Az amerikai elnök szerda este közzétett Twitter-bejegyzésében azt írta: megkezdődött a küzdelem a demokráciáért Venezuelában.
Eközben újságírókat tartóztattak le, vettek őrizetbe és toloncoltak ki a dél-amerikai országból.
Egy külföldi újságíró eltűnt, mások őrizetbe kerültek
Nyoma veszett az EFE spanyol hírügynökség kolumbiai állampolgárságú riporterének Venezuelában, két francia újságírót őrizetbe vettek, két chilei újságírót pedig kitoloncoltak a dél-amerikai országból – jelentették hírügynökségek. Később kiderült, hogy az eltűnt riportert letartóztatták, továbbá az EFE két másik munkatársát is őrizetbe vették.
Carlos Holmes Trujillo kolumbiai külügyminiszter közölte: figyelemmel kísérik a Leonardo Munozzal kapcsolatos fejleményeket, akinek Caracasban veszett nyoma. Az EFE korábban jelentette, hogy megszakadt a kapcsolat a fotóriporterrel. A spanyol hírügynökség később tudatta: Munozt letartóztatták és a katonai elhárítás főparancsnokságán tartják fogva. A hírügynökség két másik munkatársát pedig a SEBIN venezuelai hírszerzés vette őrizetbe az EFE caracasi irodájában.
Az AFP francia hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozó jelentése szerint Pierre Caillét és Baptiste des Monstiers-t, a francia TMC televíziócsatorna két riporterét kedden vették őrizetbe a venezuelai fővárosban, amikor az elnöki palotát filmezték.
Rolando Rodríguez, Venezuela legnagyobb sajtószakszervezetének a vezetője közölte: a két francia újságíróról őrizetbe vételük óta nem tudni semmit. A szakszervezeti vezető tudatta azt is, hogy a chilei TVN televíziócsatorna két riporterét, Rodrigo Pérezt és Gonzalo Barahonát, akiket ugyancsak az elnöki palota közelében fogtak el kedden, szerdán kitoloncolták az országból.
A chileieket két venezuelai újságíróval együtt vették őrizetbe. Utóbbiakat szerda reggel szabadon engedték. A hatóságok azzal indokolták az újságírók elfogását, hogy beléptek az elnöki palota „biztonsági övezetébe”.
Jorge Arreaza venezuelai külügyminiszter ezzel kapcsolatban azt mondta: több külföldi újságíró megsértette a beutazási szabályokat Venezuelába, és nem kérték az illetékes hatóságok engedélyét az ország területén történő munkavégzéshez. Többen közülük megpróbáltak az elnöki palotába bejutni a szükséges akkreditáció nélkül.
Donald Trump: megkezdődött a küzdelem a demokráciáért
Megkezdődött a küzdelem a demokráciáért Venezuelában – írta szerda este közzétett Twitter-bejegyzésében Donald Trump amerikai elnök. John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó szintén Twitteren jelentette be, hogy az Egyesült Államok szankcióval sújtotta az Albanisa nicaraguai olajvállalatot, mert venezuelai nyersolajjal kereskedik.
Donald Trump szerda este Twitteren erősítette meg, hogy délután telefonon beszélt Juan Guaidóval, az Egyesült Államok által ideiglenes államfőként elismert venezuelai ellenzéki politikussal. Guaidó ezt már szerdán délután bejelentette Caracasban.
Mikroblog-bejegyzésében az amerikai elnök „történelminek” nevezte Guaidó várható elnökségét és megerősítette, hogy az Egyesült Államok „erőteljesen támogatja Venezuela harcát a demokráciája visszanyeréséért”. Egy következő bejegyzésben pedig –utalva a szerdai Nicolás Maduro hivatalban lévő elnök elleni, több tízezer főt számláló venezuelai tüntetésekre – kijelentette: „megkezdődött a harc a szabadságért”.
A Fehér Ház eközben bejelentette: Mike Pence alelnök pénteken részt vesz egy Juan Guaidó melletti szimpátiatüntetésen Miamiban. A megmozduláson részt vesznek Marco Rubio és Rick Scott republikánus szenátorok, Mario Diaz-Balart republikánus képviselő és Ron DeSantis, Florida republikánus kormányzója.
