Forrás: hirado
Az emberi lelemény határtalan, ha arról van szó, hogyan használja ki egyik ember a másikat. Különösen visszataszító, amikor a legemberibb érzésekkel élnek vissza a csalók.
Például, amikor balesetet mímelve az önzetlen segítőt támadják meg, vagy amikor unokájukért reszkető nagyszülőktől csalják ki utolsó forintjaikat. Hasznos tanácsok a védekezésre.
Az „unokatrükk” során a csalók valamilyen tragédia miatt hívják fel a nagyszülőt: vagy balesetet szenvedett az unokája, vagy bűncselekmény áldozata lett.
Segíteni akarnak rajta, amihez pénz kell, ezt várják az idős emberektől, persze csak a történet szerint.
A csalók jól felkészülnek, általában a késői órákban telefonálnak, amikor éppen felébred a nagyszülő, aki a sokkoló hír hatására összekészíti a pénzt, amelyért általában az unoka „barátja” megy el.
Semmi esetre sem szabad azonban pénzt adni, és senkit nem szabad beengedni a lakásba.
Helyette vissza kell hívni a telefonszámot, vagy valamelyik családtagnak kell azonnal szólni – hangsúlyozta Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kommunikációs igazgatója az M1 Ma délelőtt című műsorában.
Mindig a józan észre kell hagyatkozni, ami nehéz, mert a csalók minél nagyobb hitelességre törekszenek – folytatta.
Sokszor használnak egyen- és formaruhákat is, és különböző szolgáltatások képviselőjének adják ki magukat.
A trükkös lopás mindig társas elkövetési magatartás, a legritkább esetben áll csak egy csalóval szemben az áldozat.
Általában amíg az egyik eltereli a figyelmet, addig a másik, vagy a többiek elkövetik a bűncselekményt.
Résen kell lenni, ne dőljünk be ezeknek a cseleknek – nyomatékosította Garamvölgyi László.
