Mintegy hat órán át Magyarország volt a téma az Európai Parlament strasbourgi ülésén szerdán.
A gyermekvédelmi törvényről nagyon szigorú határozatot készül elfogadni az EP, a vitában szinte valamennyi jelen lévő kormánypárti és ellenzéki EP-képviselő felszólalt.
Míg az ellenzék jogállamisági mechanizmust és pénzelvonást sürget, a jobboldali politikusok szerint hisztériakeltés zajlik a törvény körül.
Szerda délután ért véget az Európai Parlament (EP) vitablokkja, amely szinte teljes egészében Magyarországgal foglalkozott. Először a nemrég elfogadott gyermekvédelmi törvényt vette górcső alá a balliberális többségű testület, azután pedig a hazánkkal szembeni hetes cikkely szerinti eljárás állását vitatták meg a képviselők. Az LMBTQ-témájú, pedofília elleni szabályozásról szóló, rendkívül sok felszólalóval zajló vitán számos kormánypárti és ellenzéki képviselő is elmondta a véleményét. Köztük voltak Hidvéghi Balázs és Győri Enikő fideszes politikusok, Hölvényi György, a KDNP képviselője, Dobrev Klára a DK, valamint Cseh Katalin a Momemtum részéről. Az EP készülő, Magyarországgal szemben kifejezetten szigorú, pénzelvonással fenyegető határozatát pedig a máltai Cyrus Engerer viszi.
A homoszexuális baloldali politikusról tegnap napvilágot látott, hogy pornográf tartalmú anyagok terjesztéséért két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték még 2014-ben.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, a vita eredményeként az uniós parlament egy olyan állásfoglalásról dönt csütörtökön, amely többek között arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy a magyar hatóságok a diszkriminációmentesség elve alapján használják fel az uniós pénzeket, tehát az ország addig ne kaphasson forrásokat a 2021–2027 közötti keretköltségvetés egyes alapjaiból, amíg a lehetséges jogsértések fennállnak.
Věra Jourová: diszkriminatív a magyar szabályozás
A magyar gyermekvédelmi törvényről szóló vitában először az Európai Bizottság és a tanács képviselői ismertették álláspontjaikat. Věra Jourová, az EB liberális alelnöke részletesen elmondta, hogy a magyar szabályozás véleménye szerint melyik uniós jogszabályokkal lehet ellentétes. – Megkaptuk a magyar hatóságok válaszlevelét, most elemezzük – mondta, utalva arra, hogy az EB előzőleg jogi aggályairól tájékoztatta Budapestet, amire máris megérkezett az írásbeli válasz Brüsszelbe.
Jourová szerint a bizottság minden lehetséges eszközzel kész a jogállamiság védelmére kelni.
A gyermekvédelmi törvényről szólva megismételte Ursula von der Leyen ma reggeli szavait, miszerint a törvény összemossa a pornográfiát a homoszexualitással. A Magyarországgal szembeni hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárással kapcsolatban kijelentette, hogy akárcsak a lengyel esetben, nem lát pozitív fejleményeket, sőt visszaesés tapasztalható a demokrácia állapotában.
Anže Logar szlovén külügyminiszter a vitában arról beszélt, hogy noha a családpolitika tagállami hatáskör, az uniós alapszerződések bebetonozzák a diszkrimináció tilalmát. Megerősítette, hogy
a szlovén EU-elnökség is folytatni kívánja a német és portugál elnökség „jogállamisági párbeszéd” gyakorlatát.
Ennek egyik alapja az Európai Bizottság 2021-es jogállamisági jelentéscsomagja lesz, amelyet heteken belül (feltehetőleg július 20-án) ismertet a testület.
Az Európai Bizottság alelnöke jogi érveket tálalt Strasbourgban Fotó: Európai Parlament
Hidvéghi Balázs: Magyarországon mindenki úgy él, ahogy akar
– Szavakat is nehéz találni az őrületre, ami ma az Európai Parlamentben zajlik. Hogyan lehet az, hogy önök itt az európai értékekre és jogra hivatkoznak, miközben fittyet hánynak az uniós szerződésekre és az azokban foglalt hatáskörmegosztásra? – hangoztatta strasbourgi felszólalásában Hidvéghi Balázs. Az EP-képviselő szerint az uniós parlament által pocskondiázott magyar törvény egyedül a gyermekek védelmét szolgálja és az ő mindenekfelett álló érdekeiket nézi.
– Azt rögzíti, hogy a gyermekek nevelése a szülők joga marad
– ismertette a törvény célját a fideszes EP-képviselő, hozzátéve: a kiskorúakat nem szabad kitenni öncélú szexuális propagandának. – Semmilyen irányú szexuális propagandának – húzta alá. Hidvéghi Balázs kiemelte: Magyarországon mindenki úgy él, ahogy akar, a törvény hatálya nem érinti a felnőtteket.
