A Triglav Nemzeti Park Szlovénia egyetlen nemzeti parkja. Az 1981 óta védett terület a a keleti Júliai-Alpokban terül el, nevét is annak legmagasabb csúcsáról, a 2864 méteres Triglavról kapta.
A park legmagasabb pontja a 2864 méteres Triglav, legalacsonyabb pedig a 180 méteres Tolminka-szurdok.
Tájait a Júliai-Alpok geológiai értelemben fiatal, felgyűrt vonulatai, meredek sziklafalak és gleccservájta, mély völgyek jellemzik. Éghajlata hűvös, a legmelegebb hónapban a völgyben 20°C az átlaghőmérséklet, míg a hegyekben csak 5,6°C. Télen az átlaghőmérséklet lent 0,7°C, odafent pedig -8,8°C.
A nemzeti park területének kétharmadát borítja erdő; a déli részen a bükk, északon pedig a luc és a vörösfenyő a domináns fafaj. A Száva és a Soča forrása közti hegység képezi a Fekete-tenger és az Adria vízgyűjtő medencéje közötti határt. A park gazdag különböző felszíni (patakok, gleccsertavak) és föld alatti (karsztforrások) vizekben. A karsztbarlangok száma meghaladja a 600-at.
A legfontosabb folyók a Soča, és a Száva forrásai, a Sava Bohinjka és a Sava Dolinka. A karsztosodott mészkő felszínén és gleccservájta völgyekben számos kisebb-nagyobb tó és tengerszem található.
Legnagyobb a Bohinji-tó, de említést érdemel a Krn-tó, a Lužnicai-tó vagy a Triglav tóvölgyének tavai is. A vízesések közül leglátványosabb a Savica- és a Peričnik-vízesés.
A parkot évente több mint másfél millióan keresik fel Szlovéniából és a környező országokból is. A legnépszerűbb célpontok egyike maga a Triglav, melynek megmászása jó erőnlétet és hegymászói tapasztalatokat igényel.
A Triglav gleccsere valaha 40 hektár kiterjedésű volt; mára 1-3 (évszaktól függően) hektárnyira zsugorodott. Sokan látogatják a Bohinji-tavat és télen a környező hegyek sípályáit, a Tolmini-szurdokot és Blejski Vintgar szurdokát. A gyors folyású Sočán népszerűek a rafting-túrák.
Forrás: wikipedia; Kép: Pixabay, Wiki;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
