A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény gyümölcslegyekre, hő- és vegyi kezelésekre, megfigyelésre és fa csomagolóanyagre vonatkozó szabványokat hagyott jóvá.
![](https://www.hirmagazin.eu/wp-content/uploads/2018/04/image004-707x445.jpg)
Róma 2018. április 20-25. – A növények és növényi termékek nemzetközileg biztonságos kereskedelméért felelős testület számos új növényegészségügyi szabványt fogadott el, hogy megakadályozza a pusztító mezőgazdasági és környezeti kártevőket a határok átlépésében és nemzetközi terjedésében.
A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC) által kidolgozott normák számos stratégiát és módszert lefednek, melyeket már jó ideje használnak a növényi betegségek és kártevők elterjedésének megakadályozására, ezzel elkerülve a biolgiai sokféleség, az élelmiszerbiztonság és a kereskedelem sérülését.
„A növényi kártevők okozta terményveszteséget globálisan 10-16 %-ra, vagy 220 milliárd dollárra, becsüljük” –jelentette ki Maria Helena Semedo, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) főigazgató-helyettese azEgyezmény Rómában tartott éves ülésének megnyitóján.
![](https://www.hirmagazin.eu/wp-content/uploads/2018/02/ensz-tiz-napon-belul-elfogy-a-gazai-korhazak-uzemanyaga_145143-1-791x445.jpg)
Kép: bumm
A FAO adatai szerint évente mintegy 1,1 billió dollár értékű mezőgazdasági termék kerül be a nemzetközi kereskedelembe, ennek több mint 80 %-át teszik ki az élelmiszerek.
![](https://www.hirmagazin.eu/wp-content/uploads/2017/10/FAO_logo.svg_-438x445.png)
Az IPPC irányitó testülete, a Bizottság által a következők kerültek elfogadásra:
![](https://www.hirmagazin.eu/wp-content/uploads/2018/04/Fenntarthatofejlodes-afogalommegszuletese-593x445.jpg)
Kép: SlidePlayer.hu
Szabvány a mezőgazdasági kártevők ellen használt hőkezelésekre vonatkozóan, melynek célja, hogy az ilyen kezeléseket egységesen és hatékonyan alkalmazzák.
A szabvány a hideg és meleg eljárással egyaránt foglalkozik. Ez előbbi a kártevők fagyasztását jelenti, míg utóbbi során a kártevőket olyan magas hőmérsékletnek tesznek ki, amit már nem élnek túl (forró vízbe merítés, gőzkezelés vagy szárazhő).
Felülvizsgált szabvány a fa csomagolóanyagok fertőtlenítésére
Kiterjesztett szabvány a gőz használatáról a gyümölcslegyek ellen
A kiemelten káros Bactrocera dorsalis (keleti gyümölcslégy) Ázsiában őshonos, mára azonban már több mint 65 országban fordul elő. Afrikai felbukkanása után a kontinens 2 milliárd dollár veszteséget volt kénytelen elviselni a gyümölcsökre kivetett exporttilalmak miatt. Az új szabványok betartásával a peték és lárvák 99,98 %-a pusztulhat el.
![](https://www.hirmagazin.eu/wp-content/uploads/2018/04/fruit-flies-520905_960_720-696x445.jpg)
Módosítások révén a gyümölcslegyekre vonatkozó meglévő szabványok könnyebben alkalmazhatóak az országok számára. Felülvizsgálatra kerültek a nemzeti kártevőfelügyeleti programokat meghatározó normák, ezzel még hatékonyabbá téve a rendszert.
Két új diagnosztikai protokolt fogadtak el: Egy az ismeretlen eredetű gombás szerkezetű kártevőkre vonatkozóan, melyek Észak-Amerikában és Nyugat-Európában elterjedve károsítják a különböző fákat és cserjéket, és egy másikat a tospovírusokra, amely 1000 növényfajnál okoz pusztító veszteségeket, csökkentve a paradicsom, a burgonya, a főzőtök és az uborka terméshozamát.
Az élelmiszerek globális kereskedelme hasznos, de kockázatos
A nemzetközi kereskedelem hívatlan mitfárerei, a növényi kártevők és betegségek, új területekre érkezve gyorsan elszaporodnak, mellyel jelentősen befolyásolhatják a helyi élelmiszertermelést, akár milliárdos gazdasági károkat okozva új hazájuknak. Egy Kelet-Afrikában végzett friss kutatás szerint csupán 5 invazív idegen faj elegendő, hogy több mint 1 milliárd dolláros veszteséget okozzon a térség kistermelői számára.
![Élelmiszer globális kereskedelme. Kép: Hirmagazin.eu](https://www.hirmagazin.eu/wp-content/uploads/2018/04/Hirmagazin.eu_-765x445.jpg)
Kép: Hirmagazin.eu
A fertőzéseknek nem csak a gyümölcsök, növények és a vetőmagok lehetnek célpontjai. A tengerentúli szállításban gyakran használt fa csomagolóanyagok (raklapok és dobozok) bár olcsón és nagy mennyiségben előállíthatók, hátrányuk hogy könnyen a kéreg és fa kártevőinek hordozóivá válhatnak. Vagyis az élelmiszernövények mellett a fák és erdők is ki vannak téve a veszélynek. Ez a jelenség hosszú távon növelheti a stresszel kapcsolatos emberi megbetegedések vagy akár a halálozások számát is.
Dél-Korea nemrégiben mintegy 3,5 millió fát volt kénytelen kivágni egy fenyőfa fonálféreggel való küzdelem részeként, miközben az elmúlt három évtizedben közel félmilliárd dollárt költött a halálos kártevők elleni védekezésre.
Forrás és további információ:
PLÁNTEK LEA
Kommunikációs és ENSZ kapcsolattartó
FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Iroda
lea.plantek@fao.org
+36 1 461 2035