Csökkent, de még mindig nagyon magas a határsértések száma az Európai Unióban – derül ki a Migrációkutató Intézet tanulmányából, amelyben a Frontex jelentését is ismerteti. Vargha Márk beszélt a részletekről az InfoRádióban.
Azért tartotta fontosnak a Migrációkutató Intézet, hogy a Frontex jelentését ismertesse – amelyet egyébként minden hónapban publikál az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség –, mert eltelt fél év, és érdemes összevetni 2023 és 2024 azonos félévét.
„Idén június 30-ig közel 95 ezer illegális átlépési kísérlet történt az Európai Unió határain, és ez nagyjából 30 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakában regisztrált számnál. A közép-mediterrán és a kelet-mediterrán a legforgalmasabb útvonal, de a legnagyobb növekedés a nyugat-afrikai és a kelet-európai útvonalakon történt. Ezt regisztrálta a Frontex” – mondta Vargha Márk az InfoRádióban.
A Frontex a nemzetállamoktól érkező adatok alapján havi jelentéseket közöl, vagyis az Európai Unió külső határainál észlelhető illegális határátlépési számokat. Ez azt jelenti, hogy az adatok az EU frontországaiban észlelt illegális határátlépések számára vonatkoznak.
A nyugat-balkáni útvonal érinti Magyarország, és
„nagyon örvendetes hír, hogy a nyugat-balkáni útvonalon tavalyhoz képest a közép-mediterránnál is jobban csökkent a belépések száma, 72 százalékkal”.
„Hét folyosó van Európában, ebből a negyedik legaktívabb volt csupán a nyugat-balkáni. Volt olyan időszak az elmúlt években, amikor az első helyen szerepelt. Az elkövetők egyébként nem meglepően Szíriából, Afganisztánból és Törökországból érkeztek” – hívta fel a figyelmet Varga Márk.
Az ugyanakkor változó, hogy mikor melyik folyosó „aktiválódik”. Amikor valamilyen szigorító jogszabályváltozás lép életbe valamelyik frontországban, vagy változnak az időjárási körülmények, esetleg a tenger áramlása is más, arra a kiterjedt embercsempész-hálózatok rögtön tudnak reagálni, akár egy hónap alatt is. Példaként említette, hogy a Kanári-szigeteket érintő útvonalról áttevődik a közép-mediterránra, vagy a nyugat-mediterránról – Andalúzia–Marokkó – a közép-mediterránra. Utóbbi érinti Máltát, Szicíliát, azon belül is Lampedusát, és elsősorban Tunézia a kibocsátó régió, az a köztes ország, ahová érkeznek a szubszaharai migránsok, de a tunéziaiak maguk is nagyon nagy számban hagyták el a országukat. Most a Földközi-tenger középső része a legforgalmasabb EU-ba vezető folyosó.
„Az olasz és máltai partoknál júniusban 10 500 törvénytelen határátlépést regisztráltak, ez 71 százalékkal kevesebb a tavaly júniusinál. Az első félévit nézve pedig a 25 653 határsértés továbbra is a képzeletbeli dobogó legfelső fokára helyezi ezt a térséget, ez a szám ugyanis 61 százalékos csökkenést jelent ugyanakkor a tavalyi év első félévéhez képest” – mondta Vargha Márk.
A legtöbb jogsértést bangladesi, szíriai és tunéziai állampolgárok követték el. Ez Vargha Márk szerint azért fontos, mert szintén változó adat, hogy kik próbálnak bejutni Európába.
A második legaktívabb migrációs útvonal a Földközi-tenger keleti része volt 2024 első felében, ez a görög érintettséget jelenti, itt az érkezők száma 75 százalékkal nőtt, csaknem 25 ezerre. Itt leginkább a szíriaiak, az afgánok és az egyiptomiak próbálkoztak.
