A tavaly ősszel elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően szerencsésen indul a 2021-es év azoknak, akik polgári peres eljárás megindításán gondolkodnak, ugyanis a jogalkotó is észlelte, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben (Pp.) nagyobb szerephez kell jutnia az ész-szerűségnek.
A Pp.-t módosító 2020. évi CXIX. törvényhez fűzött általános indokolás szerint a törvénymódosítás elsődleges célja a perjogi szabályok egyszerűsítése és rugalmasabbá tétele, valamint a jogkeresők igényérvényesítésének megkönnyítése. Az új szabályok a keresetlevéllel szemben egyszerűbb tartalmi követelményeket támasztanak, és több teret engednek a bíróságok számára – a keresetlevél visszautasítása helyett – hiánypótlási felhívásra.
Nem ítéletet kell írni
A keresetlevél tartalmát érintő módosítás pontosítja a kereseti kérelemre vonatkozó rendelkezéseket, vagyis a felperesnek a bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelmet kell előterjesztenie és – a korábbi gyakorlattal szemben – nem a bíróság kívánt döntését kell szó szerint megszövegeznie.
Eddig a keresetlevelet az ügyvédeknek úgy kellett megírniuk, mintha az már maga az ítélet lenne. Ha a bíróság ezt nem tartotta megfelelőnek, akkor visszautasította a keresetet, ebből kifolyólag sokkal több volt a visszautasított, mint a befogadott kereset. Az ügyvédek pedig önhibájukon kívül olyan helyzetbe kerültek, hogy nem tudták, hogy a törvény szerint megfelelően megszerkesztett keresetet befogadják, vagy visszautasítják-e. Ezzel sérült az emberek jogbiztonsága.
Kevesebb „adminisztráció”
A keresetlevél záró részére irányadó új szabályok értelmében a nem természetes személy fél (például egy kft.) perbeli jogképességét alátámasztó adatokat csak akkor kell külön rögzíteni (cégkivonat), ha a nem természetes személy fél nem rendelkezik közhiteles nyilvántartásból elérhető azonosító adatokkal (a társasházak esetében a perbeli jogképesség körében továbbra is részletes nyilatkozatot kell tenni). A felperes törvényes képviselőjeként megjelölt személy vonatkozásában pedig már nem szükséges terjengősen levezetni, hogy az adott személy miért jogosult a felperest képviselni, elegendő azt előadni, hogy a törvényes képviselő milyen minőségben jár el (például ügyvezető, gondnok). Ugyanakkor, ha a záró részben előadottak alátámasztása okirattal történik, úgy a kapcsolódó okiratot továbbra is csatolni kell [Pp. 171. § (1) bekezdés c) pont].
dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó
