Home Tudástár Tudástár - minden érdekesség Tudtad, hogy nem Guillotin találta fel a róla elnevezett rettegett kivégzőeszközt?

Tudtad, hogy nem Guillotin találta fel a róla elnevezett rettegett kivégzőeszközt?

A jakobinus diktatúra vezére, Robespierre és társai kivégzése 1794-ben, egykorú metszeten Fotó: Marcel Aubert et Marcel Roux,

Nem ő találta fel és a legendákkal ellentétben nem is végezték ki vele. Röviden talán így lehetne összefoglalni a francia orvos, Joseph-Ignace Guillotin életét, akinek a nevével fémjelzett gépet máig összekötik az 1789-es francia forradalommal.

Humánusabb kivégzőeszközök

Guillotin képzett orvos volt, akit áthatott a felvilágosodás eszméje. Az orvoslás mellett politikai szerepet is vállalt, részt vett a párizsi Alkotmányozó Nemzetgyűlés munkájában és aktív tagja volt a francia szabadkőművesek több páholyának is. 

Joseph-Ignace Guillotin egykorú portréja. Az orvost tévesen azonosítják a hírhedt nyaktiló feltalálójaként
Fotó: Paris Musées  /  Wikimedia Commons 

Ettől a szellemiségtől ihletve javasolta például a halálbüntetés eltörlését. Történeti ismereteink azonban világosan tükrözik, hogy ennek elérésére tett erőfeszítései nem arattak sikert. Azt azonban mindenesetre ő indítványozta, hogy az egyre szaporodó kivégzésekhez humánusabb eszközöket használjanak. 

A hóhérok ugyanis gyakran sújtottak félre pallosaikkal, szörnyű kínokat okozva az elítélteknek. 

Az is fontos szempont volt, hogy a leginkább fájdalommentes kivégzési módszer az összes halálra ítélt számára elérhető legyen társadalmi státusztól függetlenül. A guillotine tervrajzát azonban nem ő, hanem Antoine Louis sebészorvos alkotta meg. 

A nyaktiló útja 

Mindazonáltal a nyaktiló nem Louis és nem is Guillotin találmánya volt, hiszen már századokkal korábban is alkalmaztak hasonló gépeket. Valószínűleg már a középkor, de a reneszánsz időszakában bizonyosan használtak különféle nyaktilókat az emberek kivégzésére germán és angolszász területeken is. 

Az egyik ilyen gép a Halifax Gibbet nevet viselte, és a középkori Anglia egyik bírósága alkalmazta a halálos ítéletek végrehajtására.

Rendszeresített állami kivégzőeszközzé viszont mindenképpen a francia forradalom forgatagában vált. A Tobias Schmid csembalókészítő által felépített szerkezet 1792-ben állt először szolgálatba. Kezdetben tervezőjét kapcsolták hozzá és Louisette-ként kezdték el hívni, azonban a köztudat hamar Guillotin nevét kötötte hozzá a nyaktilóhoz, amely már véglegesnek bizonyult. 

XVI. Lajos, a hatalmától megfosztott francia király kivégzése 1793-ban, egykorú metszeten
Fotó: Wikimedia Commons/Georg Heinrich Sieveking 

Bár a francia orvos neve a mai napig egyértelműen a nyaktilóról híres, érdemei jóval túlmutatnak a kivégzőeszközön. Részt vett a Párizsi Orvostudományi Akadémia megalapításában, valamint támogatta a védőoltás népszerűsítését is.

Kényelmetlen hírnév

A megbecsült, humanitárius nézőpontjairól híres Guillotin állítólag kétségbeesetten próbált elhatárolódni attól, hogy a nevéhez kössék a gépet, sikertelenül.  Különösen akkor vált terhelő számára, amikor a guillotine egyfajta szimbólumává vált a terrornak. 

Elterjedt még a „nemzet borotvája”, valamint az „az özvegy” kifejezés is, amelyek alatt szintén a nyaktilót értették.  

Guillotin igyekezete ellenére a szerkezet és a név maga is még sokáig használatban maradt, nemcsak Franciaországban, hanem a világ számos pontján. Franciaországban a nyaktilót utoljára 1977-ben használták, azonban egészen 1981-ig, a halálbüntetés betiltásáig rendszeresített kivégzőeszköznek számított.  

Aki ténylegesen megtervezte a nyaktilót: Antoine Louis sebészorvos 
Fotó: Wikimedia Commons/N. Dupin,

A legendákkal ellentétben a filantróp orvos 75 évesen, 1814-ben halt meg otthonában, természetes úton. Halála után családja igyekezett kilépni a guillotine nyomasztó árnyékából és kérvényezték a gép nevének megváltoztatását. 

A francia kormány ezt elutasította, ráadásul addigra már mindenki számára azonosult a Guillotin név a nyaktilóval. Ezért végül a család döntött úgy, hogy elhagyja korábbi vezetéknevét.  További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.

Forrás

Hirmagazin.eu

ElőzőLövöldözős film forgatása a Hajógyári-szigeten, amekyről elfelejtették tájékoztatni a lakosságot – így nagy ijedelmet okoztak..
KövetkezőAz Északi sarkkörön túl múzeum nyílik..
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: sajtoiroda@hirmagazin.eu. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza
Exit mobile version
Megszakítás