Reagáltak magyar EP-képviselők a következő uniós költségvetési ciklus tervezetével kapcsolatos brüsszeli bejelentésre. Az MSZP képviselője szerint az Európai Bizottság olyan megoldást talált, amely nem károsítja meg a magyar embereket, de képes szankcionálni a „Fidesz-kormányt. Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője szerint Brüsszelben nem gond a spanyol tüntetők megverése, sem a magyarországi szemkilövetések.
Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette, az Európai Bizottság olyan megoldást talált, amely nem károsítja meg a magyar embereket, nem vonja meg a Magyarországnak járó uniós forrásokat, de képes szankcionálni a „Fidesz-kormányt annak bűnös és az európai szabályokkal ellentétes politikája miatt”.
Amennyiben az Orbán-kormány folytatja az előző években megismert átláthatatlan és korrupciótól sújtott forráselosztási gyakorlatát, akkor az európai intézményeknek immár lehetősége lesz arra, hogy felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést, illetve magához vonja azok közvetlen kifizetését. Ez az új gyakorlat rászoríthatja Orbán Viktort és a Fideszt, hogy végre hagyjon fel az uniós pénzek gengsztertempójú ellopásával és tartsa be az európai szabályokat – közölte a képviselő.
Morvai szerint nem kell engedni a zsarolásnak
Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője közleményében úgy vélte: nincs gond a jogállamisággal Spanyolországban, ahol a rendőrség százszámra verhette véresre a katalánokat, de nem jelentettek problémát a magyarországi szemkilövetések sem az Európai Unió számára.
„Nem hagyjuk zsarolni magunkat” – jelentette ki a képviselő.
Egyetért a DK a brüsszeli tervekkel
A DK egyetért az uniós tervvel, vagyis, hogy a fejlesztési pénzek csak akkor jöjjenek, ha valóban a magyar emberek részesülnek belőle. A Liberálisok pedig úgy vélik: a közös európai uniós szabályok megsértése miatt nem Magyarország polgárait, hanem a kormányt kell megbüntetni.
Több országnak nem tetszik Junckerék javaslata
Egyetért az Európai Bizottság szerdán bemutatott javaslatával, amely szerint a jogállamiság meglétéhez kell kötni a tagországoknak megítélt költségvetési támogatások kifizetését, több ország viszont nem, a lengyel kormány szerint az uniós támogatások jogállamisághoz kötése szabálytalan lenne, míg Ausztria, Hollandia és Franciaország is ellenezi a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési javaslat egyes elemit.
Az uniós támogatások jogállamisághoz kötése szabálytalan lenne, mert a kifizetésekről politikai megítélés alapján döntenének, és a támogatások politikai nyomásgyakorlás eszközévé válhatnának – jelentette ki Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes szerdán Varsóban. Az EU-ügyekért felelős lengyel diplomata arra reagált sajtóértekezletén, hogy az Európai Bizottság aznap a 2021-2027-es költségvetési keret új tervezete kapcsán olyan mechanizmust javasolt, mely a jogállamiság követelményeinek betartásához kötné az uniós kifizetéseket. Szymanski szerint az uniós költségvetés kapcsán az uniós biztosok közül senki sem mérlegeli komolyan olyan eszközök bevezetését, amelyek „politikai megrendelésre vagy politikai nyomásgyakorlás hatására csorbíthatnák a tagállamok jogait”.
Úgy vélte, hogy „nem mellőzhetők” a lengyel befizetések az uniós kasszába. Aláhúzta egyúttal: Varsó támogatja azokat a törekvéseket, hogy „az európai adófizetők minden egyes euróját szabályosan és átlátható módon költsék el”. A lengyel kormány azonban „kissé nyugtalanítónak talál bizonyos javaslatokat, amelyek, úgy tűnik, politikai megítélésen alapulnának, ami egyébként eleve ellentmondana a jogállamiságnak” – fogalmazott Szymanski.
