Ugyan szeretjük a halat, de évek óta keveset fogyasztunk belőle – s ez most talán gyökeresen megváltozhat.

A folytatódó áfacsökkentés következő körében a fogyasztásra szánt hal és az abból készült félkész termékek áfája csökkenhet. A szakma várakozása szerint ez elő fogja segíteni, hogy halból, főleg a magyar halból többet fogyasszunk.

Folytatódik az élelmiszerek 2014-ben kezdődött áfacsökkentése, így január 1-jétől a fogyasztási hal áfája 27-ről 5 százalékra mérséklődik.

Az Országgyűlés júniusban elfogadta a 2018-as költségvetést, és az ezzel járó áfaváltozásokat is. Ez azt jelenti, hogy a sertésbelsőséget terhelő általános forgalmi adó mellett a fogyasztásra szánt hal áfatartalma is megváltozik, mégpedig igen jelentősen, ez a szakma szerint nagy segítséget jelenthet.

Nőhet a magyarok halfogyasztása, és az utóbbi években visszaeső haltermelés legalább a tíz évvel ezelőtti szintre emelkedhet.

Az előző áfacsökkentések tapasztalatai alapján nem hiú remények ezek. Hiszen gyorsan kiderült, az első körben alkalmazott, a piaci tisztulást és a növekvő fogyasztást eredményező adócsökkentések, az élő és félsertések áfájának 2014-es mérséklése érezhetően pozitív hatással járt, tisztult a piac, nőtt az élő sertés felvásárlása, élénkült a tenyészállatok forgalma, emelkedett a sertéstartók száma a statisztikák szerint.

A pozitív tapasztalatok így megnyitották az utat az újabb áfacsökkentések előtt: 2015. január 1-jétől 5 százalékra csökkent a szarvasmarha és a juh köztes termékeinek áfája, majd 2016. január elsejétől 27 százalékról 5 százalékra csökkent a sertés tőkehús általános forgalmi adója is, amelynek eredményeként az áfacsökkentés már a teljes sertés termékpályát lefedi. Ez év január 1-jétől a friss tej, a baromfihús és a tojás áfája mérséklődött 5 százalékra.

Régóta várt lépésnek örülnek a termelők 

Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezetője és Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke a Híradó.hu megkeresésére elmondta: az áfacsökkenést rendkívül pozitívnak tartja, hiszen csökkentett áfatartalom esetén az ágazat nagyfokú fehéredését várja, ami tisztességes versenyt eredményezhet.

Az is pozitív hozadék lehet, hogy a horgászok húsz százalékkal több halat tudnak majd venni, mint eddig, ez pedig a haltenyésztés számára lesz kihívás a későbbiekben.

Úgy fogalmazott: ugyan a termelőknek nincs ráhatása az értékesítésre, de véleménye szerint a fogyasztói árak 10-15 százalékkal lesznek alacsonyabbak. Hozzátette: az igaz, hogy a fogyasztói árképzésbe még beleszólhat az export, illetve az, hogy mennyire lesz kemény a tél.

Összegezve a fejleményeket, az ágazat szempontjából pozitív fejleménynek tartja, hogy a fogyasztásra szánt hal és halrészek, így a halikra áfája csökken január elsejétől. Mint mondta, ezt már régen meg kellett volna tenni.

Kérdésre válaszolva kifejtette: azt szeretné, ha a hal fogyasztása nem csak a karácsonyi időszakra koncentrálódna. Ajánlatos lenne, ha hetente egyszer, mondjuk a böjtös pénteken rendszeresen halat fogyasztanánk. A hal ugyanis a legjobb fehérjeforrás.

Azzal kapcsolatban, hogy a haltermelés mikor érheti el a tíz évvel ezelőtti szintet, úgy fogalmazott: az, hogy 2008-ban 22 000 tonna volt a halhústermelés, abban még benne volt a 3000 tonna természetes vízi halászzsákmány is, míg a 2016-os év már csak a tógazdasági termelés 20 ezer tonnáját mutatta, amihez még mintegy 3500 tonna intenzív telepeken nevelt hal is hozzájárul.

Így – összegezte – már jócskán meghaladtuk a 2008. évi szintet. Egyébként ez az egyetlen állattenyésztési ágazat – ismertette –, amely az 1990-es termelési szintet meghaladó módon fejlődött.

Hasonlóan nyilatkozott közvetlenül a döntés után a Magyar Időknek Németh István, a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Országos Szövetsége elnöke.

Szerinte a fogyasztók mellett a horgászok és a haltermelők is jól járnak a januári áfacsökkentéssel. A szakember szerint mivel a jövő évi adótörvények módosításáról szóló javaslat alapján a halhús mellett az élő hal forgalmi adója is bekerül a kedvezményes, 5 százalékos áfakörbe, így a horgásztársaságok is olcsóbban vásárolhatják meg a telepítésre szánt halakat.

Úgy fogalmazott: a szervezet becslései szerint 2018-tól 20 százalékkal csökkenhetnek az árak, ezzel pedig több hal kerülhet a hazai horgászvizekbe, a többletet pedig a magyar termelőktől vásárolják meg a társaságok.