Az LMBTQ-szervezetek szabadon működhetnek, de az óvodákban és iskolákban nincs keresnivalójuk!
– érvelt a képviselő, úgy zárva beszédét: Magyarország nem fogad el beavatkozást olyan kérdésekben, amelyekben sosem ruházott hatásköröket az Európai Unióra.
Pénzelvonást sürget az ellenzék
Magyarországot, egy csodálatos országot ejtette túszul egy velejéig korrupt politikus – fogalmazott Dobrev Klára Strasbourgban, aki szerint
az EP-ben valójában senki nem Magyarország ellenében szólal fel.
Az EP-alelnök, a DK uniós képviselője rasszistának és homofóbnak nevezte a magyar kormányt, majd arra kérte az uniós csúcsintézményeket, hogy hagyják abba Orbán Viktor családtagjainak és oligarcháinak finanszírozását. Cseh Katalin, a Momemtum EP-képviselője kijelentette, hogy önmagában a vita ténye tragikus: szerinte a jogállamisági mechanizmus aktiválásával lehet csak feltartóztatni Orbán Viktort.
Dobrev Klára állításával ellentétben Magyarország ellen szólalt fel az EP ülésén
Fotó: Európai Parlament
Ahogy arról lapunk is írt, tegnap egy másik ellenzéki párt, a Párbeszéd Magyarországért is a jogállamisági mechanizmus élesítését, az országnak járó EU-s források elzárását sürgette.
Hölvényi György: Önök valóban elolvasták a jogszabályt?
– Önök valóban elolvasták a jogszabályt? Ugyanis annak szövegéből az itt elhangzó, vádaskodó következtetésekre nem lehetett jutni. Ha a törvény valóban támadná a homoszexuálisok jogait, az elsők között lennék én magam, aki fellépne ellene – mondta Hölvényi György, a KDNP EP-képviselője a vitában. A kereszténydemokrata politikus kiemelte: a szülői választás a döntő a gyermek szexuális nevelésében, és senki sem kötelezheti arra a szülőket, hogy beleegyezésük nélkül gyermekük olyan szexuális nevelésben részesüljön, amelyet ők nem fogadnak el.
A matematika tanításához is tanári képesítés kell, a gyermekek szexuális nevelését sem bízhatjuk aktivistákra
– húzta alá.
Életképes alternatíva a jobboldalon?
Győri Enikő felszólalásában az EP baloldalát, valamint az Európai Néppártnak a magyarellenes határozatot támogató hatvannyolc százalékát szólította meg. – Önök az Európai Parlamentet rögtönítélő bírósággá változtatták, már a vita elnevezésével megelőlegezték az ítéletet, miszerint Magyarország uniós jogot sértett, pedig a kötelezettségszegési eljárás legelején tartunk – fogalmazott a fideszes képviselő. Szerinte az EP baloldala és a néppárt említett része egyszerűen
megerőszakolja az uniós jogot, nemzeti hatáskörbe tartozó ügyben fenyegetőznek.
A vita ürügyén elterelik a figyelmet az Európa előtt álló húsba vágó kérdésekről, mint a koronavírus vagy a migráció – hangoztatta Győri Enikő, aki szerint amiatt is ideges a baloldal, mert
múlt pénteken bebizonyosodott, hogy van életképes alternatíva a jobboldalon.
Az EP-képviselő arra utalt, hogy múlt héten összesen tizenhat európai párt – köztük a Fidesz – írt alá Európa jövőjéről szóló közös nyilatkozatot, amelyben kiállnak az EU eszméje mellett, de elutasítják az európai szuperállamot.
A vitában a kormány külföldi kritikusai is nekimentek a törvénynek. A zöldpárti Terry Reintke maga is homoszexuális, így saját példáján keresztül vonta kérdőre a szerinte „utálkozó” Magyarországot. Mint mondta, a magyar törvény szerinte nemcsak a szexuális kisebbségeket, hanem mindenkit negatívan érint. Az Európai Néppárt részéről pedig Jeroen Lenaers holland kereszténydemokrata mondta azt, hogy a magyar parlamentnek szégyellnie kellene magát a jogszabály miatt.
A kormány oldalán álló EP-képviselők közül Patryk Jaki, az Európai Konzervatívok és Reformerek lengyel képviselője arról beszélt: a szeretet sokkal többről szól, mint a szexualitásról, ezt az EP baloldala pedig látszólag nem érti. – A család értékének elpusztítása a szégyen – mondta, utalva Ursula von der Leyen szerda reggeli szavaira.
magyarnemzet