A költségvetési tervezet struktúráját illetően a politikus úgy látta: a lengyel kormánynak sikerült megakadályoznia a legradikálisabb támogatáscsökkentési javaslatokat, Lengyelország lehet a kohéziós politika legnagyobb haszonélvezője. A tervezetben teljesültek Lengyelország és Közép-Európa egyes elvárásai, „a teljes kompromisszum eléréséig viszont még nagyon hosszú az út” – jelentette ki. Szerinte egyelőre nem kerültek egyensúlyba az Európai Unió régi és új céljai, bár az Európai Bizottság „tett bizonyos erre irányuló lépéseket”. Aláhúzta: Varsó nem egyezhet bele olyan költségvetésbe, amely „nem kiegyensúlyozott módon viszonyulna különböző európai országcsoportok fejlődési érdekeihez”. Ezzel többek között arra a lehetőségre utalhatott, hogy a közép-európai államok rendelkezésére álló költségvetési eszközök egy részét a migráció és a munkanélküliség kezelése céljából átcsoportosítanák a dél-európai országok javára.
Berlin örül Juncker bejelentésének
Méltányos tehermegosztást sürget a német szövetségi kormány az Európai Unió (EU) következő hétéves költségvetési időszakával kapcsolatban (2021-2027), és egyetért az Európai Bizottság szerdán bemutatott javaslatával, amely szerint a jogállamiság meglétéhez kell kötni a tagországoknak megítélt költségvetési támogatások kifizetését.
Olaf Scholz pénzügyminiszter egy más ügyben – a 2018-as szövetségi költségvetésről és a 2022-ig kitekintő pénzügyi tervről – tartott berlini tájékoztatón kérdésre válaszolva kijelentette, „helyes, ha jogállami keretfeltételekhez kötik a források felhasználását, mert ez biztosítja, hogy a pénz oda áramlik, ahová áramlania kell”. A közös költségvetés legnagyobb nettó befizetőjeként számon tartott ország pénzügyminisztere a tagállami befizetések lehetséges növelésével kapcsolatban elmondta, hogy amennyiben továbbra is az együttes tagországi bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1 százalékának megfelelő összeggel kellene hozzájárulni a közös kiadásokhoz, akkor Németországnak a jelenlegi évi nettó 25 milliárd eurónál 10 milliárd euróval többet kellene betennie a közös kasszába.
Ezt az összeget Németország ki tudja gazdálkodni, de nagyobb mértékű növelésre nem vállalkozna – jelezte a pénzügyminiszter. „Nincs elég fantáziám ahhoz, hogy miként tudnánk igazolni ennél nagyobb kiadásokat” – fogalmazott. Mint mondta, a GNI-arányosan 1 százalékos befizetés megfelel Németország és a többi tagállam teljesítőképességének, és azt eredményezné, hogy eddiginél több pénz lenne a közös költségvetésben, amelyből Nagy-Britannia távozása miatt az eddiginél eggyel kevesebb országnak kellene kifizetéseket teljesíteni.
Így nemcsak az eddigi, hanem az új közös feladatok, köztük a határvédelemmel, a migrációval vagy a klímavédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásra is lenne elég lehetőség – mondta Olaf Scholz.
Hozzátette: a 2022-ig kitekintő pénzügyi tervet azzal a feltételezéssel készítették, hogy a 2021-2027-es EU-s költségvetésről a brüsszeli bizottság szerdán bemutatott javaslatával elkezdődött vitának igen valószínű kimenetele, hogy GNI-arányosan 1 százalék lesz a befizetési kötelezettség. Megjegyezte: a jelenlegi EU-s támogatási programok hatékonyságát is érdemes megvizsgálni, és a jövőben még inkább kellene érvényesíteni azt az elvet, hogy csak olyan ügyekre, programokra, fejlesztésekre kell uniós pénzt adni, amely “európai többletértéket” jelent, minden EU-s állampolgár javát szolgálja.
