Európai és amerikai tudósok szerint a majomhimlő vírusa gyorsabban mutálódik, mint azt eddig gondolták, és olyan helyeken fertőz, ahol nem állnak rendelkezésre a védekezéshez szükséges eszközök. További nehézséget okoz, hogy a különböző variánsok miatt egyszerre több járványhullám is van, eltérő vírusterjedéssel.
A Kongói Demokratikus Köztársaságból elterjedt új vírustörzset tanulmányozó tudósok szerint a kórokozó a vártnál gyorsabban változik, és gyakran olyan területeken fertőz, ahol a szakértők nem rendelkeznek a megfelelő anyagi háttérrel, illetve felszereléssel a járvány megfékezéséhez. Ezt a Reutersnek nyilatkozta több európai és amerikai tudós. Mint mondták: ez azt jelenti, hogy magáról a vírusról és terjedésének módjáról nem rendelkeznek az orvosok elég ismerettel.
A majomhimlő 1970 óta fertőz Afrika egyes részein, ám 2022-ben a Föld több más pontján is felütötte a fejét. Ez arra késztette az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), hogy világméretű egészségügyi válsághelyzetet hirdessen ki, amit aztán tíz hónap elteltével lefújtak. Azonban amikor a tudósok felfedezték a vírus legújabb törzsét, a WHO újból veszélyhelyzetet jelentett be.
Az új vírus annak a kórokozónak a mutálódásával jött létre, amely már évtizedek óta fertőz Kongóban. Beteg állatokkal való érintkezés útján terjed és általában influenzaszerű tüneteket, illetve testszerte gennyes keléseket okoz. A betegségbe esetenként a beteg bele is halhat. A WHO adatai szerint Kongóban ebben az évben több mint 18 000 fertőzés történt és a betegség 615 haláleset okozott. Az elmúlt hónapban négy másik afrikai országban 222 esetet igazoltak, ezeket az új vírusvariáns okozta. A kórokozó már megjelent Svédországban és Thaiföldön is, ahol egy-egy embernél mutatták ki. Ők korábban Afrikában jártak.
A WHO sürgősségi bizottságának elnöke megkongatta a vészharangot – írja a Reuters. Dimie Ogoina ugyanis azt nyilatkozta, hogy az új vírustörzzsel kapcsolatban a tudósok csak sötétben tapogatóznak.
„Nem ismerjük a járvány kitörésének okait, sem a betegség terjedésének gyorsaságát, vagy a betegség súlyosságát.
Már a fertőzés módja is megváltozott, most már tudjuk, hogy elsősorban nemi érintkezés útján terjed” – mondta az ENSZ szakértője. Dr. Ogoina ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a kórokozó a korábbiaknál gyakrabban mutálódik és olyan új törzsek jönnek létre, amelyekkel szemben az orvosok egyelőre tehetetlenek.
A majomhimlő ugyanahhoz a víruscsaládhoz tartozik, mint fekete himlő. A védőoltásoknak köszönhetően viszont az egykor rettegett betegség eltűnt a Földről, ezért meg is szüntették az oltásokat. Mint azt Rusvai Miklós korábban az InfoRádióban is elmondta, a tudósok azt gyanítják, hogy a himlőoltások elmaradása nagyban hozzájárulhatott az új vírus terjedéséhez. Régebben csak fertőzött állatokkal való érintkezés útján terjedt, ma már viszont szexuális érintkezéssel is fertőz.
Ráadásul az emberről-emberre terjedés miatt fel is gyorsult a vírus mutálódása. Ezt már Miguel Paredes, a Seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ munkatársa nyilatkozta a Reutersnek. A tudós szerint a kutatók munkáját nagyon megnehezíti, hogy néha egyidőben akár több majomhimlő-járvány is kitör, amelyeket más-más vírusmutáns okoz.
A betegség terjedését Kongóban az erdőirtások, illetve a vadon élő állatok húsának fogyasztása is fokozza. Bár a leggyakrabban nemi érintkezéssel lehet elkapni, de Kongóban már a zsúfolt körülmények között élő gyerekek is megfertőződtek.
A WHO szerint az új vírusmutánsok a leginkább a gyermeket, a terhes nőket és a legyengült immunrendszerű embereket veszélyeztetik.
Náluk a betegség könnyen halált okozhat. Az újabb variánsok esetében a halálozás arány a korábbi 1 százalékról 4-11 százalékra emelkedett.
A Reuters által megkérdezett szakértők mind azt nyilatkozták, hogy sürgősen további kutatásokra lenne szükség. Ám három, Afrikában dolgozó orvoscsoport tagjai is azt állították, hogy még a diagnosztikai vizsgálatokhoz szükséges anyagokhoz sem jutnak hozzá, márpedig enélkül nehéz megtervezni a járványt megelőző, vagy megszüntető oltási stratégiát.
Kelet-Kongóban például, ahol az egyik legfertőzőbb vírusmutáns terjed, csak az esetek körülbelül felét tudják az orvosok diagnosztizálni. A helyzetet súlyosbítja, hogy a térségben harcok dúlnak a kormányerők és lázadó csoportok között. Emiatt már több mint 750 ezer ember hagyta el a körzetet, és valószínűleg sokan közülük magukkal hurcolták a vírust is.
