forrás: MTI

A képviselők 163 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 11 tartózkodás mellett fogadták el Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését, amely alig több mint egy év után törli el a vasárnapi pihenőnapról szóló rendelkezéseket.

Nemmel voksolt – a fideszes Szatmáry Kristóf mellett – a KDNP képviselőcsoportjának vezetője, Harrach Péter, frakciójának többi tagja tartózkodott.

A fideszes képviselők közül Balog Zoltán és Lázás János miniszterek közleményben tudatták, hogy meggyőződésük ellenére van a kormány szabad vasárnapot korlátozó javaslata, a voksolástól való távolmaradásuk nem szavazat, amelyet a kormány iránti lojalitásból és Orbán Viktor miniszterelnök kérésére nem adtak le. Az ellenzék igen gombot nyomott, egyedül Szelényi Zsuzsanna független képviselő, az Együtt politikusa tartózkodott.

A hétfőn benyújtott, kivételes eljárásban megtárgyalt indítvány indoklása hivatkozik az MSZP boltzár eltörlését célzó népszavazási kezdeményezésére. Az előterjesztők kiemelték, a kormánynak ma a Brüsszel által szorgalmazott kényszerbetelepítés elleni egységes fellépés a legfontosabb kérdés, amit megakadályozna egy vasárnapi pihenőnapról szóló referendum.

Rogán Antal és Varga Mihály emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy a 2015-ben bevezetett vasárnapi pihenőnap több célját is elérte. Példaként említették, hogy tavaly március óta egyetlen munkavállalót sem lehetett munkavégzésre kényszeríteni, a kiskereskedelmi szektor forgalma 2015-ben 5,6 százalékkal emelkedett, a 2500 négyzetméter feletti üzletek piaci részesedése némileg csökkent az ennél kisebbek javára, a kiskereskedelemben dolgozók száma pedig az előző évben több mint 3 ezerrel növekedett, miközben idén márciusában  még mindig meghaladta a 6 ezret a be nem töltött álláshelyek száma.

A parlament keddi döntésével a vasárnapi pihenőnap bevezetése előtti szabályokat állította vissza.

Törvényben rögzítették, hogy az üzletek nyitvatartási idejét a kereskedők állapíthatják meg figyelembe véve a vásárlási szokásokat, valamint a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeit.

A települések és a budapesti kerületek rendeletben szabályozhatják az üzletek éjszakai, vagyis 22 és 6 óra közötti nyitvatartási rendjét.

A kiskereskedelemben dolgozó munkavállalóknak vasárnapi munkavégzés esetén ezentúl 50 százalék, munkaszüneti napon – továbbá húsvét-, illetve pünkösdvasárnap – 100 százalék bérpótlék jár.

A vasárnapi pihenőnapot elrendelő törvény a most elfogadott módosítás kihirdetését követő napon veszti hatályát. A jogszabály Magyar Közlönyben való megjelenésének függvényében az üzletek így akár már most vasárnap nyitva tarthatnak.

Ez a vita előzte meg a boltzárról szóló szavazást a parlamentben

Nem sikerült meggyőzni az embereket arról, hogy a vasárnapi pihenőnap megkönnyíti az életüket – jelentette ki Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára.

Emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt, a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló szabályozást azért támogatta a kormány, mert egyetértettek az alapelvvel, hogy vasárnap senkit ne lehessen munkára kötelezni, de a kabinet számára is az kiemelt cél volt, hogy a kiskereskedelmi forgalom ne csökkenjen, a foglalkoztatottság nőjön, forgalom pedig a nagy cégek felől, a kisebb boltok felé terelődjön.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára (MTI/Bruzák Noémi)

Az államtitkár szerint heves politikai viták ellenére, az említett célokat sikerült elérni, hiszen 2015-ben több mint 3000 fővel növekedett a kiskereskedelemben alkalmazottak száma, sőt munkaerőhiány van, 6000 betöltetlen állás van szektorban, valamint 5 százalékkal nőtt a forgalom. Hozzátette: becslések szerint a 2500 négyzetméter feletti boltok piaci részesedése némileg csökkent, a kisebb üzletek forgalma viszont kimutathatóan nőtt.

