18.1 C
Budapest
2024. március. 29. péntek
HomeÉletmódÉletmód hírekTúlélte a bombázást és az államosítást is – 130 éves a Fővárosi...

Túlélte a bombázást és az államosítást is – 130 éves a Fővárosi Nagycirkusz – ritka régi képek, videó

Százharminc éves a Fővárosi Nagycirkusz. Budapest első állandó cirkusza 1891. május 7-én nyitotta meg kapuit a Városligetben.

A nagy népszerűségnek örvendező létesítmény az idők során jelentős változásokon ment keresztül, a tulajdonosok cserélődése mellett több bérlő is megfordult az épületben, és kétszer teljes felújításon esett át az épület.

Budapest, 1948. május 9.: A cirkuszi előadás egy jelenete a Fővárosi Nagycirkuszban (Fotó: Nemzeti Fotótár/Magyar Fotó: Kotnyek Antal)

A cirkusznyitás terve már 1888-ban megszületett az akkori fővárosi döntéshozók fejében, azonban az ötlet kivitelezésére csak 1889-ben került sor, amikor Budapest szerződést kötött Wulff Ede elzászi vállalkozóval. A szerződés létrejöttét anyagi megfontolások ösztönözték, hiszen akkoriban a Fővárosi Állat- és Növénykert bevételei nem fedezték a fenntartásához szükséges költségeket.

Ezért a intézmény igazgatósága cirkuszi mutatványokkal kívánt még több látogatót odavonzani.

Wulff Ede lett az első állandó cirkusz igazgatója, és a cirkusz épületének felhúzásában is vezető szerepe volt. Wulff ajánlatára a cirkusz vasvázas megoldással épült fel, aminek ötletét a brüsszeli világkiállításra készített hullámbádogból álló, vasrudakkal megerősített épület tervéből született.

Budapest, 1953. július 5.: Medveidomárok szórakoztatják produkciójukkal a közönséget a Fővárosi Nagycirkuszban (Fotó: Nemzeti Fotótár/ MTI/Aradi Tibor)Fővárosi Nagycirkusz az 1891-ben épült Beketow Cirkusz az egyetlen állandó épületben működő budapesti cirkusz volt. 1935-44 közt Fényes György igazgató után Fényes Cirkusz néven működött. 1945-től Fővárosi Nagycirkusz. Régi épületét 1966-ban lebontották, a helyén felépült épületben 1971 óta játszik a cirkusz.

Kedveld és ajánld a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Az épület a könnyen szétszedhető és összerakható szerkezetének köszönhetően hamar felépült, és méreteit tekintve abban a korban hatalmasnak számított, a maga 2290 fő befogadóképességével.

A nyitást követő két éveben több változás is érte a cirkuszt, több tulajdonoscsere, és több bérlője is volt az épületnek és két nagyobb felújítást is végrehajtottak az épületen. A második ilyen nagy volumenű felújítás után a becslések szerint a cirkusz épülete 130 ezer koronát ért. Nemhiába hasonlították a cirkuszt a látogatók egy ékszerdobozhoz, hiszen nagyon sok dicséret kapott a homlokzat, a világítás, a kókuszszőnyeg, és a 2,5 méteres medence is rászolgált a látogatók csodálkozására.

Budapest, 1955. február 7.: a berlini Busch Cirkusz is műsort adott a Fővárosi Nagycirkuszban (Fotó: Nemzeti Fotótár/ MTI/Tormai Andor)

Az első világháború ideje alatt az intézmény mondhatni jó anyagi bevételekkel rendelkezett, és az előadások többsége előkelő közönség előtt zajlott.

A második világháborúban már azonban nem volt ilyen szerencsés a cirkusz helyzete, ugyanis az 1944-ben Budapestet egyre többször ért bombázások a cirkusz épületét is elérték, így az jelentős mértékben megrongálódott.

Budapest, 1956. július 2.: N. Krateyl (Románia) lovas parádéja a Fővárosi Nagycirkuszban, A porond mesterei című júliusi műsorban (Fotó: Nemzeti Fotótár/MTI/Farkas Tamás)

A bombázások során megsérült épületet aztán rövid idő alatt rendbe rakták, majd azután 1949-ben az intézményt államosították. Bár a cirkusz ennek köszönhetően egészen 1966-ig szünet nélkül működhetett, azonban még ebben az évben a főváros lebontatta az épületet.

Ám az épület lebontása nem jelentette a cirkusz végét, hiszen a romjaiból feléledő cirkuszt 1971-ben újból megnyitották, immáron egy női igazgatóval az élen, Eötvös Gábornéval, a híres Picard-dinasztia leszármazottjával.

A Fővárosi Nagycirkusz a Liget Budapest projekt részeként új épületet kap, illetve az ehhez kapcsolódóan létesülő új cirkuszművészeti központ, a Városliget vonzáskörzetében.

A Közép-európai Cirkuszművészeti Központ egy olyan cirkuszkomplexumként jön létre Európa szívében, amely megfelelő infrastrukturális háttere lehet a most megújuló cirkuszművészetnek, és méltón őrzi majd a cirkuszművészeti hagyományokat, így a klasszikus és modern cirkusz egymás mellett működhet majd.

Budapest, 1976. december 17.: A Fővárosi Nagycirkusz épülete karácsonykor, ünnepi fényben (Fotó: Nemzeti Fotótár/MTI/ Benkő Imre)

Videó: Cirkusz  50 gálaműsor

Címlapfotó: Nemzeti Fotótár/MTI/Benkő Imre

hirado, vg, wikipedia

Hirmagazin.eu

 

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Most népszerű

Hasonló hírek

securiton-tűzvédelem