Ennek tiszteletére bemutatunk néhány olyan magyar kültúrális örökséget, amit Neked ismerni kell!
A szeptember mindig különleges időszak Magyarországon: a nyár végi napsugarak még melegen simogatják a tájat, miközben az ősz első jelei lassan megjelennek a természetben. Ebben a varázslatos időszakban idén is megrendezésre kerül a Kulturális Örökség Napjai, amely hagyományosan szeptember harmadik hétvégéjén kínál felejthetetlen élményeket minden érdeklődő számára. Már elkezdték feltölteni a programokat, sőt van már, ami be is telt, így jó lesz igyekezni a programok kiválasztásával!
Mik azok az örökség napok?
A Kulturális Örökség Napjai egy különleges esemény, amely lehetőséget ad arra, hogy felfedezzük Magyarország gazdag és sokszínű kulturális kincseit. Az ország számos településén nyílnak meg a kapuk olyan történelmi épületek, műemlékek és kulturális intézmények előtt, amelyek máskor zárva vannak a nagyközönség előtt. Legyen szó kastélyokról, templomokról, régi malmokról vagy modern építészeti csodákról, ezen a hétvégén mindenki betekintést nyerhet a múlt és a jelen találkozásába.
Idén különösen izgalmas programokkal várják a látogatókat. Számos helyszínen tematikus sétákkal, vezetett túrákkal, előadásokkal és gyerekprogramokkal készülnek a szervezők, amelyek nemcsak szórakoztatóak, de oktató jellegűek is.
Például Budapesten lehetőség nyílik bejárni olyan történelmi épületeket, mint a Széchenyi fürdő vagy a Károlyi-palota, amelyek lenyűgöző építészeti részletekkel és izgalmas történetekkel várják az érdeklődőket. A vidéki helyszínek között is találhatunk különlegességeket, mint például a pannonhalmi apátság vagy a szentendrei skanzen, ahol a magyar népi építészet és hagyományok elevenednek meg.
A rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a kulturális örökség megőrzésének fontosságára, és közelebb hozza az emberekhez a történelmi és kulturális értékeket. Ez egy olyan hétvége, amikor bárki felfedezheti Magyarország rejtett kincseit, és új szemszögből ismerheti meg azokat a helyeket, amelyeket talán nap mint nap elhaladva lát, de még sosem lépett be kapujukon.
Kulturális Örökség Napjai 2024. szeptember 21-22
A 2024-es év központi témája Európa-szerte az utak-kapcsolatok-hálózatok, amely a közlekedéshez kapcsolódó helyszínek bemutatása mellett arra is remek lehetőséget teremt, hogy a kulturális vagy éppen vallási kapcsolatokat térképezzük fel.
A kulturális örökségnapi programok többnyire ingyenesen és szabadon látogathatók. Egyes rendezvényeken minimális díj ellenében, míg másokon ingyenesen ugyan, de előzetes regisztráció után vehetünk részt.
Ne hagyd ki ezt a páratlan lehetőséget! Szeptember harmadik hétvégéjén, szeptember 21-22-én vegyél részt a Kulturális Örökség Napjain, és légy részese egy felejthetetlen időutazásnak, amely során Magyarország gazdag történelme és kulturális öröksége elevenedik meg előtted. Vidd magaddal családodat, barátaidat, és merüljetek el együtt a múlt és a jelen különleges találkozásában!
A kultúrális helyszínek nem különböznek a Világörökség részei helyszíneitől, csak azokból kiválogattuk a kultúrális iranyzatú örökségi helyszíneket!
A Világörökség magyar helyszínei
Magyarország nyolc természeti és kulturális értéke került fel eddig az UNESCO Világörökségi listára.
Az UNESCO 1972-ben hozta létre a Világörökségi programját, melynek célja az emberiség kulturális és természeti örökségének nyilvántartásba vétele (Világörökségi Lista). A programban részt vevő állam kötelezettséget vállal arra, hogy a területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára.
Budapest- a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
Magyarországon elsőként Budapest nyerte el a Világörökség rangot 1987-ben a Budai Várnegyed és a főváros Duna-parti látképéhez tartozó területekkel. A budai oldalon magába foglalja a Budai Várnegyed épületegyüttesét, a Gellérthegyet a Szabadság-szoborral és a Citadellával, valamint a Gellért fürdőt.
A pesti oldalon a Duna-parti sáv jelenti a világörökségi területet, melynek legmarkánsabb épülete az Országház, a Magyar Tudományos Akadémia, Gresham-palota, a pesti Vigadó. Az e szakaszon található négy Duna-híd, a Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd szintén része a Világörökségnek.
2002-ben a Világörökségi Listára került még az Andrássy út és a Hősök tere a Millenniumi emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút, mely a maga nemében a legrégebbi a kontinensen.
Hollókő – a hagyományőrző palóc falu
A Nógrád megyében található palóc falut, Hollókőt a Világörökség Bizottság Budapest mellett elsőként vette fel a Világörökség Listára 1987-ben. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17-18. században kialakított falu a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan, páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni.
Aggteleki-karszt
Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt egybefüggő barlangrendszere 1995-ben került fel az UNESCO Világörökségi lista természeti értékei közé. A mintegy 2 millió éve kialakult barlangok rendkívül változatosak. A terület jelenleg ismert 712 barlangjából 273 nyílik Magyarországon.
Pannonhalmi Bencés Főapátság
Az ezeréves múltra visszatekintő apátság és a benne élő szerzetesközösség egyidős a magyar államisággal. A Kisalföld sík vidékéből kiemelkedő hegy, valamint hazánk történetének legkülönbözőbb építészeti stílusait bemutató épületegyüttes 1996-ban lett a Világörökség része.
Hortobágyi Nemzeti Park
A Magyarország egyik szimbolikus vidékének számító Hortobágy füves pusztái, gémeskútjai és a híres kilenclyukú híd 1999-ben kerültek fel az UNESCO Világörökségi Listára. A Hajdúság és a Tisza között elterülő hortobágyi Puszta Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, egyúttal az ember és a természet kétezer éves harmonikus együttélésének kiemelkedő példája.
Pécsi ókeresztény sírkamrák
A pécsi ókeresztény sírkamrák 2000-ben kerültek a Világörökség kulturális értékei közé. A sírkamra-együttes építészetét és falfestészetét tekintve igen sokoldalúan szemlélteti az Európában élt keresztény közösségek művészetét, hitét, valamint hitelesen mutatja be civilizációnk gyökereit.
Fertő kultúrtáj
A Magyarország és Ausztria területén elhelyezkedő Fertő-tó és az azt övező települések 2001-ben nyertek felvételt a Világörökségek közé. A Fertő-tó Európa nemzetközi jelentőségű vadvize és a kontinens legnagyobb sósvizű tava is egyben.
A tokaji borvidék
A tokaji borvidék szintén világhírű nemzeti kincsünk, mely az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen formában való továbbélésének köszönhetően érdemelte ki 2002-ben a Világörökségi rangot. A Világörökségi helyszín 132 négyzetméternyi szőlőtermő területet és 27 települést foglal magában.
Javaslat: Ne felejtsd el előzetesen megtekinteni a programokat, hiszen bizonyos helyszínekhez regisztráció szükséges. Érdemes előre megtervezni a napot, hogy minél több élményt tudj begyűjteni. Az esemény hivatalos honlapján minden fontos információt megtalálsz, beleértve a helyszínek listáját és a részletes programokat is. Itt tudsz regisztrálni a korlátozott számban elérhető programokra is.
