Összesen 168 olyan vegyi anyagot találtak, amelyek ártanak a hasznos bélbaktériumoknak. Ezek a káros vegyületek hétköznapi ételekben, ivóvízben és háztartási termékekben is jelen lehetnek. Az új eredmények szerint a vegyszerek biztonságosságát a bélflóra egészsége szempontjából is vizsgálni kellene.
A Nature Microbiology című tudományos folyóiratban közölt vizsgálat szerint a bélrendszerben élő baktériumok nagyon érzékenyek bizonyos káros vegyületek jelenlétére. A kutatók 1076 különböző szennyezőt teszteltek, és ebből 168 olyan anyagot azonosítottak, amely gátolja a hasznos bélbaktériumok növekedését. Ezek az anyagok nem egzotikus ipari különlegességek; sok közülük termőföldeken használt növényvédő szer, gyomirtó vagy rovarirtó. Mások ipari vegyszerek, amelyek égésgátlókban és műanyagokban fordulnak elő. A testünkbe juthatnak élelmiszerrel, ivóvízzel vagy a környezeten keresztül.
A bélmikrobiom több ezer baktériumfaj együttese. Ezek a mikrobák segítik az emésztést, szerepet játszanak a testsúly alakulásában, támogatják az immunrendszert, és még a lelki állapotunkra is hatnak. Ha ez az érzékeny egyensúly felborul, többféle betegség kockázata emelkedhet.
A káros vegyületek antibiotikum-rezisztenciához vezethetnek
A laboratóriumi kísérletek egyik aggasztó eredménye az volt, hogy bizonyos bélbaktériumok a vegyi szennyezés hatására ellenállóbbá váltak az antibiotikumokkal szemben. Ilyen például a gyakran használt ciprofloxacin. Ha ez a folyamat az emberi bélben is így zajlik, akkor egyes fertőzések kezelése jóval nehezebbé válhat a jövőben. Az antibiotikum-rezisztencia már most is komoly globális probléma. Ezért különösen fontos megérteni, hogyan járulhatnak hozzá a háttérben megbúvó káros vegyületek ehhez a folyamathoz.
Miért nem szűrik ki ezeket az anyagokat?
A vegyszerek biztonságosságának vizsgálata során ma főleg azt nézik, hogy közvetlenül ártanak-e az embernek vagy a célzott élőlénynek. Egy rovarirtó esetében például azt elemzik, hogyan hat a rovarra, és hogy mérgező-e az emberre.
Arra viszont ritkán gondolnak, hogy a vegyszer az emberben élő mikrobákat is támadhatja.
A bélflóra károsodása nem vehető észre azonnal, hosszú távon viszont fontos szerepe lehet az egészségromlásban.
A kutatók szerint ezért ideje lenne, hogy a bélmikrobiom is szerepet kapjon a biztonsági értékelésben.
A gépi tanulás figyelmeztet a veszélyes vegyületekre
A kutatócsoport nemcsak listát készített a veszélyes anyagokról. A laboreredmények alapján egy gépi tanulási modellt is fejlesztettek. Ez a modell előre jelzi, hogy egy újonnan tervezett vegyi anyag várhatóan árt-e a bélbaktériumoknak.
Ez nagy lépés lehet afelé, hogy a jövőben biztonságosabb vegyületeket tervezzenek;
már a fejlesztés korai szakaszában kizárhatják azokat a molekulákat, amelyek a bélflórát károsíthatják. Így kevesebb káros vegyület kerülhetne ki a piacra.
Egyelőre még kevés adatunk van a valós veszélyekről, de nem vagyunk teljesen tehetetlenek
A kutatók hangsúlyozzák, hogy még kevés adatunk van arról, pontosan milyen mennyiségű vegyszer jut el a bélrendszerünkig. A laboratóriumi eredmények fontos első lépést jelentenek, de a való életben sok tényező befolyásolja a kitettséget.
A jövőben olyan vizsgálatokra lesz szükség, amelyek az egész szervezet vegyi terhelését mérik. Csak így érthetjük meg igazán, mekkora kockázatot jelentenek ezek a káros vegyületek a mindennapi életben.
Addig is a szakértők néhány egyszerű óvintézkedést javasolnak:
- a gyümölcsöket és zöldségeket fogyasztás előtt mindig alaposan mossuk meg,
- lehetőség szerint kerüljük a növényvédő szerek használatát a saját kertünkben,
- figyeljünk arra, honnan származnak az élelmiszereink.
Ezek az apró lépések ugyan nem szüntetik meg a problémát, de csökkenthetik a szervezetünkbe jutó káros vegyületek mennyiségét.