Ez nagy előrelépés, hiszen korábban a hazai halgazdaságok zömmel külföldieknek adták el a növendékhalakat, évente mintegy 30 millió euró értékben.

Németh István is azt várja, hogy ezután nemcsak karácsonykor kerül majd több hal a magyarok asztalára, hanem egyre inkább hétköznapi étellé válik, ugyanis szerinte jelentős versenyhátrányban van a hal a sertés-, illetve a baromfihússal szemben, amelyekre korábban már bevezették az alacsonyabb forgalmi adót.

Fejlődésre pedig van tér – mondta Lévai Ferenc –, hiszen a mostani, körülbelül 6,5 kilogramm az egy főre jutó éves halfogyasztás hazánkban, s ez európai, sőt világviszonylatban is igen alacsonynak számít a portugál 20 vagy a japánok több mint 40 kilós fogyasztásához képest.

Bíznak a vendéglátók a magyar hal sikerében

Ha csökkennek az árak, akkor a fogyasztás növekedése szinte biztosra vehető – véli Hamvas Zoltán, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének gasztronómiai társelnöke.

Portálunknak azt is elmondta: amennyiben csak a magyar tenyésztésű halak áfája csökken, úgy növekszik a lakosság kereslete is a magyar halhús iránt, ami egyébként is egy nagyon kívánatos folyamat lenne. Véleménye szerint a gasztronómiában tevékenykedők számára pedig küldetés kell hogy legyen a magyar halak fogyasztásának népszerűsítése.

Úgy fogalmazott: a hal az egyik állandóan elérhető alapanyag kellene, hogy legyen. A szakmai szervezeteknek is az egyik legfontosabb célja, hogy a hal sokkal markánsabban szerepeljen a családi étkezésekben.

Az éttermekkel kapcsolatban pedig az egyes helyek ösztökélésében látja a jövőt, hogy azok minél több magyar halat szerepeltessenek az étlapjaikon. Azt is elmondta megkeresésünkre, hogy a kereslet növelése érdekében sok akció is indult a közelmúltban, ami a magyar akvakultúrájú halat helyezi a középpontba.

A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségétől Gál Pál Zoltán elnök a Híradó.hu megkeresésére elmondta: a magyar hal világszínvonalú, és a mostani áfaváltozás eredményeképpen a népszerűsége is nőhet, de gazdasági előny nem fog lecsapódni az éttermeknél. Mint jelezte, már most is Emmi-rendelet írja elő, hogy az iskolai menük egy bizonyos százaléka – főleg belföldi eredetű – halból legyen elkészítve, ezért örömteli, hogy az áfatartalma csökken.

Azonban szerinte a vendéglátós szakmát csupán marketingszempontból segítheti a január 1-jei áfaváltozás, ugyanis a beszerzési árak tekintetében – mivel visszatéríthető volt eddig is az áfa – nem fognak érzékelni változást. Mint elmondta, szakmai szempontból jobban örültek volna, ha a fogyasztásra elkészített étel áfája változik.

Hasonlóképp nyilatkozott Bíró Bernadett, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének szakmai titkára: e-mailben feltett kérdéseinkre azt válaszolta, hogy a hal áfakulcsának mérséklése alapvetően a fogyasztók számára jelenthet majd árcsökkentést, ugyanis a nagykereskedelmi árak miatt az áfa 27-ről 5 százalékra történő csökkentése – hasonlóan a sertéshús áfacsökkentéséhez – nem jelent majd kedvezményt a beszerzéseknél.

Azt is hozzátette, hogy „a kiskereskedelem oldaláról a fogyasztói árak csökkenése rövid távon nagyobb keresletet generálhat a halhús irányába”

.

Eljő a „haldorádó”?

Nagy várakozással tekint a piac legtöbb szereplője tehát a január 1-jei változásra, de vannak még bizonytalanságok a tényleges hatásokat illetően – ez megállapítható az ágazat szereplőivel folytatott beszélgetéseinkből.

Az természetesen nem kizárt, hogy a 22 százaléknyi áfacsökkentés hatása a lakossági fogyasztóknál kevesebb lesz, de az biztosnak tűnik, hogy jövő karácsonykor ugyanannyi pénzért több halat vásárolhatnak. Így talán nem túlzás kijelenteni, hogy aranyhal ugyan továbbra sem lesz az ünnepi asztalokon, de lehet, hogy már nem „aranyáron” kell megvásárolni a magyar halat.

Új védjegy:

Új védjegyet vezetett be a Földművelésügyi Minisztérium (FM), illetve a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet a magyar hal minőségének garantálására decemberben.

Mint ahogy azt a védjegy bejelentésekor elmondták, a Minőségi magyar hal tanúsító védjegynek köszönhetően a fogyasztók könnyen megkülönböztethetik a magyar minőségű halat más halféleségektől, haltermékektől, különösen a tengeri halaktól.

Az elképzelések szerint a védjegy a terméklánc bármely szereplője megszerezheti felmenő rendszerben, ha megfelel a feltételeknek.

Forrás: Híradó.hu – Jerez Gyula

Képek: Hirmagazin.eu – Bognár Géza