hozzá a német kancellár.
Előnyösebb állásokat foglaltak el az orosz fegyveres erők vasárnapra a moszkvai katonai szóvivő szerint a Donyeck város környékén folytatott offenzívájuk során, a Wagner zsoldoscsoport alapítója pedig arról számol be, hogy Artemivszkben (Bahmutban) minden egyes házért elkeseredett harcok folynak.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszknál hat diverzáns- és felderítő csoport, mintegy 35 katona, egy páncélozott harcjármű és két egyéb jármű, Limannál pedig több mint 120 katona, egy gyalogsági harcjármű és három páncélozott harcjármű, Donyeck térségében több mint 115 katona, három gyalogsági harcjármű, négy egyéb jármű, valamint egy D-20-as és egy D-30-as tarack, a donyecki régió déli részén és Zaporizzsja környékén pedig több mint 130 katona, két harckocsi, egy gyalogsági harcjármű, két páncélozott harcjármű, két egyéb jármű, egy Gvozgyika önjáró löveg, egy D-30 és egy D-20-as tarack valamint egy tüzérségi lőszerraktár, Herszon irányában pedig egy D-30-as tarack és egy Akacia önjáró löveg volt.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner alapítója a sajtószolgálatán keresztül közölte, hogy Artemivszk (Bahmut) északi városrészeiben „minden utcáért, minden házért, minden lépcsőházért ádáz harc folyik”. Prigozsin szerint az ukrán erők „nem vonulnak vissza sehová” és „az utolsó emberig harcolnak”.
Orosz sajtójelentések szerint harcok folynak az Artemivszket Csasziv Jarral összekötő út, valamint Parszkoijivka és Kraszna Hora település birtoklásáért.
Az orosz rakéta- és tüzérségi erők az elmúlt nap folyamán Konasenkov beszámolója szerint 142 ukrán élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 111 tüzérségi lőállásra mértek csapást, a légvédelem pedig megsemmisített két drónt, valamint 11 Uragan- és HIMARS-rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 382 repülőgépet, 206 helikoptert, 3023 drónt, 403 légvédelmi rakétarendszert, 7750 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 1007 sorozatvetőt, 4003 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8272 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán tüzérségi támadást a hétvégén a helyi hatóságok. Donyeckben egy lakóházat szombaton érő belövés következtében három, egy vasárnapi utcai becsapódás miatt pedig egy civil életét vesztette.
A kelet-ukrajnai frontvonalakon nehezedik a helyzet, ahogy Oroszország egyre több katonát vet be a harcokban – ismerte el szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
„Gyakran mondtam, hogy a fronton nehéz a helyzet, és egyre nehezedik, és most is ez történik. (.) A megszálló egyre több és több katonát vet be, hogy megtörje a védelmünket” – mondta videoüzenetében az ukrán elnök, hozzátéve, hogy „most Bahmutnál, Vuhledarnál, Limannál és más régiókban nagyon nehéz a helyzet”.
Korábban szombaton Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes írta a Telegram üzenetküldő portálon, hogy
az oroszoknak a védelem megtörésére irányuló kísérlete Bahmutnál és Limannál kudarcba fulladt.
A Bahmuttól északra fekvő Limant az ukrán erők tavaly októberben szabadították fel.
Az ukrán hatóságok szerint szombaton „tömeges” tüzérségi támadások célpontja volt a Donyeck megyei Avgyijikva. Zaporizzsja megyében az elmúlt huszonnégy órában huszonhat település polgári infrastruktúráját érték találatok. A dél-ukrajnai Herszon ellen is folytatódtak a csapások.
Zelenszkij üdvözölte a szombati újabb hadifogolycserét. Az orosz invázió február 24-i kezdete óta összesen ezerhétszázhatvankét, orosz fogságba esett ukránt engedtek szabadon – közölte az elnök.
Zelenszkij szombaton telefonon tárgyalt Rishi Sunak brit miniszterelnökkel, aki közölte vele, hogy
már folyik az Ukrajnának szánt Challenger 2 harckocsik ukrán személyzetének kiképzése.
A megbeszélésen a vezetők megvitatták az ukrajnai helyzetet és a miniszterelnök közölte, hogy annak a biztosítására összpontosít, hogy a brit védelmi katonai felszerelés minél előbb eljusson a frontvonalakra – áll a brit miniszterelnöki hivatal közleményében.
Oroszország ok nélkül rontott rá Ukrajnára, és egyedül viseli a felelősséget a háborúért – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár egy vasárnapi lapinterjúban.
A szociáldemokrata politikus a Bild am Sonntag című német lapban közölt interjúban kiemelte, hogy Oroszország az Ukrajna elleni háborúval szembeszegül az európai békerenddel, amit nem lehet tétlenül szemlélni, ezért Németország pénzügyi és humanitárius segítségnyújtással, valamint fegyverszállításokkal is támogatja védekezést.
Mindez nem veszélyezteti Németország biztonságát, hiszen a fegyverszállításokat gondosan mérlegeltük és szorosan összehangoltuk szövetségeseinkkel, elsősorban az Egyesült Államokkal, ez a közös fellépés pedig „megakadályozza a háború eszkalálódását – fejtette ki Olaf Scholz.
Aláhúzta, hogy Vlagyimir Putyinnal telefonon folytatott megbeszélésein rendre „nagyon világosan” az orosz elnök tudomására hozza, hogy Oroszország egyedül viseli a felelősséget a háborúért.
Boris Johnson egykori brit kormányfő azon állításával kapcsolatban, miszerint Vlagyimir Putyin a háború megindításának hónapjában, 2022 februárjában rakétacsapással fenyegette meg egy telefonbeszélgetésük során, Olaf Scholz azt mondta: az orosz elnök nem fenyegetett meg sem engem, sem Németországot.
Vlagyimir Putyin azon kijelentésére, hogy ismét német tankok fenyegetik Oroszországot, kiemelte, hogy az orosz elnök szavai beleillenek a zavaros történelmi összehasonlítások sorába, amelyekkel az Ukrajna elleni támadást igyekszik igazolni.
Arra a kérdésre, van-e megállapodás Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel arról, hogy a Nyugatról érkező fegyvereket csak ukrán területen vetik be és nem támadják velük Oroszországot a saját területén, a kancellár azt mondta, hogy ebben egyetértés van.
