25.4 C
Budapest
2024. április. 28. vasárnap
HomeSzabadidőÁllatvilágÚjra csúcson a pandadiplomácia: ezért fontos a medvék szerepe a politikában

Újra csúcson a pandadiplomácia: ezért fontos a medvék szerepe a politikában

Ki gondolná, hogy az illetékes kínai intézményekkel aláírt megállapodás, amely lehetővé teszi óriáspandák kölcsönadását spanyolországi és egyesült államokbeli állatkerteknek, nem más, mint úgynevezett „soft power”, avagy puha erő, kultúrdiplomáciai nyomásgyakorlás csupán? A pandadiplomáciának nagyobb a jelentősége, mint azt elsőre gondolnánk.

A kínai vadvédelmi szövetség bejelentette, hogy véglegesítette a megállapodásokat, amelyek értelmében

Kína néhány szeretett óriáspandáját kölcsönadják

spanyolországi és egyesült államokbeli állatkerteknek – írja a BBC a Hszinhua kínai hírügynökségére hivatkozva. A madridi és a San Diego-i állatkert által egyelőre csak várt – az állatok kiszállításának időpontja még nem tisztázott – óriáspandákkal újabb lépést tett a pekingi „pandadiplomácia.”

A Tang-dinasztiától Nixonig

A kifejezést – pandamedvék küldése diplomáciai ajándékként –, amely a jelek szerint 2024-ben ismét előtérbe kerülhet, az 1970-es években is használták már Amerikában, ám maga a gyakorlat a 618 és 907 között uralkodó Tang-dinasztia idejére nyúlik vissza. Már a kora középkori Kína is használta ezt a kultúrdiplomáciai eszközt, ami a „puha erő” az úgynevezett soft power része – írja a BBC.

Így például

1941-ben két pandát küldtek az Egyesült Államokba, közvetlenül azelőtt, hogy az ország belépett a második világháborúba.

Széles körben úgy tekintettek az állatokra, mint Kína „köszönetnyilvánító” ajándékára. Később, az 1950-es években Mao elnök pandákat küldött ajándékba az ország kommunista szövetségeseinek, köztük Észak-Koreának és a Szovjetuniónak.

Twitter-post/videó

Alig két hónappal azután, hogy Richard Nixon amerikai elnök 1972-ben történelmi utazást tett Kínában, véget vetve a két ország közötti, több mint két évtizedes feszültségnek, egy 18 hónapos pandapár érkezett ajándékba az Egyesült Államokba. A pandák, amelyeket Csou En-laj miniszterelnök küldött, a „pandadiplomácia” megújuló alkalmazását jelentették.

Ha a panda búcsút int

Kína a rosszallását is ki tudja fejezni ezzel a kultúrdiplomáciai eszközzel:

2023-ban Peking visszahívott három óriáspandát,

amelyek korábban a washingtoni Nemzeti Állatkertben éltek, illetve egyet a Tennessee állambeli Memphis állatkertjéből.

Twitter-post/videó


E lépésekkel csak négy pandát hagytak az Egyesült Államokban (mindet a Georgia állambeli Atlantában lévő állatkertben). Szintén tavaly az Egyesült Királyságból is visszahívtak két óriáspandát, amelyek 2011 óta az edinburghi állatkertben éltek.

Twitter-pos/videó


Ezek a döntések egy olyan időszakban születtek, amikor Peking és a Nyugat közötti kapcsolatok ingoványos talajra kerültek.

Kína a békülékenységet is ki tudja így fejezni:

a közelmúltban, miután a Malaysian Airlines 370-es járatának 2014. márciusi eltűnése megterhelte a Kína és Malajzia közötti kapcsolatokat, Peking két szeretett pandájának Malajziába való érkezését ugyanabban az évben békeajánlatnak tekintették.

Forrás

Hirmagazin.eu

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Most népszerű

weblap4u banner
Pannon Work