Hangsúlyozta: ezzel szemben, az ellenzék egy évvel ezelőtt tízezres elbocsátásokkal és a forgalom visszaesésével riogatott, ez azonban politikai hisztériakeltésnek bizonyult.

Ugyanakkor elismerte: az eredmények ellenére vitán felül áll, hogy a szabályozás az embereket megosztó intézkedésnek bizonyult, a törvényt sokan ellenezték és számos politikai szereplő akart politikai tőkét kovácsolni magának a kiskereskedelmi dolgozók vasárnapi pihenőnapjából.

Kiemelte: az elmúlt egy év tapasztalatainak értékelésekor a kormánynak nem csak a gazdasági célkitűzéseket kell megvizsgálnia. Ez egy néppárti kormány, ami azt jelenti, hogy  kabinet az emberektől kapott felhatalmazás alapján, az emberekkel közösen, az emberek érdekében cselekszik – jelentette ki az államtitkár.

Közölte: továbbra is azt szeretnék, ha vasárnap mindenki otthon lehetne és a családjával tölthetné ezt a napot, de úgy tűnik, az elmúlt évben nem sikerült meggyőzni az emberek többségét arról, hogy a vasárnapi pihenőnap megkönnyíti az életüket.

Hozzátette: ebben a helyzetben azt is mérlegelni kellett, hogy érdemes-e milliárdokat költeni egy vasárnapi pihenőnapról szóló népszavazásra, miközben a kötelező betelepítési kvótára vonatkozó népszavazás sokkal fontosabb témára irányul.

Közölte: kormány ezért hétfőn úgy döntött, javasolja a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényi szabályozás visszavonását. Hangsúlyozta: bár fontosak a gazdasági eredmények, de végső soron az a legfontosabb, hogy az adott lépésekről hogyan gondolkoznak a magyar családok. Ha azt szeretnék, hogy a kormány változtasson, akkor kabinet hajlandó ezt megtenni, azt gondoljuk, hogy ez az őszinte és a demokratikus hozzáállás – tette hozzá.

Az elmúlt egy év…

Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy noha az elmúlt egy év minden szempontból az előterjesztőt igazolta, egy munkavállalót sem lehetett munkára kényszeríteni és 5 százalékot meghaladóan nőtt a kiskereskedelmi forgalom, a parlament önkorrekcióra kényszerül, mert a társadalom szabadságkorlátozásként élte meg, hogy nem lehet vasárnap vásárolni. Értékelése szerint ez a társadalmi szolidaritás veresége.

Gulyás Gergely, a fidesz vezérszónoka (MTI/Koszticsák Szilárd)

A kormánypárti politikus kitért arra, hogy a népszavazás okafogyottá vált és jogilag is lehetetlen.

A bérpótlékokra vonatkozóan kiemelte: a Fidesz a pótlékok felemelését támogatja és erről egyeztetést kezdeményez az ágazati képviseletekkel. Kifejtette, hogy az alkotmányos rend világos szabályai szerint a visszavonás a 2015. március 14-i állapot helyreállítását jelenti, a pótlék emelésére benyújtott módosító javaslatokat pedig politikai haszonszerzés motiválja, erre ebben a formában nincs jogi lehetőség.

Gulyás Gergely bírálta, hogy a hazai baloldal egyetlen olyan téma mellett sem áll ki, amely a világon mindenhol kedves a baloldalnak, s nem érzi morális problémának, hogy a nagy multinacionális áruházláncok érdekeiért lépjen fel. Több a vásárló, mint az eladó, utóbbiak sérelme kevésbé fontos az MSZP-nek – jegyezte meg.

A fideszes politikus egyúttal sorskérdésként hivatkozott a betelepítési kvótával kapcsolatos népszavazásra, szerinte ehhez képest lényegtelen az, hogy vasárnap csak kis boltokban lehet vásárolni.

