A 2-2,5 milliós, nehézfegyverekkel alig, légierővel egyáltalán nem rendelkező Észak-szíriai Demokratikus Föderáció fennmaradását kizárólag a területén, korábban állomásozó amerikai – kisebb részben brit és francia – különleges egységek biztosították, és ők sem harci erejük, hanem puszta jelenlétük révén (senki nem merte megkockáztatni, hogy véletlenül lebombázzon egy csomó amerikai katonát).
Aztán Trump kivonta onnan a hadsereget, Erdogan pedig benyomult!
A szerda este kiadott nyilatkozatban az Európai Unió arra szólítja fel Törökországot, hogy azonnal állítsa le az egyoldalú katonai hadműveletet, mivel az további civil áldozatokat követelhet és újabb menekülthullámot indíthat meg.
Az EU arra is emlékezteti Törökországot, hogy az akcióval veszélybe sodorja az Iszlám Állam ellen létrehívott globális koalíció munkáját, amelynek maga Törökország is tagja.
Itt tartunk a diplomáciai részével most, a háború pedig zavartalanul folyik tovább.
..És nézzük a részleteket!
Szerdán a török hadsereg behatolt a szíriai kurdok által létrehozott Észak-szíriai Demokratikus Föderáció területére, hogy azt megtisztítva létrehozzák a Recep Tayyip Erdoğan török elnök által a török-szír határ 450 kilométeres szakaszára megálmodott „biztonsági zónát”. A Törökország által finanszírozott szír ellenzéki milíciák pedig az Eufrátesztől nyugatra található kurd ellenőrzés alatt álló területeket kezdték támadni.
A katonai offenzíva tényén és irányain túl azonban nem egyszerű felvázolni, hogy ki ellen is indult az offenzíva, miért indult meg, kik vesznek benne részt, és egyáltalán, miért is fontos ez az egész.
Kik ezek a kurdok?
A Közel-Keleten akármerre nézünk, mindenhol előbukkan egy több százezres, vagy milliós kisebbség, mely az arab és török nacionalizmus nyomulása ellenére a legutóbbi időkig szinte érintetlenül őrizte meg identitását és kultúráját. A jezidiek, asszírok vagy drúzok azonban mind eltörpülnek a 25-30 milliós kurd etnikum mellett, melynek tagjai négy országba szóródtak szét, és mivel mindig is a birodalmak, majd erős középhatalmak konfliktuszónáján éltek, ezért valahogy úgy hozta a Történelem, hogy egyedi kultúrájuk és nyelvük ellenére soha nem tudtak saját államot alapítani.
Az Öböl-háború után azonban Irakban jelentős autonómiára tettek szert, és ami a mostani történések szempontjából a legfontosabb, 2012-ben a 2,5 milliós szíriai kurd kisebbség területei is de facto önállóvá váltak, amikor a polgárháború szorításába került Aszad-rezsim erői stratégiai megfontolásoktól vezérelve kivonultak Északkelet-Szíriából.
A hatalom így a helyi szervezetek, elsősorban a Demokratikus Egység Pártja és annak fegyveres szárnya, a Népi Védelmi Egységek (a PYD/YPG) kezébe került. A kurdoknak az Iszlám Állam felemelkedéséig sikerült ellavírozniuk a polgárháborús frakciók között, és miután a Kalifátus támadását is sikerült megtörni – most a törökök egyik célpontjának számító – határváros, Kobani alatt, egy sor, arabok, asszírok és más szíriai etnikumok által lakott terület került a fennhatóságuk alá.
Az Eufrátesztől keletre kiterjedő területek egy kurdok által vezetett, de hangsúlyosan nem etnikai alapon szerveződő föderációba szerveződtek. Ez a föderáció a közösségi döntéshozataltól a radikális feminizmusig bezárólag szinte teljesen a bebörtönzött törökországi kurd politikus/aktivista/terrorista Abdullah Öcalan radikális baloldali elvein alapul. Így azután a szétesett Szíria egyik szegletében egy hiperprogresszív államalakulat jött létre.
Mi a baja a törököknek a kurdokkal?
Törökország a saját 15-20 milliós (!) kurd kisebbségével 1984 óta vív harcot. A kurd függetlenségi küzdelmek élharcosa az Abdullah Öcalan által alapított Kurd Munkáspárt (PKK), melyet számos, Ankarával szövetséges vagy jó viszonyt ápoló ország terrorszervezetként tart nyilván. És mivel a szíriai Demokratikus Egység Pártja és az egész szíriai föderáció Öcalant eszmei atyjának, a PKK-t pedig testvérszervezetének tartja, ezért Törökország némi joggal gondolja azt, hogy egy független szíriai kurd állam erős bázisául szolgál majd a törökországi kurdok gerillaharcaihoz. A konfliktus elmérgesedéséhez hozzájárult az egyre hisztérikusabbá váló török belpolitika is, melyben 2014 óta a kurd „terroristák” váltak – a korábban egyébként a kurd megbékélési folyamat motorjának számító – Erdoğan egyik legfontosabb politikai mozgósító frázisává.
