Porózusabbak és kevésbé kompaktak a Mars sziklái az eddig véltnél a NASA Curiosity nevű marjárójának adatai szerint – közölte az Arizonai Állami Egyetem (ASU).
Egy kutatócsoport megmérte a Marson lévő, 154 kilométer széles Gale-kráter kőzetrétegeinek sűrűségét. Eredményeiket a pénteken megjelent Science tudományos folyóiratban mutatták be.
A felfedezés révén új technikát tudnak kidolgozni a kutatók, amelynek segítségével a marsjáró folytatni tudja útját a kráteren át, majd fel a közepében lévő, 4,8 kilométer magas Sharp-hegyre – olvasható a szakértők közleményében.
„Meg tudtuk mérni a Gale-kráterben lévő anyag térfogatsűrűségét” – mondta el Travis Gabriel, az ASU végzős diákja.
A NASA kémiai és ásványtani műszere szerint a sziklák ásványi anyagban bővelkednek, az ez alapján végzett korábbi becslések szerint az anyagsűrűség köbméterenként 2810 kilogramm. Azonban az új kutatás által megállapított térfogatsűrűség sokkal kevesebb, köbméterenként 1680 kilogramm. – fejtette ki Gabriel.
A kisebb számok arra utalnak, hogy kisebb sűrűségűek a kőzetek, valószínűleg porózusabb voltuk miatt.
A csillagászok régóta vitáznak a Sharp-hegy eredetéről. Az új leletek szerint a hegy alacsonyabb rétegei csak 1-2 kilométernyi anyagból állnak.
„Még mindig sok a megválaszolatlan kérdés arra, hogyan formálódott a Sharp-hegy, de ez az új kutatás fontos darabbal egészíti ki a kirakóst”
– mondta Ashwin Vasavada, a Curiosity-projekt tudósa, a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory munkatársa.
A nukleáris energiával üzemelő Curiosity 2012 augusztusában landolt a Marson a Gale-kráterben és 2014-ben érte el a Sharp-hegy lábát. Azóta változatos területeken haladt át, amelyeken víz és szél nyomaira is bukkant.
A marsjáró 2017 szeptembere óta a Vera Rubin hegyvonulatnál végzett kutatásokat és a napokban indult tovább egy agyagos terület felé a Sharp-hegytől délre lévő völgyben. A Marson 2018 nyarán kitört porvihar a Curiosityval ellentétben a napelemmel működő Opportunity marsjárót elnémította, nem érkeznek tőle jelzések.
