Egy hete jelentette be Müller Cecília, hogy hivatalosan is megkezdődött a járványszezon
– írja a penzcentrum.hu
A mai friss járványadatok is ezt támasztják alá, ugyanis az influenzaszerű megbetegedések miatt orvoshoz fordult betegek becsült számának emelkedése tovább folytatódott meredek ütemben.
Az akut légúti megbetegedések tekintetében ugyanúgy emelkedik a betegek száma, viszont egyelőre nem olyan meredeken. Kiugróan több volt a beteg az első heti adatokhoz viszonyítva Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben légúti panaszokkal, Komárom-Esztergomban pedig kifejezetten az influenzások száma mutatott nagymértékű növekedést. Több vármegyében mutatkozott viszont ezzel egyidőben jelentős csökkenés.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának friss tájékoztatója szerint a 2. héten – 2023. január 9-e és 15-e között – a figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján végzett becslés alapján az országban 170 600 fő fordult orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel, közülük 23 200 főnél influenzaszerű megbetegedést diagnosztizáltak. Az első héten orvoshoz fordulók száma még 161 900 fő volt akut légúti fertőzés tüneteivel, és 19 ezer betegnél állapítottak meg influenzát.
Az NNK tájékoztatása szerint ha az akut légúti fertőzéssel orvoshoz fordulók kormegoszlását nézzük, többségük (40,1%) gyermek, 15 év alatti. A betegek 26,1 százaléka 15-34 éves, 21,2 százaléka 35-59 éves volt. Ennél kisebb a 60 éven felüli betegek aránya: 12,6%. Ha az influenzaszerű tüneteket mutató betegeket külön megvizsgáljuk, akkor esetükben a felnőttek fertőződtek meg a legtöbben. Míg a betegeknek a 25,4 százaléka volt 0-14 éves gyermek, 33 százaléka fiatal felnőtt (15-34 éves), 28 százaléka 35-59 éves. Az idősödők (60 éven felüliek) esetében ebben az esetben kisebb az arány: 13,6%.
Az influenzaszerű megbetegedések gyakorisága ezen a héten az 3-5 évesek (463,0%ₒₒₒ) és az 1-2 évesek között volt a legmagasabb (352,2%ₒₒₒ). Ezt követte a 25-34 évesek (346,1%ₒₒₒ) érintettsége.
Rengeteg az influenzás, de sok covidos, RSV-s beteg is lehet
Az országos átlag szerint 100 ezer lakosból 239-en fordultak orvoshoz influenzaszerű tünettel a múlt héten. Ennél a 2022/2023-as, aktuális járványidőszakban csak az 50. héten – 2022. december 12-18-i héten – voltak többen (249,6) a betegek. Azt viszont tudni, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint az ünnepek közeledtével és utána is némiképp visszaesik a betegszám a szabadságok, utazások, zárva tartó rendelők miatt is. Az ünnepi időszakot követően pedig jellemzően megugrik a betegszám – eddig idén is ez a tendencia figyelhető meg.
Arányaiban – 100 ezer lakosra lebontva – a legtöbb beteg Komárom-Esztergom (442,1), Békés (420,6) vármegyékben és Budapesten (389,1) fordult orvoshoz. A betegek gyakorisága Győr-Moson-Sopron (348,7) és
Tolna vármegyékben (264,5) is meghaladta az országos átlagot (239). Legkisebb betegforgalmat Vas (138,3),
Fejér (97,7) és Bács-Kiskun (84,6) vármegyékben mértek. Érdemes azonban összevetni a korábbi hetek megyei adatait, hogy ne csak azt lássuk, hol volt arányaiban a legtöbb beteg, hanem hogy hol emelkedett drasztikusan a számuk:
Kimutatásgrafikon
2023. második hetében 10 vármegyében (Bács-Kiskun; Baranya; Békés; Borsod-Abaúj-Zemplén; Csongrád-Csanád; Fejér; Hajdú-Bihar; Komárom-Esztergom; Somogy; Szabolcs-Szatmár-Bereg; Tolna) és Budapesten nőtt az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók gyakorisága az év első hetéhez képest. Az NNK szerint Pest és Nógrád vármegyékben stagnált, 7 helyen pedig – Bács-Kiskunban, Győr-Moson-Sopronban, Hevesben, Jász-Nagykun-Szolnokban, Vasban, Veszprémben és Zalában – csökkent a betegek előfordulása.
Az NNK azt is közölte: a 2. héten összesen 161 betegtől érkezett légúti minta vírus kimutatása céljából a Nemzeti Influenza Referencia Laboratóriumukba. A sentinel orvosok által beküldött 77 minta közül 10 betegnél influenza A, 1 betegnél influenza B vírus okozta fertőzést igazoltak, 5 betegnél a SARS-CoV-2 vírus, 1 betegnél a human metapneumovírus, 9 betegnél az RSV kóroki szerepét igazolták. Vagyis a 2. héten
az influenza-pozitivitási arány 14,3%-nak, az RSV-pozitivitásiarány 11,7%-nak, a SARS-CoV-2-pozitivitási arány 6,5%-nak felelt meg.
