Újraéledt az Ó-Dráva holtág – éveken át zajló beruházást valósítottak meg a különleges élővilág megőrzéséért

Újraéledt az Ó-Dráva holtág az Európai Unió LIFE+ programjának keretében, egy öt évig tartó, mintegy 834 ezer eurós magyar-horvát élőhely-revitalizációs beruházás során.

A projekt fő célja, hogy hozzájáruljon a Dráva menti folyóparti élőhelyek állapotának javulásához a holtág vízellátásának megoldásával, és a partján lévő ártéri erdő biológiai sokféleségének gazdagításával.

A 20. századi folyószabályozások idejében sok kanyarulatot vágtak le a folyóról. Ezek a kanyarulatok ma mellékágak, melyek csak magas vízálláskor kapnak vizet, vagy holtágak, melyeknek a Dráva felől már nincs vízutánpótlása. A folyó bal partján a leghosszabb holtág a Barcs közelében található Ó-Dráva, melynek vízellátása, főleg a hosszú száraz évszakokban nem megfelelő. Emiatt a partja mentén található ártéri erdő állapota az elmúlt évtizedekben romlásnak indult.

Magyarországi és horvátországi állami intézmények és elkötelezett civil szervezetek fogtak össze, hogy megoldást találjanak a káros folyamatok megállítása érdekében, és pályázatot állítottak össze. Az Európai Unió LIFE+ pályázati alapja támogatta a kezdeményezést. Az együttműködés vezetője a Duna-Dráva Nemzeti ParkIgazgatóság, partnerei Pitomaca önkormányzata, Verőce-Podravina megye regionális fejlesztési ügynöksége, Verőce-Podravina megye természetvédelmi intézménye, a WWF Magyarország és a Somogy Megyei Horgászegyesület.

Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a horvát és a magyar természetvédelmi szervek az 1990-es évek vége óta számos, az élőhelyek megóvását, az ökoturizmus fejlesztését szolgáló közös programot valósítottak meg a térségben hazai és nemzetközi forrásokból. “A természeti értékek, az élővilág nem ismer határokat, megőrzésük közös felelősségünk” – fogalmazott.

A nemzeti park, több szakmai, civil szervezet és önkormányzat együttműködésének eredményeként sikerült biztosítani a Barcs és Péterhida között található, mintegy 15 kilométer hosszú holtág vízellátását, javítva az állat- és növényfajok élőhelyeinek, a part menti ártéri erdők állapotát.

A vízvisszatartás érdekében egy úgynevezett fenékküszöb épült a Dráván, amely egy esetleges szennyezés esetén lehetővé teszi a víz mozgását, gyorsabb lefolyását. A műtárgynál hallépcsőt is kialakítottak, hogy a halak a duzzasztót megkerülve a főág és a holtág között vándorolhassanak. Ezen kívül mederkotrásra, régi horgászstégek lebontására, felújítására, facsemeték ültetésre is sor került a területen.

A beruházásra azért volt szükség, mert az Ó-Dráva vízellátása a Dráva medersüllyedése miatt romlott az elmúlt évtizedekben, s ez száraz időszakokban veszélyt jelentett az élőhelyekre. E változatos, vízparti élőhelyek nagyon sok madárfaj, köztük a fekete gólya, a bakcsó, a törpegém fészkelő- és táplálkozóhelye, de nagy számban találhatók itt hüllők, kétéltűek, kevésbé ismert, de értékes halfajok is.

A WWF Magyarország a beruházással összefüggésben korábban azt közölte, hogy az Ó-Dráva 176 hektáros területén 17 élőhelytípust azonosítottak, ahol 90 madárfaj él, ebből 12 fokozottan védett, és egyebek mellett 15 halfaj fordul elő. A parton olyan hatalmas fekete nyárfák is vannak, amelyek törzskerülete meghaladja a 10 métert. A beruházásban résztvevő szakemberek szerint a holtág revitalizációja a természetvédelem mellett kedvező hatással lehet a turizmusra és a horgászatra, a helyszín szabadidős tevékenységek kedvelt célpontja lehet a jövőben.

A Dráva Európa kiemelkedő folyóvízi élőhelyeinek egyike. Az egyre inkább ritkaságnak számító természetes vízparti élőhelyek egyik utolsó menedéke, melyek már valódi különlegességnek számítanak: ártéri erdők, homok- és kavicszátonyok, szakadópartok, mellékágak és holtágak jellemzik.

erdekesvilag,