MSZP: a kormány visszavonulót fújt 

Lukács Zoltán, az MSZP vezérszónoka úgy értékelt: ha pártja nem viszi végig kezdeményezését, akkor a kormánynak esze ágában sem lett volna visszavonni a szabályozást. Megjegyezte: a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy ellehetetlenítse a népszavazást. A Nemzeti Választási Irodánál történtekre utalva úgy vélte: párttársát megakadályozták jogainak érvényesítésében, s az ügyben azóta sem jutottak semmire a hatóságok.

Lukács Zoltán, az MSZP vezérszónoka (MTI/Kovács Attila)

Az ellenzéki képviselő szóvá tette, hogy a jogszabály visszavonásával a 100 százalékos bérpótlékról szóló rendelkezést is hatályon kívül helyezik, miközben a munkavállalók védelmezőiként állítják be magukat. Bírálta azt is, hogy a kormány „szétverte” a munka törvénykönyvét és az érdekképviseleti jogok többsége a munkaadói oldalra került.

A referendum költségeiről szólva azt mondta: drága a népszavazás, de a demokrácia költségekkel jár, s az összeg kevesebb, mint amivel a kormányhoz köthető „senkiházaik” „hülyének nézik” az embereket.

A szocialista politikus aggályának adott hangot amiatt, hogy a kormány később újra bezárná vasárnap az üzleteket.

Kitért arra is: egy spirálfüzetet tudna teleírni azzal, hogy miben kellene még meghallani az emberek hangját.

KDNP: a dolgozóknak a pihenőnaphoz is joguk van

Vejkey Imre, a vasárnapi boltzár visszavonását ellenző KDNP képviselője arra mutatott rá, hogy a dolgozóknak nemcsak a munkabérhez van természetes joguk, hanem a pihenéshez is. Emlékeztetett, hogy nemcsak a kereszténydemokraták, de annak idején a munkásmozgalom is a hét utolsó napjának szabaddá tételét követelte.

Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettese felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. április 12-én (MTI/Kovács Attila)

Pártja is ezt szorgalmazta, mert aki például keddet kapja meg szabadnapként, az nem tud a családjával lenni – mutatott rá.

Szerinte a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény nagy előrelépés volt a szolidaritás terén, de ha a politika magára hagyja a családot, abból nagy baj lesz.

Kijelentette ugyanakkor: nem jól mozgósítottak, hogy világossá tegyék, a családok támogatása, a szabadság és a szabad vasárnap elismerése nem áll ellentétben egymással, szembeállításuk csak egy ravasz trükk. Bár sokak szerint individuális szabadságjogaikat korlátozta az, hogy szolidárisak vagyunk a kereskedelmi dolgozókkal – ismerte el.

„A szekularizált világunkban a gazdaság fiktív szereplői megfosztották az embert önérzetétől, megalázták és elvették a tisztességbe vetett hitét” – jelentette ki a keresztény értékeket hangsúlyozó politikus, hozzátéve: az emberek jelentős része így demoralizálódott, „csak az aranyborjú számít”. Szerinte a modern ember oly mértékben a szükségletei kielégítésének rabja lett, hogy már az utódlásról is egyre kevésbé gondoskodik.

A bevándorlásról szólva úgy fogalmazott: a humánumot, a toleranciát a második világháború óta a legsúlyosabb veszély fenyegeti.

A politikus minden magyar ember vereségének nevezte a döntést.

Jobbik: a társadalom többsége ellenezte a boltzárat 

Volner János (Jobbik) szerint nem lett volna szabad idáig eljutni, mert a társadalom többsége ellenezte a vasárnapi boltzárat, ezért rendkívül arrogánsnak nevezte a kormány eddigi hozzáállását. Úgy fogalmazott: Orbán Viktor nem a többség véleményét képviseli, hanem a saját fixa ideáit, ő kívánja eldönteni a társdalom helyett, hogyan éljenek az emberek.

