Ideges nyilatkozatok, tagállami vétók emlegetése kezdik tarkítani a brexittárgyalás utolsó perceit. Általános vélemények szerint a legvégső határidő jövő hétfő, esetleg kedd lehet.
A leendő brexitmegállapodás francia megvétózását is kilátásba helyezte Clément Beaune francia Európai-ügyi államtitkár arra az esetre, ha a pénteken is Londonban tárgyaló EU-küldöttség „túlzott engedményeket” tenne az egyezség elérése érdekében. Hasonlóan nyugtalan hangok értesülések szerint a hét folyamán más tagállamok részéről is felmerültek, amelyek brit sajtójelentések szerint „vissza is vetették” azt a haladást, amit csütörtökig sikerült elérni a – mellesleg francia – Michel Barnier vezette európai uniós és a David Frost által vezetett brit delegáció között.
A nemzetközi sajtó szerint brit kormányzati források méltatlankodva
a tárgyalás végjátékát „destabilizáló” „utolsó percben bedobott követelésként” jellemezték
mindenekelőtt a francia figyelmeztetést, pedig szerintük a megelőző napokban-órákban „figyelemre méltó haladást” sikerült elérni.
Általános vélemények szerint a leendő megállapodás „mintegy 95 százaléka” már készen volna, és apró elmozdulás kezdett mutatkozni mindenekelőtt az egyenlő piaci versenyfeltételek – a brit és az európai unió szabályozási környezet azonos szinten tartása – kapcsán is.
Úgy tudni például, hogy a Johnson-kormány immár késznek mutatkozik EU-panaszra felülvizsgálni olyan állami támogatási intézkedést, amely EU-megítélés szerint tisztességtelen versenyelőnyt teremthet brit piaci szereplőknek az unió belső piacán. De arról már nem sikerült közös nevezőre jutni, hogy erre London vajon csak „ex post” – tehát már a szabály hatályba lépése után és a nyomában erre születő kifogásokra válaszul – volna-e kész, vagy már „ex ante” (hatályba helyezés előtti egyeztetés keretében) is sort kerítene rá.
Tovább ronthat a légkörön, hogy a jövő héten visszakerül a brit parlament alsóháza elé az uniós oldalon az elmúlt félévben különösen nagy felzúdulást kiváltó úgynevezett (brit) belső piaci törvény tervezete, amelyhez a lordok háza számos megszorítást és kiegészítést fűzött. Az alsóház kemény brexitet pártoló elnöke, Jacob Rees-Mogg szerint a kormány vissza kívánja állítani az eredeti szövegben kilátásba helyezett jogát ahhoz, hogy adott esetben
az EU–brit kilépési megállapodásban foglaltaktól függetlenül alakítsa például vámügyekben szabályozását
(ami sokak szemében az északír megállapodás szempontjából számít riasztó lehetőségnek).
Továbbra is kérdésesnek számít emellett a halászati vita, aminek kapcsán a francia vétó felvetésekor a korábbi uniós követelésekkel egyező hozzáférés megőrzését is a megkerülhetetlen tárgyalási minimumok között említették Párizsban. Sajtójelentések szerint hasonló álláspontot képvisel a brit felségvizeken zajló halászatban érintett Belgium, Hollandia és Dánia is.
EU-tárgyalók névtelenül nyilatkozva a Politico szerint elismerték, hogy a tárgyalások során egyes területeken a „kapott mandátum határáig” hátráltak, de a végső vörös vonalakon nem léptek túl.
A francia fellépést mindenesetre pénteken határozottan megtámogatta Charles Michel, az Európai Tanács (az EU állam- és kormányfők tanácskozó testületének) állandó elnöke is, midőn emlékeztetett az ismert uniós alapállásra:
fontos, hogy legyen kilépési szerződés, de nem minden áron.
„Nem egy távoli országról van szó, hanem közvetlen szomszédunkról, amelynek gazdasági, kereskedelmi súlya jelentős, és amellyel a megkötött szerződés tartalma évtizedekre meghatározhatja az együttélési kereteket” – idézett ennek kapcsán a brüsszeli Politico egy francia kormányzati tisztviselőt.
Úgy tudni, Barnier péntek késő délután – vélhetően online – tájékoztatja majd az EU-huszonhetek nagyköveti tanácsát az alkudozás állásáról. És a legtöbb megfigyelő úgy véli, hogy jövő hétfő-keddnél tovább most már tényleg nem húzható a tárgyalás.
