Az ENSZ Közgyűlése kiemelve, hogy az emberi lét alapvető célja a boldogság megtalálása, 2012-ben júniusában március 20-át tűzte ki a boldogság nemzetközi napjának. Egyben felszólította tagországait arra, hogy a jeles napot méltó módon ünnepeljék meg, elsősorban az oktatásban.

Magyarországon négy éve indult a Boldogságóra mozgalom a Jobb Veled Alapítvány szervezésében és ma már 350 iskola vesz részt benne. Az óra célja, hogy iskolai keretek között emeljék a gyermekek boldogságszintjét.

Boldogságtérkép

Először 2016-ban rajzolták meg Magyarország boldogságtérképét egy 5.000-es mintát felölelő, validált kérdőívet alkalmazó vizsgálat alapján, amelyben régiókra lebontva látható az emberek boldogságszintje. A térképet prof. Oláh Attila vezénylésével az ELTE PPK és a Bagdi Bella vezette Jobb Veled Alapítvány készítette el.

Bár a világ országai között hazánk a boldogságszint alapján készített, 156 országot felölelő listán nem szerepel a legjobb pozícióban, mégis elmondható, hogy évről évre feljebb kúszik. Amíg 2012-ben a 110., 2013-ban a 104., 2016-an a 91., 2017-ben a 75. helyen volt, idén eljutott a 69. helyre.

Vizsgálati módszer

Idén 7056, 17-88 éves férfitől és nőtől származó adatokat használtak fel a térkép elkészítéséhez. A vizsgálatban felmérték a résztvevők pszichológiai, érzelmi, spirituális, szociális és mentális jóllétét. Lehetőség volt arra, hogy különböző tényezők alapján is összehasonlítsák a kapott adatokat, mint nem, korcsoport, családi állapot, iskolai végzettség, foglalkozás és anyagi helyzet.

Mi jellemző a legboldogabb magyarokra?

A legboldogabbnak számító emberek a 36-50 évesek, a házasságban vagy párkapcsolatban élő, több gyermeket nevelő, magasabb iskolai végzettséggel rendelkező, jobb anyagi helyzetben lévő csoportokból kerültek ki. Kimutatták, hogy a magasabb iskolai végzettségű személyek jelentősen jobb pszichikai megküzdő képességgel rendelkeznek és eredményesebbek a boldogság megteremtésére vonatkozó törekvéseik. Az is kiderült, hogy a nők minden területen és korcsoportban boldogabbnak érzik magukat.

Hogyan töltjük vissza a boldogságszintünket?

A vizsgálat alapján a következő tevékenységek és élmények segítenek az embereknek folyamatosan visszatölteni a boldogságszintet: szakmai sikerek, családdal eltöltött idő, gyerekekkel való foglalkozás, utazás, új szerelem, barátokkal töltött idő, önfejlesztő és sporttevékenységek, vásárlás és ajándékozás.

Legboldogabb területek

Ahogyan azt az előzőekben elmondtuk, a 2018-as eredmények eddig a legjobbak, melyek alapján elmondható, hogy a magyar lakosság egésze boldogabbnak mondja magát az elmúlt évekhez képest, de ez az emelkedés a Dél-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon a legkiemelkedőbb. Jelentős boldogságszint növekedést tapasztaltak Békés megyében.

A kimutatások alapján a kistelepüléseken élők jóval boldogabbak, mint a nagyvárosok lakosai. Továbbra is Észak-Magyarország a legkevésbé boldog régió és Nyugat-Dunántúl a legboldogabb, itt is Győr áll a nagyobb városok élén. Megyeszékhelyek közül Salgótarján van a legrosszabb helyzetben, miközben Szombathely viszi a prímet. Budapest boldogságszintje az magyar nagyvárosok tekintetében átlag alatti eredményt ért el.

Forrás: tudasfaja.com