Volner János, a Jobbik országgyűlési képviselője (MTI/Máthé Zoltán)

Hozzátette: az egyik legtöbbet dolgozó ember a magyar, sokan ezért csak vasárnap tudtak bevásárolni.

Szólt a „kopasz keretlegényekről”, akikkel el kívánta lehetetleníteni a népszavazást a kormányoldal, és feltette a kérdést: ki is a szélsőséges az Országgyűlésben?

Igazat adott annak az érvnek, hogy a boltzár visszavonása a baloldali elvek lábbal tiprása, a társadalom akarata mégis nyilvánvaló – szögezte le.

Kifogásolta, hogy a kormányoldal nem biztosítja a javaslatban a vasárnapi 100 százalékos bérpótlék alkalmazását, és annak fontosságát is hangsúlyozta, hogy aki nem akar vasárnap dolgozni, annak ne kelljen. Ismertette ugyanakkor, hogy pártja alapvetően támogatja a javaslatot.

LMP: kármentést végez a Fidesz

Schmuck Erzsébet (LMP) egyértelműnek nevezte, hogy a Fidesz kármentést végez, mert fél az emberek ítéletétől, a kudarctól. Emlékeztetett: a múlt héten a kormány megszólalói még a boltzár fenntartása mellett foglaltak állást.

Sorolta azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyeket szerinte szintén el kellene törölni a társadalom ellenzése okán: a földprivatizációt, az egykulcsos adót, a paksi bővítést, a stadionépítéseket.

Schmuck Erzsébet LMP-s képviselő felszólal naprend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. április 12-én (MTI/Kovács Attila)

A boltzár megszüntetésével az LMP egyetért, mert akkor látják annak értelmét, ha Magyarországon heti hatnapi munkából is meg lehet élni, Schmuck Erzsébet szerint azonban jelenleg nyolcnapiból sem lehet.

Szintén bírálta a vasárnapi 100 százalékos bérpótlék felére csökkentését, és reményét fejezte ki, hogy a kormány a kudarcból megérti: az nem hatástanulmány, hogy bevezetése után egy évvel tekintik át egy intézkedés következményeit.

Kormány: a népszavazás eltörölte volna a bérpótlékot

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta, hogy a baloldal által javasolt népszavazási kérdés a törvény teljes eltörlésére irányult, vagyis azzal a bérpótlékok eltörlését is indítványozták. A népszavazás sikere esetén három évig még csak hozzá sem lehetett volna nyúlni a bérpótlékok ügyéhez – tette hozzá.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a vasárnapi boltzár eltörléséről szóló javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén (MTI/Kovács Attila)

A baloldali képviselők módosító javaslataikban olyan változtatásokat indítványoztak, amelyeket a népszavazással korábban kizártak volna – jelentette ki. A kormány hajlandó egyeztetni a bérpótlékokról, de nem ezekkel a pártokkal, hanem az érdekképviseletekkel – folytatta.

A Jobbik szavaira reakcióként az államtitkár azt mondta, a párt 2014-es programjában még arról írt, hogy biztosítják a vasárnapi pihenőnapot.

MSZP: elvárás a száz százalékos bérpótlék

A szocialisták másfél esztendeje azt hangsúlyozták, hogy a történet a vásárolni akarókról és a dolgozókról is szól – emelte ki Gúr Nándor (MSZP). Nem ildomos elvenni a vásárlás lehetőségét a vásárolni akaróktól, a dolgozni akaróknak pedig biztosítani kell a megélhetésüket segítő juttatásokat – szögezte le.

Gúr Nándor MSZP-s képviselő (MTI/Bruzák Noémi)

Ha az állampolgárok nem „jó alattvalóként” viselkednek, akkor a kormány megpróbálja büntetni őket – mondta a politikus, aki nyomatékosította: a vasárnapi nyitva tartás nem kötelezettség, csak egy lehetőség. Az viszont elvárás, hogy olyan törvényt hozzanak, amelyik nem csak a nyitva tartás lehetőségéről szól, de garantálja a minimum száz százalékos bérpótlékot is – fogalmazott a képviselő.