Az elmúlt hónapok egymást követő rendkívüli időjárási jelenségei arra késztették a szakértőket, hogy azon studírozzanak, nem lépett-e a globális felmelegedés új, a korábbinál veszedelmesebb, radikális változásokat hozó szakaszába.
Aki abban bízik, hogy a választ egy reményteljes „nem”, annak nem szolgálhatunk jó hírrel.
Hamarosan megjelenik az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) legfrissebb jelentése a globális klímaváltozás alakulásáról, ami 31 év alatt a hatodik tudományos igényű értékelése lesz az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívásnak, és könnyen lehet, hogy az eddigieknél riasztóbb lesz – írja Pilita Clark, a Financial Times publicistája. A klímaváltozás ugyanis mostanra nem olyan távoli jelenségekben mutatkozik meg, mint a sarki jég olvadása vagy a nagy hegyek gleccserinek elapadása, hanem egyre inkább érezhető az emberek mindennapi életében.
Mindenki ezt olvassa most!
Csak az elmúlt négy hétben gyakorlatilag eltűnt egy kanadai falu az erdőtüzekben, miután az északi országban 49 Celsius-fokkal új hőmérsékleti rekordot mértek. Németországban cunamiszerű árvizek pusztítottak és egy kínai aluljáróban a gyalogosok mellig érő vízben, megrettenten tapasztalhatták meg, milyen az, ha az éves csapadék három nap alatt esik le. Ezeket a jelenségeket a tudósok évtizedek óta előre jelezték. Ma már köztudottnak mondható, hogy extrém időjárási jelenségekre számíthatunk a klímaváltozás miatt.
Van azonban egy nyitott kérdés, mégpedig az, hogy átléptünk-e a folyamat új szakaszába, amikor a hőhullámok és árhullámok nem lineárisan erősödnek, hanem egy csapásra, és nem fokozatosan válnak gyakoribbá, hanem egyik évről a másikra. Amikor a természeti csapások hirtelen nem egyszerűbben gyakoribbá válnak, hanem egyben sokkal erősebbé is. És ha megtörtént egy ilyen változás, akkor hogyan bizonyosodhatnánk meg róla? A rövid válasz az, hogy a tudósok megosztottak abban a kérdésben, hogy a globális felmelegedés hatása radikálisabban jelentkezik-e, mint korábban, és mint ahogy a tudósok várták.
Hüm-hüm
Nem hiszem, hogy arra következtetésre juthatunk, hogy a klímaváltozás új szakaszába léptünk, de vannak, akik e mellett érvelnek – mondja Michael Mann, az Pennsylvaniai Állami Egyetem Earth Systam Science Centerének igazgatója. Nem arról van szó, hogy maga a globális felmelegedés gyorsabban haladna, mint vártuk, ezt előre jelezték a több évtizede készült modellek is. Inkább arról lehet szó, hogy a változások erőteljesebbek, mint a tudósok várták.
Mindenki ezt olvassa most!
Ha a modelleket nézzük, akkor azt kell mondanunk, hogy azokból az idén látott rendkívüli jelenségek, például az észak-amerikai hőhullám nem vezethetők le. Ezeknek nem szabadott volna megtörténniük – véli Brian Hosking Londonban dolgozó klímakutató. Holland kollégája, Geert Jan van Oldenborg úgy véli, hogy ez a hőség sok klímaszakértőt meglepett. Lehet, hogy az a feltételezésünk, hogy a hőhullámok fokozatosan válnak gyakoribbá és erősebbé, tévedésnek bizonyul.
Ajajajj
Oldenborg egy tudóscsoport egyik vezetője, amely arra a következtetésre jutott nemrégiben, hogy az észak-amerikai hőség gyakorlatilag elképzelhetetlen lett volna az emberi beavatkozás okozta klímaváltozás nélkül. Most arra keresik a választ, hogy ez vajon azt jelzi-e, hogy a Föld légkörének változása immáron nem lineárisan, hanem változó tempóban folyik? Naomi Oreskes amerikai történész professzor és szerzőtársai már 2012-ben arról írtak, hogy a globális felmelegedés ügyében riogatással vásolt tudományos kutatók óvatossága visszafogottabb előrejelzéseket eredményezett, még az IPCC esetén is.
Talán éppen azért, mert egyre több sötét forgatókönyv kerül napvilágra, a tudósok egy része igyekszik a vigasztalónak tűnő lehetőségekre koncentrálni. Úgy gondolják, hogy a negatív fordulópontok ösztönzik a zöldenergia, az elektromos közlekedési eszközök terjedését és más környezetvédelmi szempontból hasznos változásokat. Tim Lenton, az University of Exeter Global Systems Institute intézetének vezetője úgy látja, hogy ez a remény szikrája. Ráadásul mindez 2021 júliusában nagyon távoli reménynek tűnik.
Mindenki ezt olvassa most!
napi
