Forrás: MTI
Debrecen innovációs főváros lehet a gyógyszeripari, az élelmiszeripari, valamint az informatika és elektronikai ágazatokban – jelentette ki szerdán Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester a Tudás-park projekt záró rendezvényén.
Kiemelte: a park létrehozása során sikerült megerősíteni a város, az egyetem és a vállalatok együttműködését, valamint feltérképezni a régióban lévő kutatási-fejlesztési potenciált, ami a jövőben jelentős mértékben hozzájárulhat Debrecen gazdasági fejlődéséhez.
A polgármester szerint Debrecennek az elkövetkező években az innováció terén olyan versenytársakkal kell megküzdeni, mint Miskolc, Szeged, Pécs, illetve Kassa, Nagyvárad, Kolozsvár, Arad vagy Temesvár, és ebben az ország legszélesebb képzési spektrumú egyeteme komoly versenyképességi tényezőt jelent.
Fontos értéknek nevezte a városban tanuló 70 ezer fiatalt, mint ahogy azt is, hogy a Debreceni Egyetem végzős hallgatóit igyekezzenek a városban tartani. Előrejelzések szerint ugyanis amíg két-három éve 9-10 százalékos volt a munkanélküliség, most 7 százalék ez az arány, de öt-hat év múlva a munkaképes lakosságnak csupán a 3 százaléka nem fog dolgozni, ami a befektetőknek riasztó adat lehet – ecsetelte Pap László. Hozzátette: ezért stratégiát kell építeni, a város oktatási rendszerét pedig úgy kell „felhozni”, hogy „Debrecenhez kössük a régió tanulásra képes potenciális munkaerejét, köztük a kettős állampolgársággal rendelkezőket”.
Papp László a versenyképességi tényezők között sorolta fel a közlekedést, megemlítve, hogy Budapesten kívül Debrecen az egyetlen nemzetközi repülőtérrel is rendelkező vasúti és közúti csomópont az országban.
Hozzátette: az egészségipar kiemelt fejlesztési terület, amelyre évente 1900 milliárd dollárt fordítanak a piaci szereplők, és jó iránynak bizonyult az a stratégia, hogy a magas hozzáadott értéket jelentő elektronikai ipar fejlesztése mellett folyamatosan bővül a hagyományos élelmiszeripari ágazat is.
Skultéti Éva, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára elmondta: a Tudás-park projekt keretében a kamara 27 ezer kis- és középvállalkozást ért el a térségben, 400-an vettek részt az általuk szervezett szakmai fórumokon és nyolc egyetemi, illetve vállalati kutatócsoporttal alakítottak ki kapcsolatot.
Gregán Orsolya, az Innova regionális innovációs ügynökség ügyvezetője hozzátette: „agyüzem” elnevezésű három állomásos ötletpályázatukra 2000 egyetemista regisztrált és 1400 innovatív ötlet született a elektronika, az informatika, a gyógyszeripar és az élelmiszeripar területén.
Szilvássy Zoltán szerint a város, a kamara és az egyetem hagyományosan jó együttműködését még szorosabbá tette a projekt, „belenyúltunk egymás agyába”, technológiájába annak érdekében, hogy a kutatói tudás a vállalkozások mindennapjaiban is megjelenjen. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy Debrecen az érintett ágazatokban a jövőben innovációs főváros legyen – fűzte hozzá a rektor.
A debreceni Tudás-park projekt csaknem 583 millió forint uniós és hazai finanszírozásból valósult meg.
