A szaktárca szerint ingyenes az eddig nem regisztrált fúrt és ásott kutak bejelentése. Árnyalja a képet, hogy számos kivétel van, és az ezzel foglalkozó szakemberek szerint is lehetnek költségek egy ilyen eljáráskor.
Honnan kellene tudnom, hogy mi a szomszédos telek helyrajzi száma – tette fel a kérdést egy hölgy, miután hosszú évek után, tartva a 300 ezer forintos büntetéstől, egy örökölt telken meglévő kutat próbált bejelenteni. Az űrlapon ugyanis ilyen jellegű kérdés is szerepel.
Továbbra is díjmentesen lehet üzemeltetni a korábban létesített és bejelentési kötelezettségnek eleget tevő kutakat – közölte március végén Nagy István. Az agrárminiszter szavai látszólag nyugtatók, hiszen tízezrek telkén, tulajdonán lehetnek olyan fúrt és ásott kutak, amelyekről a hivatalok jelenleg nem tudnak. Sőt, eddig nem is kellett tudjanak, csakhogy lejár az a moratórium, amely után egy magánember akár 300 ezer forintos bírságot is kaphat.
A legfrissebb hírek itt!
A lényeg, hogy december 31-ig regisztrálni kell ezeket a kutakat. A politikus igyekezett még tovább nyugtatni: „A bejelentési kötelezettséget szankciómentesen december 31-ig lehet megtenni a Nemzeti Földügyi Központnál. A bejelentés, illetve az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól, aki ennek eleget tesz, továbbra is díjmentesen üzemeltetheti a kútját.” Ez azt sugallja, hogy semmi pánik, egy kis papírmunka után a családi ház kertjében lévő kút legálissá válik.
Ez részben van így. Korábban több cikkben beszámoltunk arról, hogy kiknek muszáj engedélyt kérniük és utaltunk az eljárásra is. Már akkor az látszott, hogy a jogkövető eljárás bizony pénzbe kerülhet. Megkerestük az egyik legkomolyabb kútfúró vállalkozást, igazítsanak el bennünket, mintha rajtuk keresztül legalizálnánk a másfél évtizede működő, Budapest környéki, pár méter mélyről vizet biztosító kutunkat.
Első kérdésünk arra vonatkozott, hogy mekkora az érdeklődés, hiszen a honlapjukon elnézést kérő tábla fogadott, miszerint nagyon sok a munkájuk, ezért azonnal nem tudnak válaszolni.
Faragó Loretta készséges e-mailje szerint jelenleg két ember csak telefonokra és üzenetekre válaszol, de így sem tudnak mindenkinek írni, “nincs ekkora kapacitásunk, de igyekszünk növelni”. Az érdeklődök többsége, 70 százalék, a fúrt kutakkal kapcsolatban vár eligazítást. Azt is elárulta, hogy 3-4-szeres az érdeklődés: a “korábbi években idényben (áprilistól októberig) nagyjából ugyanannyi megkeresésünk volt, mint idén két hónap alatt”.
Ami azonban fontos: “aki szeretné bejelenteni kútját, annak fel kell keresnie egy szakembert (vízkútfúró vagy vízmérnök), aki kiállít egy tervdokumentációt a kúthoz. Ezt a dokumentációt kell az illetékes hatóságnak (jegyző vagy katasztrófavédelmi igazgatóság) benyújtani. Magánszemély esetén ezt meg lehet tenni papír alapon és elektronikusan is (ügyfélkapu, e-papír), jogi személy esetén kizárólag elektronikusan. A hatóság a dokumentáció benyújtása után adja ki a határozatot a kútról. A dokumentáció tartalmát rendelet szabályozza (41/2017. (XII. 29.) BM rendelet) így az mindig fix mennyiségű adminisztrációval jár.”
Kiemelték, hogy “a kút létesítésének idejétől, mélységétől, felhasználásától függetlenül minden esetben fennmaradási engedélyt kell kérni, ha a kút engedély nélkül vagy attól eltérően létesült”.
A legfrissebb hírek itt!
A kútra az ingatlan tulajdonosának az üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szereznie, ha úgy nyilatkozik, a kutat nem használja (ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt).
A kúthoz szükséges dokumentáció elkészítésének a díját a vállalkozó határozza meg, így nagy a szórás árak tekintetében.
A lakossági (jegyzői hatáskörbe) eső kutaknál jellemzően alacsonyabb ez az összeg. Amit általában ezek a díjak tartalmaznak: munkadíj, kiszállási költség, postai díjak, a vállalkozót terhelő adók. Tapasztalataik szerint
a piacon jelenleg átlagosan 50-200 ezer forint között mozog egy kút dokumentálása.
Ami valóban fontos, és erre kérdéseinkre adott válaszukban külön kitérnek: “a jegyzői hatáskörbe eső ásott és vert kutak esetében nem kell a szakember által kiállított tervdokumentáció, így ezeknek a kutaknak az engedélyeztetése díjmentes”.
Ha ide kattint, akkor a kulcsfontosságú adatlapot is megtalálja (keresse meg a formanyomtatvány szót).
Maga a formanyomtatvány egy laikus számára kissé rémisztő kérdéseket is feltesz. Például “földrajzi vagy EOV koordinátákat” (semmi pánik, ha ide kattint, a Google-térkép segít ebben) kér. A kutengedélyezes.hu-n is próbálnak nyugtatni: akkor is be lehet nyújtani az engedélyt, ha az embernek fogalma sincs arról, hogy ki, mikor és hogyan fúrta ki a kutat. Az már egy másik kérdés, hogy a nyomtatványon szereplő számos kérdést, például a “szűrőzött szakasz mélységközege” szakember hiányában miképpen válaszolja meg az ember.
Tovább árnyalja a képet, ha az adott kút érinthet vízbázisvédelmi védőterületet, vagy ha a kút a telekhatárhoz közel van. Akkor, ahogy erre cikkünk elején utaltunk, a a szomszéd telek helyrajzi számát is tudnunk kell. Arról már nem is beszélve, hogy „telekhatárhoz közeli kutak esetén a szomszéd telek tulajdonosának hozzájárulása is szükséges lehet a kút engedélyeztetéséhez”.
A kúttal rendelkező embereknek tehát december 31-ig van idejük lépni. Ha valaki nem profi, de legalábbis amatőr kútfúró, és felelősségteljesen jár el, akkor az internetes információk alapján a kút engedélyeztetése nagyjából 50 ezer forintba kerülhet, de ez függ a kút és a dokumentáció paramétereitől is.
Ezt erősítették meg a boon.hu-nak is. Nekik is egy országosan dolgozó kútfúró beszélt. A portál a kút helyszíni ellenőrzésének menetét írja le. Diós József kútfúró, az Öcsikút Kútfúrás vezetője azt mondta: „a 30 méter mély magánszemély tulajdonában lévő kutakra általában mindig kiadják az engedélyt. Az ellenőrzés körülbelül egy óra hosszát tart és mindenféle régi házi kútra vonatkozik. Az ára 70 és 100 ezer forint között mozog.”
A legfrissebb hírek itt!
Van azért jó hírünk is a végére, eszerint a 31 évvel ezelőtt létesített kutakra mindezek az eljárások nem vonatkoznak. Pontosabban a kutak létesítése csak az 1992-es évet követően lett engedélyköteles, a korábban létesülteknél az „engedély nélküliség” fogalma nem merül fel.
Nyitókép: Infostart
