A chemnitzi tüntetések egyik, Németországban szokatlan kísérőjelensége volt, hogy több újságírót is megtámadtak.

Az egykori keletnémet területeken élők az újraegyesítés óta gyakran érzik magukat másodrendűnek a nyugati tartományokban élőkhöz képest, és ezúttal is megjelentek olyan hangok az országos médiában, amelyeket sértőnek érztek. Voltak olyanok is, akik azért haragszanak a sajtóra, mert nem beszélnek elég nyíltan a migrációs hátterűek által elkövetett bűncselekményekről.

Az MDR regionális tévéadó stábját több támadás is érte. Egy felvételen látszik, ahogy több tüntető inzultálta a tévéseket, és nem rajtuk múlt, hogy nem fajult tettlegességig az eset.

Egy fiatal újságíró azt mesélte, hogy bekéredzkedtek egy lakásba, hogy az erkélyről forgassanak. Be is engedték őket, majd ahogy becsukódott mögöttük az ajtó, egy nagydarab férfi rájuk támadt, összetörte a kamerát, és bántalmazta a stáb tagjait.

Egy szintén szobaton készült felvételen egy chemnitzi asszony dühösen oktatott ki két újságírót, szerinte ugyanis a német média hazug módon tudósít azokról az eseményekről, amelyek rossz színben tüntetnék fel a migránsokat, vagy ezen keresztül a merkeli befogadáspárti politikát.

A két újságíró egyike Dunja Hayali, aki egy iraki keresztény családba született már Németországban. Ha létezik olyan, akkor ő az integráció iskolapéldája, és emiatt szinte versengenek érte a német médiumok. A nyíltan meleg, a gyűlöletbeszéd és a rasszizmus elleni harc legvehemensebb szószólójának számító újságíró láthatóan nem bocsátkott vitába a biztonságáért aggódó idős asszonnyal.

A chemnitzi tüntetések kapcsán egy régi feszültség is a felszínre került. A keletnémet városban élők közül nagyon sokan panaszkodtak a közösségi médiában arról, hogy a nyugati központú országos médiumok munkatársai lenézték őket. Volt aki úgy érzte: a volt nyugatnémet terelüteken továbbra is él az az előítélet, hogy a műveletlen és iskolázatlan ossie-k, vagyis keletiek között van a legtöbb neonáci és idegengyűlölő.

Több elemző szerint ez a felsőbbrendűség is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az országos német média túlzott szemérmességgel kezelte a migránsokra rossz fényt vető helyzeteket, és inkább keresett bűnbakot a saját honfitársai között.

Emiatt szinte arculcsapásként érte a német társadalmat, amikor a kölni szilveszteri tömeges erőszak mértéke és természete csak a napokkal később derült ki: a média ugyanis egy darabig próbálta ellhallgatni azt a tényt, hogy a német nőket migránsok, főként észak-afrikai férfiak tömegei támadták meg. Az érintett sajtóorgánumok képviselői akkor azzal védekeztek, nem akarták növelni a társadalmi feszültséget, és a migránsokkal szembeni előítéleteket.

Forrás: M1