Nem is csoda, hogy Törökország minden fronton fúrta a szíriai kurdok IS elleni élethalálharcát, amikor pedig az Iszlám Állam visszaszorult Észak-Szíriából, akkor Törökország 800 kilométeres falat épített a határra a kurdok ide-oda utazásának megállítására. 2016-ban a török csapatok szír ellenzéki milíciákkal az oldalukon pedig benyomultak Aleppo tartományba, hogy éket verjenek a kurd kantonok közé.
A valódi határt az USA jelentette
A 2-2,5 milliós, nehézfegyverekkel alig, légierővel egyáltalán nem rendelkező Észak-szíriai Demokratikus Föderáció fennmaradását kizárólag a területén, korábban állomásozó amerikai – kisebb részben brit és francia – különleges egységek biztosították, és ők sem harci erejük, hanem puszta jelenlétük révén (senki nem meri megkockáztani, hogy véletlenül lebombázzon egy csomó amerikai katonát).
Önmérsékletre és a további lépéseik alapos megfontolására szólította fel az Észak-Szíriában szemben álló feleket az elkezdődött török hadművelettel kapcsolatban Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója csütörtökön Moszkvában újságíróknak nyilatkozva.
Mint mondta, a visszafogottságra azért van szükség, hogy a politikai rendezés ne szenvedjen kárt. Hangsúlyozta, hogy a Szíriában folytatott hadművelet során meg kell kímélni a polgári lakosságot. Rámutatott, hogy a stabilizáló intézkedéseket az összes etnikai és vallási csoport érdekeinek figyelembe vételével kell alkalmazni.
Oroszország megértéssel viszonyul Törökország határvédelemmel kapcsolatos aggályaihoz
Usakov hangsúlyozta, hogy Oroszország megértéssel viszonyul Törökország határvédelemmel kapcsolatos aggályaihoz, de felhívta a figyelmet arra, hogy vannak kulcsfontosságú nemzetközi jogi normák, amelyek a terrorizmus elleni harc és a szíriai béke helyreállítását célzó közös erőfeszítések alapját jelentik.
Ezek közül első helyen Szíria területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartását említette meg.
Közölte, hogy a tervek szerint október 29-én ül majd össze a szíriai alkotmányozó bizottság. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy ezt Törökország semmilyen óvatlan lépéssel ne hiúsítsa meg.
Usakov azt is bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök október 14-én és 15-én Szaúd-Arábiába és az Egyesült Arab Emírségekbe utazik.
Macron a dzsihadisták megerősödésére figyelmeztetett Szíriában
Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön az Iszlám Állam terrorszervezet újbóli megerősödésére figyelmeztetett. Macron Lyonban mondott beszédében felhívta arra a veszélyre is a figyelmet, hogy az iszlamisták újjáépíthetik kalifátusukat. A felelősséget ezért a kockázatért Törökországnak kell vállalnia – jelentette ki.
„A lehető leghatározottabban elítélem a Szíriában egyoldalúan indított katonai offenzívát, és felszólítom Törökországot, hogy a lehető leghamarább vessen véget a műveletnek” – hangsúlyozta a francia államfő.
A nap folyamán Franciaország bekérette a török nagykövetet az ügyben. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter ezzel összefüggésben kijelentette: a török katonai művelet az európai országok biztonságát veszélyezteti, ezért véget kell vetni a hadműveletnek.
Több arab ország is elítélte a török katonai műveletet
Irak, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek is elítélte a szerdán indított török katonai műveletet Északkelet-Szíriában, az iráni házelnök pedig lemondta ankarai útját.
Barhám Száleh, iraki elnök a Twitter-oldalán bírálta Törökország szíriai katonai beavatkozását. Mint írta, az offenzívának a szélsőségesek lesznek a haszonélvezői.
A manámai vezetés szintén elítélte a török katonai műveletet – közölte a BNA bahreini hírügynökség. Az emírségek külügyminisztériuma szerint a török agresszió veszélyes fejlemény, amely egy arab állam szuverenitása ellen irányul, és a nemzetközi jog arcátlan és elfogadhatalan megsértését jelenti – közölte a WAM hírügynökség.
Ali Laridzsáni, az iráni parlament elnöke pedig lemondta Törökországba tervezett útját – közölte az iráni állami televízió, miután Ankara megindította a szíriai kurd területek elleni műveletét.
„Laridzsánit török hivatali partnere hívta meg Törökországba, hogy részt vegyen egy parlamenti ülésen. Útját lemondták” – jelentette az iráni televízió anélkül, hogy indoklást fűzött volna a közléshez.
