Ez már nem az első hasonló hátterű gyilkosság Németországban. A szakember szerint a kiutasítás gyakran együtt járhat az agresszióval.
Kép: Anonymousnews.ru
Bécsben egy kitoloncolásra váró gambiai migráns ölt meg egy 25 éves amerikai lányt, júliusban pedig egy 27 éves szír robbantott a bajorországi Ansbachban, őt is kitoloncolták. Tavaly áprilisban egy ghánai – szintén elutasított – menedékkérő erőszakolt meg egy kempingező nőt, most pedig egy 17 éves bevándorló gyilkolt meg egy fiatal lányt: a férfi 2015-ben érkezett Németországba, a menedékkérelmét elutasították, de egyelőre nem toloncolták ki.
A lány egy darabig a barátnője volt, a szomszédok szerint arra is rávette a férfi, hogy a muszlim nőkhöz hasonlóan hordjon fejkendőt, majd egy idő után bántalmazni kezdte, hétfőn pedig megölte.
„A kiutasítás erős frusztrációval jár együtt. Ezek az emberek jobb élet reményében jönnek ide, és ha nem sikerül, az alap szocializációtól függően ez kiválthat agresszív mintákat” – mondta Földi Rita klinikai szakpszichológus az M1-en. Kiemelte: az alap személyiségvonások a serdülőkor végére rögzülnek, vagyis az erkölcsi fejlődés az ember húszas évei elején lezárul. Megtanuljuk azokat a normákat, amelyek az adott kultúrkörben elfogadottak, bár a társadalmakon belül is eltérhetnek a minták – fűzte hozzá.
Földi Rita hangsúlyozta, hogy a rögzült minták megváltozásához a befogadó társadalom normáinak megismerése, illetve az alkalmazkodás is szükséges.
A bevándorlók esetében a probléma a létszámmal van, és azzal, hogy az elővárosokban nagyobb tömegben fordulnak elő, és ahol nem a többségi társadalom tagjai vannak túlsúlyban, ott nem fognak alkalmazkodni. Minél nagyobb számban vannak, annál kevésbé tudnak alkalmazkodni a csoport normájához, inkább igyekeznek megváltoztatni a csoportnormát saját értékeiknek megfelelően – fogalmazott a szakember.
„Mikor egy idegen helyre érkezik meg valaki, hiába kap lakást vagy ellátást, nem tud mit kezdeni a feszültséggel, mivel nem biztos, hogy kialakult a saját országában az a folyamat, amely során például be tudja osztani a bérét, és meg tud belőle élni, így a segélyek nem oldják meg a problémát” – magyarázta Földi Rita.
Forrás: M1