Az Európai Bizottság javaslatára a német kormány egy külön állásfoglalásban is reagált, amelyet a pénzügyminiszter és a külügyminiszter jegyez közösen. Olaf Scholz és Heiko Maas közleménye szerint Németország „nyomatékosan törekszik az EU-s kiadások alapvető modernizációjára”. A költségvetés kiadási oldalán meg kell találni a helyes súlypontokat és következetesen érvényesíteni kell az európai többletérték elvét. Ezen súlypontok közé tartozik az EU-s külső határ jobb védelme és a megerősített védelmi együttműködés – emelte ki a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) két politikusa. Hozzátették, hogy az EU-nak erősíteni kell az innovációs képességét, hatékonyan meg kell védenie polgárait és képviselnie kell érdekeiket az egész világon.
Aláhúzták, hogy világos elkötelezettségre van szükség a közösség alapértékei mellett, és hogy Németország ugyan hajlandó felelősséget vállalni az EU erősítéséért, „de ehhez a terhek méltányos megosztása is hozzátartozik valamennyi tagország részvételével”.
Bécs, Hága és Párizs nemtetszését fejezte ki
Sebastian Kurz osztrák kancellár hangsúlyozta: bár a javaslatnak vannak pozitív elemei, az elfogadhatatlan jelenlegi formájában. A kormányfő újságíróknak nyilatkozva kiemelte, hogy „számunkra egy elfogadható megoldás még nagyon messze van”, s ezért „kemény, illetve hosszú tárgyalásokra” kell számítani. Kurz elmondta: az előterjesztésnek az uniós külső határokra vonatkozó részeit pozitívan értékeli, ugyanakkor a költségvetési tervezet aránytalanul súlyos terhet ró a büdzsé nettó befizetőre. Hangsúlyozta: Nagy-Britannia uniós kiválását lehetőségként kellene megragadni, az EU gazdaságosabbá és hatékonyabbá tételére.
Mark Rutte holland miniszterelnök szintén elfogadhatatlannak nevezte az Európai Bizottság javaslatát, amelynek értelmében Hollandiának “túlzott arányban kellene kivennie a részét a számlából”. A nettó befizető Hollandia kormányfője szerint az Egyesült Királyság kiválásával a kisebb EU-nak „kisebb büdzsét is kell jelentenie”. Úgy fogalmazott, hogy ez nehéz döntések meghozatalával is jár. Rutte leszögezte: országa kemény tárgyalásokat fog folytatni „egy korszerű költségvetésért, amelyben a terhek igazságosan oszlanak el”.
Franciaország a javaslatban a közös agrárpolitika forrásainak mintegy öt százalékos csökkentését tartja elfogadhatatlannak – közölte a párizsi földművelésügyi minisztérium. Egy ilyen „drasztikus, masszív és elvakult” lefaragás „egyszerűen elképzelhetetlen”, Franciaország nem fogadhatja el a földművelőknek szánt juttatások csökkentését – tette hozzá a tárca.
Nem lenne indokolt egy negatív piaci reakció
Londoni pénzügyi elemzők szerint indokolatlan lenne egy esetleges komolyabb negatív piaci reakció abban az esetben, ha a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok az Európai Unió következő hétéves költségvetési időszakában az eddigieknél kevesebb fejlesztési támogatást kapnának.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) európai felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői a 2021-2027-os időszakra szóló uniós költségvetési tervezet szerdai bemutatásához időzített tanulmányukban kiemelik: a kohéziós célokra szolgáló EU-folyósítások csökkentése a következő évtizedben logikus lépés lenne, egyrészt a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok magasabb jövedelmi szintjei miatt, másrészt azért, mert az EU-költségvetés egésze is kisebb lesz Nagy-Britannia – a második legnagyobb nettó befizető – kilépése után.
Forrás: MTI
