Nem ő találta fel és a legendákkal ellentétben nem is végezték ki vele. Röviden talán így lehetne összefoglalni a francia orvos, Joseph-Ignace Guillotin életét, akinek a nevével fémjelzett gépet máig összekötik az 1789-es francia forradalommal.
Humánusabb kivégzőeszközök
Guillotin képzett orvos volt, akit áthatott a felvilágosodás eszméje. Az orvoslás mellett politikai szerepet is vállalt, részt vett a párizsi Alkotmányozó Nemzetgyűlés munkájában és aktív tagja volt a francia szabadkőművesek több páholyának is.
Ettől a szellemiségtől ihletve javasolta például a halálbüntetés eltörlését. Történeti ismereteink azonban világosan tükrözik, hogy ennek elérésére tett erőfeszítései nem arattak sikert. Azt azonban mindenesetre ő indítványozta, hogy az egyre szaporodó kivégzésekhez humánusabb eszközöket használjanak.
A hóhérok ugyanis gyakran sújtottak félre pallosaikkal, szörnyű kínokat okozva az elítélteknek.
Az is fontos szempont volt, hogy a leginkább fájdalommentes kivégzési módszer az összes halálra ítélt számára elérhető legyen társadalmi státusztól függetlenül. A guillotine tervrajzát azonban nem ő, hanem Antoine Louis sebészorvos alkotta meg.
A nyaktiló útja
Mindazonáltal a nyaktiló nem Louis és nem is Guillotin találmánya volt, hiszen már századokkal korábban is alkalmaztak hasonló gépeket. Valószínűleg már a középkor, de a reneszánsz időszakában bizonyosan használtak különféle nyaktilókat az emberek kivégzésére germán és angolszász területeken is.
Az egyik ilyen gép a Halifax Gibbet nevet viselte, és a középkori Anglia egyik bírósága alkalmazta a halálos ítéletek végrehajtására.
Rendszeresített állami kivégzőeszközzé viszont mindenképpen a francia forradalom forgatagában vált. A Tobias Schmid csembalókészítő által felépített szerkezet 1792-ben állt először szolgálatba. Kezdetben tervezőjét kapcsolták hozzá és Louisette-ként kezdték el hívni, azonban a köztudat hamar Guillotin nevét kötötte hozzá a nyaktilóhoz, amely már véglegesnek bizonyult.
Bár a francia orvos neve a mai napig egyértelműen a nyaktilóról híres, érdemei jóval túlmutatnak a kivégzőeszközön. Részt vett a Párizsi Orvostudományi Akadémia megalapításában, valamint támogatta a védőoltás népszerűsítését is.
Kényelmetlen hírnév
A megbecsült, humanitárius nézőpontjairól híres Guillotin állítólag kétségbeesetten próbált elhatárolódni attól, hogy a nevéhez kössék a gépet, sikertelenül. Különösen akkor vált terhelő számára, amikor a guillotine egyfajta szimbólumává vált a terrornak.
Elterjedt még a „nemzet borotvája”, valamint az „az özvegy” kifejezés is, amelyek alatt szintén a nyaktilót értették.
Guillotin igyekezete ellenére a szerkezet és a név maga is még sokáig használatban maradt, nemcsak Franciaországban, hanem a világ számos pontján. Franciaországban a nyaktilót utoljára 1977-ben használták, azonban egészen 1981-ig, a halálbüntetés betiltásáig rendszeresített kivégzőeszköznek számított.
A legendákkal ellentétben a filantróp orvos 75 évesen, 1814-ben halt meg otthonában, természetes úton. Halála után családja igyekezett kilépni a guillotine nyomasztó árnyékából és kérvényezték a gép nevének megváltoztatását.
A francia kormány ezt elutasította, ráadásul addigra már mindenki számára azonosult a Guillotin név a nyaktilóval. Ezért végül a család döntött úgy, hogy elhagyja korábbi vezetéknevét. További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.