Megközelítése a Csevice-forrásoktól a sárga jelzésű (sáv és kereszt) úton. Körülbelül 2 km után érjük el a 4 hektáros arborétumot. Az élôfagyűjteményt kísérleti céllal dr. Tuzson János telepítette. Itt akkor már volt egy – feltehetôen 1898-ban létesült – Erzsébet liget. Abban az évben a Földművelésügyi Minisztérium ingyenes csemetéket adott az Erszébet királyné emlékére létesítendô emlékligetek telepítôinek.
Az élôfagyűjteményt létesítô Tuzson János Szászcsanádon született 1870-ben, Budapesten halt meg 1843-ban. A kolozsvári egyetemen szerzett bölcsész doktorátus után a Selmecbányai Erdészeti Akadémia növénytan tanára, majd berlini és koppenhágai tanulmányút után a Budapesti Műegyetem magántanára, 1912-tôl a Pázmány Péter Tudományegyetemen Növényrendszertani Intézetének vezetôje és a Füvészkert igazgatója volt.
Tuzson kutatásai során a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ôsnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsôként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ôsfenyô kovásodott fatörzsével kapcsolatban. Meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnóciensis-nek.
A fenyvespusztai erdôbirtokot 1925-ben vásárolta. Az állomány letermelése után kialakított kísérleti területen elsôsorban örökzöldek telepítésével és szaporításával foglalkozott. Az egzótafajokat földlabdásan, távoli országokból hozatta.
A második világháború után erdôgazdasági kezelésbe került a terület. A szabad területeken részben csemetekert létesült, részben lucfenyôvel, vörösfenyôvel és szelídgesztenyével erdôsítették. A ma még megmaradt fafajokból említést érdemel a körülbelül 50 éves, 280 cm törzsátmérôjű és a megyében csak ezzel az egy példánnyal képviselt atlaszcédrus, általában a kevésbé gyakori fafajokhoz tartozó a balzsamos fenyô, bércifenyô, kaukázusi jegenyefenyô, a kolorádó fenyô, az oregoni hamisciprus facsoport, szürke és zöld duglászfenyô-facsoport, valamint a japán juhar 33 példánya.
Tuzson János a csemetenevelés, növénynemesítés mellett gyógynövénnyel is foglalkozott. Elsôsorban a gyapjas és a piros gyűszűvirág termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is elôforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
Forrás: http://www.nograd.net/termeszet/term_ertek/tar.html
Cím: kültrület
Tel: +36 (32) 563-315
E-mail: [email protected]
Web:
