2015. 06. 09. – 20:18 forrás: Kossuth Rádió, Közelről
Folytatódik a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló bővítése Bátaapátiban, ahol eddig hatezer hordónyi, a paksi erőműben keletkezett veszélyes anyagot helyeztek el.
A fejlesztések eredményeként új technológiát alkalmaznak a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló bővítéséhez, amely az előzetesen 38 milliárd forintra kalkulált beruházási költségeket 18 milliárd forinttal csökkenti. A falu és a környékbéli települések lakói folyamatosan figyelemmel kísérik, és ellenőrzik a tároló működését – jelentették be pénteken, a helyszínen egy, a témában rendezett szakmai fórumon.
Bátaapáti, 2014. június 16. Radioaktív hulladékot tartalmazó beton konténerek a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló egyik tárolójában, Bátaapátiban 2014. június 16-án. MTI Fotó: Sóki Tamás
Az atomerőműben keletkezett kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló tároló helyét a nyolcvanas évek közepén Ófalu közelébe tervezték, ezt a részt alkalmasnak találták egy felszín közelébe építendő lerakó kialakítására. A kutatáshoz titokban kezdtek hozzá, egy idő után azonban a munkálatok feltűntek a helyieknek, akik hevesen tiltakoztak. Az ellenállás egyre nagyobb lett, országos tüntetést is tartottak a helyszínen a „sugártemető” ellen. 1988-ban a hatalom engedni kényszerült.
A Pakson felgyülemlett hulladék elhelyezésére azonban végleges megoldást kellett találni. Az Ófalutól néhány kilométerre fekvő Bátaapátiban próbálkoztak – de már egészen más taktikát alkalmazva: meggyőzve a helyieket a beruházás szükségességéről, és pontosan tájékoztatva őket minden lépéséről. Ekkor már nem felszín közeli, hanem mélységi tárolót terveztek. A község nem ellenkezett, s 2008-ban hozzákezdtek a falu melletti gránithegyben az építkezéshez, amelyre mostanáig közel 70 milliárd forintot költöttek.
Kossuth Rádió, Közelről
A lerakó működését a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás folyamatosan kontrollálja. A társulás elnöke, Darabos Józsefné Bátaapáti polgármestere. A Kossuth Rádió Közelről című műsorában elmondta: a faluból öt, a környező hét településről pedig 2-2 személy tagja a társulásnak, beszállításkor ők ellenőrzik a hordókat.
Darabos Józsefné elmondta azt is, a helyi lakosok a kutatások kezdetétől figyelemmel kísérték a tároló létesítését, s meggyőződtek arról, hogy nem veszélyezteti a környezetet, s a tároló befogadásával Bátaapáti egy nemzeti kérdést is megoldott.
Kereki Ferenc, a radioaktív hulladékokat kezelő társaság ügyvezetője a műsorban megerősítette: a tárolóval kapcsolatban teljes a nyilvánosság, a tevékenységüket részletesen ismerik a környező települések lakói. A Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás ellenőrzési csoportja felkészült, és szakértőt is igénybe vehet a mérésekhez, a mintavételekhez, a technológia ellenőrzéséhez.
Kereki Ferenc a radioaktív hulladék kezelésének technológiájáról is beszélt a műsorban. Elmondta: a keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékot az erőműben hordókba teszik, a hulladékot kezelő társaság pedig speciális gépjárművel szállítja Bátaapátiba, ahol nyilvántartásba veszik, és ellenőrző méréseket végeznek rajta. A hordókat előre gyártott vasbeton konténerekbe teszik, a hordók közötti rést betonnal töltik ki, s betonfedéllel zárják le magát a konténereket is, amelyeket ezután a föld alatt 250 méter mélyen található száz négyzetméter nagyságú tároló kamrákban helyeznek el. Amikor a kamrák megtelnek, azokat is lezárják.
A Bátaapátinál lévő tároló biztonságát a műszaki gáton – a hordókon és a konténereken – kívül a földtani gát, vagyis a gránithegy is garantálja, tette hozzá a társaság ügyvezetője.
Az előzetes számítások szerint a Bátaapátinál létesített tároló hatszáz évig garantálja a biztonságot.
Kereki Ferenc tájékoztatott arról is, hogy hamarosan átadják a készülő interaktív látogatóközpontot, így a Bátaapátiba látogatók részletes információt kapnak a tárolóról, és megnézhetik magát az egyedi építményt is.