A sentinel kórházak által beküldött 28 minta közül hat betegnél RSV, tíz betegnél SARS-CoV-2 vírust mutattak ki. A hagyományos diagnosztikus célú vizsgálat keretében érkezett 56 minta közül 6 influenza A, három RSV, egy human metapneumovírus, kilenc SARS-CoV-2 vírus pozitív volt.
Influenzaszerű megbetegedések halmozódásáról a második naptári héten egy jelentés érkezett. A megbetegedések egy Komárom-Esztergom vármegyei óvodában jelentkeztek. Négy gyermeknél történt mintavételezés, az elvégzett virológiai vizsgálatok mind a négy légúti mintában influenza A vírus jelenlétét igazolták.
Gyakran előfordulnak tehát a betegek között az influenza A vírus variánai és az influenza B. Fontos azonban kiemelni, hogy súlyos megbetegedést jellemzően a covid és az RSV vírusok okoznak. A figyelőszolgálat kórházainak jelentése szerint a második héten 219 fő került kórházba súlyos, akut légúti fertőzés (SARI) miatt, akiknek 44,3%-a (97 fő) 2 éves vagy annál fiatalabb, 38,8%-a (85 fő) 60 éves vagy annál idősebb volt. A kórházba felvettek közül 61 betegnél az RSV (27,9%), 52 betegnél a SARS-CoV-2 (23,7%) és 9 betegnél az influenza A víruskóroki szerepét igazolták. Az RSV-pozitív betegek 83,6%-a (51 fő) volt 2 éves vagy annál fiatalabb, a COVID-19 fertőzöttek 88,5%-a (46 fő) 60 éves vagy annál idősebb volt. Az influenzás SARI betegek 55,6 %-a (5 fő) tartozott a 60 éven felüliek korcsoportjába.
Ezek alapján a kisgyermekekre főként az RSV, a 60 év feletti veszélyeztetett korosztályra leginkább a koronavírus és az influenza jelent most veszélyt.
Itt lehet most a legtöbb covidos beteg
Az NNK a heti tájékoztatóban nemcsak az influenza, hanem általában, az akut légúti megbetegedés tüneteit mutatók gyakoriságát is közli megyei bontásban. Ebből az adatsorból is több dologra következtethetünk. Egyrészt ha nem csak az influenzát nézzük, hanem az összes légúti fertőzést, akkor nem feltétlenül ugyanazonban a megyékben a legnagyobb a betegek előfordulása. Akut légúti fertőzést nézve Szabolcs-Szatmár-Bereg (2128,5), Békés (2104,4) és Heves (1991,2) vármegyékben kiemelkedő a fertőzöttek aránya, és további 7 megyében és Budapesten is magasabb ez a ráta, mint az országos átlag (1753,3). Legkisebb az arány Zalában (1444,3), Nógrádban (1442,9) és Vasban (1410,7):
Kimutatásgarfikon
Másrészt a leginkább Heves (484,8), Jász-Nagykun-Szolnok (352,6) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (352) vármegyében nőtt a gyakoriság, miközben 9 vármegyében egyenesen csökkent a betegek aránya.
Ugyanakkor érdemes megnézni azt is egymás mellé téve, hogy melyik vármegyékben nőtt az influenzások és akut légúti panaszokkal érkező betegek rátája. Van ugyanis olyan hely, ahol az influenzásoké egyáltalán nem emelkedett, a többi betegé viszont igen, van olyan vármegye, ahol szinte egyezik az emelkedés szintje. Van olyan terület is, ahol a légúti megbetegedéses betegek aránya csökkenő, az influenzásoké növekvő trendet mutat:
Kimutatásgarfikon
Ez alapján nincs nagy emelkedés Bács-Kiskun vármegyében, Borsodban, Nógrádban, Pesten, Somogyban és Zalában. Összességében csökkenés figyelhető meg Baranyában, Csongrád-Csanádban, Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Hajdú-Biharban, Vasban, és Veszprém vármegyében. Nagyobb növekedés mutat Békés, Budapest, Komárom-Esztergom és Tolna, ahol sok az influenzás; valamint kiugró az emelkedés Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben, ahol egyáltalán nem, vagy nem annyival nőtt az influenzások száma.
Az aktuális járványidőszakban, vagyis 2022. 40. hete és 2023. 2. hete között összesen 1310 vizsgálati anyagot dolgoztak fel az NNK Nemzeti Influenza Referencia Laboratóriumban, ahol 87 influenza A és 5 influenza B vírust azonosítottak (7%). 197 főnél COVID-19 fertőzést igazoltak (15%) és 99 megbetegedés hátterében RSV állt (7,6%). 7 esetben adenovírus, 6 esetben parainfluenza vírus, 9 esetben human metapneumovírus, 22 esetben rhinovírus okozott megbetegedést.
