Ki gondolná, hogy az illetékes kínai intézményekkel aláírt megállapodás, amely lehetővé teszi óriáspandák kölcsönadását spanyolországi és egyesült államokbeli állatkerteknek, nem más, mint úgynevezett „soft power”, avagy puha erő, kultúrdiplomáciai nyomásgyakorlás csupán? A pandadiplomáciának nagyobb a jelentősége, mint azt elsőre gondolnánk.
A kínai vadvédelmi szövetség bejelentette, hogy véglegesítette a megállapodásokat, amelyek értelmében
Kína néhány szeretett óriáspandáját kölcsönadják
spanyolországi és egyesült államokbeli állatkerteknek – írja a BBC a Hszinhua kínai hírügynökségére hivatkozva. A madridi és a San Diego-i állatkert által egyelőre csak várt – az állatok kiszállításának időpontja még nem tisztázott – óriáspandákkal újabb lépést tett a pekingi „pandadiplomácia.”
A Tang-dinasztiától Nixonig
A kifejezést – pandamedvék küldése diplomáciai ajándékként –, amely a jelek szerint 2024-ben ismét előtérbe kerülhet, az 1970-es években is használták már Amerikában, ám maga a gyakorlat a 618 és 907 között uralkodó Tang-dinasztia idejére nyúlik vissza. Már a kora középkori Kína is használta ezt a kultúrdiplomáciai eszközt, ami a „puha erő” az úgynevezett soft power része – írja a BBC.
Így például
1941-ben két pandát küldtek az Egyesült Államokba, közvetlenül azelőtt, hogy az ország belépett a második világháborúba.
Széles körben úgy tekintettek az állatokra, mint Kína „köszönetnyilvánító” ajándékára. Később, az 1950-es években Mao elnök pandákat küldött ajándékba az ország kommunista szövetségeseinek, köztük Észak-Koreának és a Szovjetuniónak.
Alig két hónappal azután, hogy Richard Nixon amerikai elnök 1972-ben történelmi utazást tett Kínában, véget vetve a két ország közötti, több mint két évtizedes feszültségnek, egy 18 hónapos pandapár érkezett ajándékba az Egyesült Államokba. A pandák, amelyeket Csou En-laj miniszterelnök küldött, a „pandadiplomácia” megújuló alkalmazását jelentették.
Ha a panda búcsút int
Kína a rosszallását is ki tudja fejezni ezzel a kultúrdiplomáciai eszközzel:
2023-ban Peking visszahívott három óriáspandát,
amelyek korábban a washingtoni Nemzeti Állatkertben éltek, illetve egyet a Tennessee állambeli Memphis állatkertjéből.
E lépésekkel csak négy pandát hagytak az Egyesült Államokban (mindet a Georgia állambeli Atlantában lévő állatkertben). Szintén tavaly az Egyesült Királyságból is visszahívtak két óriáspandát, amelyek 2011 óta az edinburghi állatkertben éltek.
Ezek a döntések egy olyan időszakban születtek, amikor Peking és a Nyugat közötti kapcsolatok ingoványos talajra kerültek.
Kína a békülékenységet is ki tudja így fejezni:
a közelmúltban, miután a Malaysian Airlines 370-es járatának 2014. márciusi eltűnése megterhelte a Kína és Malajzia közötti kapcsolatokat, Peking két szeretett pandájának Malajziába való érkezését ugyanabban az évben békeajánlatnak tekintették.