A Draghi-jelentés komoly lépés az Európai Unió gazdasági prioritásainak újragondolására, főként az innováció, az energia és a biztonság területein. Az azonnali hatások korlátozottak lehetnek, a széles körű szabályozási reformok hosszú távon támogathatják az egész EU növekedését és versenyképességét az UBS Bank értékelése szerint.
Az Európai Unió gazdasági stratégiája gyökeresen megváltozhat köszönhetően a Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) volt elnöke által készített versenyképességi javaslatcsomagnak. Az UBS szerint a jelentés három kulcsfontosságú kihívásra ad választ: az innovációs politika, az energiapolitika és a biztonságpolitika területén tapasztalható problémákra – írja a Portfolio. Mario Draghi szeptember 9-én mutatta be versenyképességi jelentését, amelyben számos javaslatot tesz uniós reformokra.
Az innovációs politikával kapcsolatban a Draghi-jelentés arra figyelmeztet, hogy Európa versenyképessége veszélyben van, különösen Kína előretörésével szemben.
A UBS elemzése kiemeli, helyes a megállapítás, miszerint Európának jobban kell támogatnia az innovációt és a startupokat, könnyebben hozzáférhetővé kell tennie a kockázati tőkét és a megfelelő finanszírozási környezetet az újító vállalkozások számára.
A volt központi bankelnök szerint a termelékenység növelése és a hosszú távú gazdasági növekedés kulcsa az innovációs kapacitás növelése lehet, ennek finanszírozását pedig a kohéziós politikai támogatások fókuszváltásával, valamint a tőkepiaci unió (Capital Markets Union) bevezetésével becsatornázható befektetői tőkével biztosítaná.
Az energiapolitika terén a jelentés kiemeli, hogy az EU-ban az energiaárak jelentősen magasabbak, mint más nagy gazdaságokban, ami versenyhátrányba hozza az európai vállalatokat. Draghi azt javasolja: a megújuló energiaforrások alacsonyabb határköltségeit adják tovább a háztartások és vállalatok számára különböző szerződéses megoldásokon keresztül, mint például a villamosenergia-vásárlási megállapodások (PPAs) és az árkülönbségi szerződések (CfDs). Vagyis lényegében
az UBS szerint is helyes, hogy az áramárak számítási módját változtassák meg az EU-ban, abban kisebb súlyú a háttérbe szoruló fosszilis energiahordozóknak.
A szakember ezzel párhuzamosan egy olyan iparstratégia kidolgozását szorgalmazza, amely biztosítja, hogy az európai cégek ne kerüljenek hátrányba a nemzetközi versenyben.
A jelentés harmadik fő témája a biztonságpolitika, amit a volt bankelnök szerint az európai növekedés egyik alapfeltételének kell tekinteni. Véleménye szerint az EU-nak növelnie kell a védelmi befektetéseit és az ellenállóképességét a külső fenyegetésekkel szemben – ebben kulcsfontosságú a gazdasági függetlenség kiépítése is. Az UBS szerint különösen fontos, hogy gyorsítsák az engedélyezési folyamatokat a hazai kritikus nyersanyagforrások kiaknázására, valamint olyan külgazdasági politikát folytassanak, amely biztosítja a ritka földfémekhez való hozzáférést.
Megoldások terén a Dragh-jelentés két irányt vázol fel: a fiskális politikát és a szabályozási reformokat.
Az UBS jelentése alapján azt javasolja, hogy fordítson az EU több forrást az innovációra, az energiaiparra és a biztonságra. Ez magában foglalná a pénzügyi támogatások nyújtását az energiaigényes szektorok számára, az elektromos áram adójának csökkentését és az alapkutatásra fordított kiadások növelését. A bank szerint az Európai Uniónak évente 750 milliárd euróra lenne szüksége, amelyet köz- és magánforrásokból is biztosítani lehetne.
A szabályozási reformok terén a jelentés számos javaslatot tartalmaz, amelyek célja, hogy megkönnyítsék a vállalatok számára a befektetéseket és csökkentsék a szabályozási terheket. Draghi szerint az EU kormányzási rendszerét is egyszerűsíteni kell, hogy hatékonyabban lehessen törvényeket hozni, és a versenypolitikát is úgy kell alakítani, hogy figyelembe vegyék az innováció és ellenállóképesség szempontjait – írják.
Az UBS meglátása szerint a szabályozási terheket is különösen fontos lenne csökkenteni az új gazdasági környezetben, és minél előbb.
Noha a Draghi-jelentés javaslatai messzemenők, az UBS szerint sok szempontból nehezen megvalósíthatók. Az EU-ban a legtöbb közkiadás nemzeti vagy regionális szinten történik, nem pedig uniós szinten. Az UBS elemzése szerint ezek a javaslatok valószínűleg nem elegendők a szükséges beruházási igények kielégítéséhez, és ellenállást válthatnak ki a tagállamok részéről.
A Draghi-jelentés másik jelentős korlátja a demográfiai nyomás és a munkaerőhiány. Az UBS arra figyelmeztet, hogy bár a jelentés számos javaslatot tesz, amelyek javíthatják a gazdasági feltételeket, például az energiaárak csökkentését a vállalatok és fogyasztók számára, a demográfiai kihívások továbbra is jelentős akadályt jelenthetnek. Olyan intézkedéseket javasol a volt központi bank-elnök, amelyek növelnék a munkaerő-kínálatot, valamint a képesítések harmonizálását az EU-n belül. Ám az UBS szerint azonban ezek az intézkedések valószínűleg nem lesznek elegendők ahhoz, hogy ellensúlyozzák a munkaképes korú népesség várható csökkenésének negatív hatásait.
Az UBS Bank arra is felhívja a figyelmet, hogy az EU korábbi kíséletei a gazdasági átalakításra, mint például a Lisszaboni stratégia vagy az Európa 2020 stratégia, nem hozák az elvárt eredményeket.
Mint írják, magyar szempontból a legérdekesebb az lesz, hogy a piaci szereplők és a tagállamok többsége által üdvözölt uniós reformcsomaggal kapcsolatban milyen álláspontot képvisel majd az Orbán Viktor vezette kormány. A miniszterelnök hétfői parlamenti, valamint múlt heti Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott beszédében Draghi uniós versenyképességi problémákról szóló állításait többször is idézte, de a megoldási javaslatokat finoman kritizálta.
Azaz, míg az EU-s tervezet csökkentené az államszövetség kiszolgáltatottságát Kína és az USA felé, addig Magyarország szorosabb kapcsolatokat építene ki Ázsiával a gazdasági semlegesség jegyében. Mivel most hosszú tárgyalások következnek, elképzelhető, hogy a magyar kormány is finomít irányvonalán, jobban belesimul az uniós fősodorba.
