Ha felépül, akkor a világ legnagyobb naperőműfarmja lesz az atomerőmű katasztrófája miatt lezárt területen.
A tervek szerint naperőművet hoznak létre Csernobilban. Az 1986. áprilisa óta, a sugárzás veszélye miatt elzárt hatalmas részt így tudnák mégis hasznosítani.
Az ukrán kormány tavaly írt ki egy tendert a 20-1000 hektáros területre. A mintegy félszáz pályázó közül eddig egy kínai cég elképzeléseiről lehetett a legtöbbet megtudni – írta a hvg.hu. A versenyben még ott vannak amerikai és kanadai cégek is.
Az egymilliárd dolláros projektben egy ezer megawatt teljesítményű naperőmű készülne el. A kínai Golden Concord gyártaná és szerelné össze a paneleket, majd a szintén kínai National Machinery Corporation üzemeltetné az erőművet.
A csernobili terület másra nem használható, ugyanakkor a közelben megvan a termelt áram továbbítására alkalmas infrastruktúra. „Hatalmas társadalmi és gazdasági előnyök származnak majd abból, ha zöld és megújuló energiatermelésre használjuk fel a tönkretett területeket” – mondta a GLC egyik vezetője.
A helyi források úgy tudják, hogy ha sikeres lesz a befektetés, akkor további fejlesztések is várhatók.
A világban már több helyen is épülnek hatalmas naperőművek. Például Dubaiban az évtized végére készül egy ezer megawattos farm, 2030-ra pedig már ötezer megawattot szeretnének termelni (ez kétszer annyi, mint amit a Paks 2 két új reaktora együtt termelne).
[box type=”shadow” ]A Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség számításai szerint a jelenlegi 2 százalékról 2030-ra a világon már 13 százalék energia a naperőművekből származik majd. „A számítások szerint a naperőművekben előállított áram ára a jövőben is csökkenni fog, a következő évtized végére további 59 százalékkal esik az önköltség. A többi megújulónál kisebb árzuhanás várható, a tengeri szélerőműveknél 35 százalékos, a szárazföldieknél pedig 26 százalékos esésre számítunk” – írta az IRENA előrejelzésében.Ezzel együtt évente 300 millió tonnával csökkenhet a légkörbe jutó szén-dioxid mennyisége is, és 2030-ra ez is megtízszereződhet. A már nem működő panelekről is gondoskodni kell, 2050-re évente 15 milliárd dollár értékű anyagot lehet majd visszanyerni belőlük.[/box]
