Ukrajna a fogolycsere keretében átadta Oroszországnak Volodimir Cemah donyecki szakadár fegyverest, akinek köze lehetett a 2014-ben a MH17-es malajziai utasszállító repülőgép Kelet-Ukrajna feletti lelövéséhez
– közölte a holland külügyminisztérium szombaton.
A holland ügyészség korábban felszólította Kijevet, hogy ne engedje Oroszországba utazni Cemahot, mert szökése veszélybe sodorhatja az MH17-es ügyében zajló vizsgálatot. A nyomozók jelezték: szeretnék kihallgatni a férfit.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Interfax Ukraina portál szerint viszont azt közölte, hogy a szakadárt szabadon engedése előtt többször kihallgatták.
„Kihallgattuk, és nem csak a hazatérése előtt. Nem nevezem meg azokat az európai vezetőket, akikkel tárgyaltunk a nyomozás során (.). Ez bonyolult ügy volt. Attól tartottam, hogy a fogolycsere meghiúsulhat miatta” – mondta az ukrán elnök újságíróknak nyilatkozva a boriszpili repülőtéren Kijevben, az Oroszországból hazatérő elengedett ukrán foglyokat fogadva.
Cemahot a kijevi fellebbviteli bíróság csütörtökön helyezte szabadlábra. Ő irányította a Hollandiából Malajziába tartó MH17-es járat lezuhanásakor a donyecki szakadárok légvédelmi dandárját a katasztrófa térségében.
A férfit június végén vették őrizetbe Donyeck megye szakadár ellenőrzés alatti részében, Sznyizsne városában, majd két hónapra előzetes letartóztatásba helyezték, később fogva tartását meghosszabbították.
A Kínában tartózkodó Angela Merkel német kancellár üdvözölte az ukrán-orosz fogolycserét, reményteli jelnek nevezve azt – írta Twitter-bejegyzésében Steffen Seibert német kormányszóvivő. Egyúttal felszólította a feleket, hogy tegyenek meg mindent a minszki egyezmények betartásáért.
„Örülök neki, hogy Oleh Szencov ukrán filmrendező és az ukrajnai tengerészek végre hazatérhetnek” – mondta Merkel a szóvivő szerint.
Donald Trump amerikai elnök szintén kedvezően fogadta az eseményt. ”Nagyon jó hír, talán az első óriási lépés a béke felé” – írta a Twitteren. “Gratulálok mindkét országnak!” – tette hozzá az amerikai elnök.
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke szerint a fogolycsere a két ország közötti feszültség csökkenését jelzi. Külön említette és örömtelinek nevezte Szencov kiszabadulását. Mint mondta, alig várja, hogy átnyújthassa személyesen az Európai Parlamentben a közelmúltban neki ítélt Szaharov-díjat.
Üdvözölte a fogolycserét Liliane Maury Pasquier, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke és Sauli Niinistö finn elnök is. Utóbbi szerint ez fontos lépés volt a minszki megállapodások teljesülése felé.
Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint Moszkva reméli, hogy a fogolycsere elősegíti az összekötő csoportban és a normandiai formátumban (Oroszország-Ukrajna-Franciaország-Németország) zajló, a kelet-ukrajnai konfliktus megoldását célzó erőfeszítéseket. Oroszország ezt pozitív jelzésnek tekinti, amelyet további fontos lépéseknek kell követniük.
A közleményben külön hangsúlyozták, hogy a fogolycsere a Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között létrejött megállapodásoknak köszönhető, s hogy elődeitől eltérően az új ukrán elnök józan hozzáállásról és kompromisszumkészségről tett tanúságot.
Zelenszkij: Ez volt az első lépés
A mostani ukrán-orosz fogolycsere az első lépés volt ahhoz, hogy kiszabadítsanak minden, még orosz területen fogva tartott ukrán állampolgárt, és folytassák a minszki folyamat végrehajtását, valódi fegyvernyugvást elérve a Donyec-medence térségében – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a kijevi Boriszpil repülőtéren, ahol fogadta a Moszkvából hazatért 35 kiszabadult ukrán foglyot.
„Azt hiszem, megtettük az első lépést, ami nagyon nehéz volt. Ezután majd eljön az ideje valamennyi fogoly visszatérésének. Folytatjuk Minszkben most már a csapatszétválasztást két újabb szakaszban, először Zolote és Petrivszke között, majd az egész frontszakaszon, ezt valódi tűszünet követi és a háború lezárása” – fogalmazott az elnök. Hozzátette, hogy ezután egy nehéz folyamat kezdődik: a megszállt területek visszaszerzése. Kifejezte ugyanakkor meggyőződését, hogy az ukránok összefogással “nemcsak embereket, de az ország területeit” is vissza fogják szerezni.
Leszögezte, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök és közte létrejött egyezségek a mostani fogolycsere kapcsán teljes mértékben teljesültek. Elárulta, hogy az utolsó pillanapig nagy titokban tartották a részleteket, mert – mint mondta – voltak, akik meg akarták akadályozni a fogolycserét. Azt ígérte, hogy ezek neve „valamikor nyilvánosságra kerül”.
A több mint öt év rabság után kiszabadult Oleh Szencov krími ukrán filmrendező a reptéren újságírók előtt reményét fejezte ki, hogy a többi ukrán fogoly is mielőbb visszanyeri majd szabadságát. „Harcunk azonban még nem ér véget az utolsó fogoly kiszabadulásával sem. A győzelem még nagyon távol van” – tette hozzá.
Roman Szuscsenko, a fogságból szabadult ukrán újságíró köszönetet mondott nemcsak Zelenszkijnek, de elődjének, Petro Porosenko volt államfőnek is azért az erőfeszítésért, amit kiszbadításukért tettek.
A kiszabadult 24 haditengerészt – akik a Kercsi-szorosban tavaly történt incidens során estek orosz fogságba – és a többi ukrán foglyot a repülőtérről egyenesen Kijev egy katonai és egy elitkórházába szállították kivizsgálásra, illetve gyógykezelésre. Az egyik kiszabadult fogoly, Mikola Karpjuk, az UNA-UNSZO ukrán nacionalista szervezet tagja a repülőtéren elmondta, hogy a vele együtt elítélt társa, Sztanyiszlav Klih rendkívül súlyos állapotban van, pszichés problémáiról ügyvédei már korábban is beszámoltak fogva tartása alatt. Karpjukot és Klihet 2016-ban ítélte egy grozniji bíróság 22 és fél, illetve 20 évi fegyházbüntetésre azzal a váddal, hogy 1994-1995-ben harci tevékenységben vettek részt Csecsenföldön, és orosz katonákat öltek meg.
Julija Timosenko, az ellenzéki Haza (Batykivscsina) párt vezetője a Facebookon „az év legjobb hírének” nevezte az ukrán foglyok kiszabadulását.