John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó szintén a Twitteren jelentette be, hogy az amerikai kormány szankciókat hozott az Albanisa nicaraguai magánvállalat ellen, mert venezuelai nyersolajjal kereskedik. „A PDVSA (a legnagyobb venezuelai állami olajvállalat) szankcionálásával az Albanisát is büntető intézkedéssel sújtottuk, hiszen közös vállalata van a PDVSA-val, és ebből keni meg Daniel Ortega (nicaraguai elnök) korrupt rezsimjét” – fogalmazott Bolton. Egy következő bejegyzésében a nemzetbiztonsági tanácsadó azt javasolta a bankároknak, kereskedőknek és általában az üzleti élet szereplőinek, hogy sem aranyban, sem olajban, és egyáltalán semmilyen valutában vagy értékpapírban ne kereskedjenek Venezuelával, mert mindezt „a néptől lopta el a Maduro-maffia”.
Mindazonáltal az Egyesült Államok megőrzött bizonyos kommunikációs csatornákat Nicolás Maduro elnök kormányzatával – közölte Elliott Abrams, az amerikai külügyminiszter napokban kinevezett venezuelai különmegbízottja. „Azért tartjuk a kapcsolatot, mert aggasztanak bennünket egyes kérdések, így a Venezuelában lévő amerikaiak biztonsága is” – mondta Abrams. „Hosszú idő óta tartunk fenn kapcsolatot több olyan országgal is, amelyet diplomáciailag nem ismerünk el” – tette hozzá, hangsúlyozva az amerikai érdekek elsődlegességét.
Abrams úgy vélte, hogy a venezuelai hadseregben és a biztonsági erők körében nagy a megosztottság, miközben az ellenzék folyamatosan arra szólítja fel őket, hogy szakítsanak Maduróval.
Baj lehet az orosz kölcsönökkel
A Reuters brit hírügynökség ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Maduro-kormánynak az olajkitermelés csökkenése, valamint a legújabb amerikai szankciók miatt komoly nehézségei vannak a Venezuelába hatalmas összegeket befektető Kína és Oroszország által nyújtott kölcsönök visszafizetésével. Erre tekintettel – vélte a Reuters – megfigyelők azt találgatják, hogy az orosz Nordwind Airlines egy Boeing 777 típusú utasszállítójának Moszkvából Caracasba érkezése vajon annak jele-e, hogy a Maduro-kormány elkezdte az ország aranytartalékait kivinni külföldre.
Tavaly ugyanis Venezuela mintegy 900 millió dollár értékű aranyat szállított Törökországba. A hírügynökség hozzátette, hogy bár az orosz utasszállító szerdán elhagyta Venezuelát, közben érkezett egy Boeing 757-es orosz teherszállító repülőgép a caracasi repülőtérre. Oroszország és Venezuela között nincsenek rendszeres repülőjáratok.
A Reuters a múlt héten jelentett orosz forrásokra hivatkozva arról, hogy a Kremlhez közeli orosz Wagner zsoldoshadsereg tagjai érkeztek Venezuelába, hogy megerősítsék Nicolás Maduro elnök védelmét. A források szerint a zsoldosok charter járatokkal érkeztek Caracasba.
Maduro az egyre súlyosbodó politikai és gazdasági válság közepette bejelentette: városszépítési projektet indít az országban, amire 1 milliárd eurónyi forrást szánnak – jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség. Az elnök közölte: megkezdődött a „Szép Venezuela – Együtt mindenre képesek vagyunk” nevet viselő program, amelynek keretében 62 városban indítanak munkálatokat, hogy Latin-Amerika legszebb és legkorszerűbb településeivé váljanak.
Kolumbia szerdán este bejelentette: megtiltja a Maduro-rendszer „több mint 200 kollaboránsának”, hogy belépjen Kolumbiába. Bogotai sajtóértekezletén Christian Krüger, a bevándorlási hivatal vezetője nem zárta ki, hogy az elkövetkező hetekben bővülni fog a kolumbiai területről kitiltottak listája.
Közben Montevideóban, Uruguay fővárosában bejelentették: február 7-én Uruguay és Mexikó nemzetközi konferenciát szervez azon országok és szervezetek részvételével, amelyek „semleges” álláspontot foglaltak el a venezuelai helyzet megítélésében. Uruguay és Mexikó nem ismerte el ideiglenes elnökként Guaidót és tárgyalásos megoldást szorgalmaz a venezuelai válság rendezésére.
Forrás: MTI
