A répa-, vagy nádcukor helyett kalóriamentes, vagy alacsonyabb kalóriatartalmú természetes és mesterséges édesítőszerekkel is ízesíthetjük ételeinket. Egyre több termékben találhatók a cukor helyett más alternatív édesítőszerek, melyeknek fő előnye, hogy az ezekkel készült élelmiszerek kalóriatartalma alacsonyabb. Házilag is készíthető többféle módon kalóriamentes édesítőszer, ennek alapanyaga a jázminpakóca növény szárított levele.
A cukorhelyettesítők és édesítő szerek ma már fontos élelmiszeripari alapanyagok, és a legtöbb boltban nagy választékban beszerezhetők, hiszen az otthoni ételkészítésben is egyre többen használjak ezeket. Az alacsony, és csökkentett kalóriatartalmú élelmiszerek iránti kereslet azért egyre nagyobb, mert életmódunk igen mozgásszegénnyé vált a korábbiakhoz képest, ám ha ennek ellenére ugyanannyi kalóriát viszünk be az elhízáshoz vezet. Az édes íz pedig az egyik legkellemesebb, legkedveltebb íz, melynek az alapját adó cukor igen magas kalória tartalmú szénhidrát. A legtöbb élelmiszerben ezért ennek mértékét próbálják csökkenteni.
Az édesítőszerek többsége azonban más édes ízt ad, sőt némelyiknek egy kis utóíze is van, ezért ezekből többfélét szoktak használni, keverve, különböző arányokban, sokszor egy kis cukorral is kiegészítve – ha nem feltétel a teljes kalóriamentesség. E kevert alkalmazásnak az az oka, hogy minden élelmiszer esetén a gyártók próbálják megtalálni a legjobb arányt, ami az adott termék esetén a cukor ízéhez a legjobban hasonlít. A keverési arányok mindig dilemmát okoznak, hiszen bár sokféle édesítőszer van, a cukor íze a legfinomabb, ahhoz nem könnyű hasonlót kikeverni. A cukor kiváltása bizonyos esetekben azért is cél, mert az már egy nagyon átalakított élelmiszeripari termék, finomított és koncentrált. Túlzott fogyasztása emiatt számos alattomos betegség okozója lehet.
A sztívia édesítő
A Stevia rebaudiana egy hazánkban is tartható, ám fagyérzékeny növény, ami magyarul jázminpakóca névre hallgat, ám „sztíviaként” sokkal ismertebb. A Sevia nemzetség Pedro Juan Steve spanyol botanikusról kapta a nevét. 1888-ban pedig az olasz N. S. Bertoni a növény felfedezőjeként Rebaudi olasz tudósról nevezte el ezt az édesfajt. A Steviák-nak körülbelül 100 faja él Dél-Amerika szubtrópusi tájain. A Paraguayban őshonos növények közül csak kettőnek édesek a hajtásai. A Stevia rebaudiana a krizantémokkal mutat rokonságot. Jelentéktelen fehér színű virágaiból fejlődnek ki a magok, amelyek repítő szőrökkel jutnak el az anyanövénytől távolabbi helyekre. Eredeti hazájában egy méter magasra nő ez a 40-50 évig élő cserje termetű évelő növény. Termőhelyén a magas fennsíkokon nincs tél, a nyár pedig hűvös. Hazánkban csak a nyári időszakban lehet szabadban tartani. Igazán jól szeptemberben érzi magát a mi éghajlatunkon. Teleltetésekor 5-10 °C-on életciklusát szünetelteti, viszont akkor is ügyelni kell arra, hogy talaja ne száradjon ki teljesen. Stevia próbaültetvények vannak Spanyolországban, Kanadában, Ausztráliában, és a Cseh Köztársaságban. Az ebből készült por és tabletta formájú édesítőszer már sok helyen megvásárolható, de szárított levelei is könnyen beszerezhetőek hazánkban is.
