Franciaországban a terrorfenyegetettség továbbra is magas, de a merényletek száma csökkent Franciaországban az iszlamista terrorfenyegetettség továbbra is magas, de a merényletek száma idén csökkent és a dzsihadista veszély már nem külföldről, hanem elsősorban belföldről fenyeget.
A 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletek harmadik évfordulóján közzétett adatok szerint az év első kilenc hónapjában a párizsi ügyészség terrorelhárítási részlege 84 ügyben indított nyomozást, míg tavaly az év ezen időszakában már 130 terrorgyanús esetet vizsgáltak.
Idén két merénylet történt: a dél-franciaországi Carcasonne-ban és Trebes-ben márciusban egy marokkói származású iszlamista négy áldozatot követelő túszejtési akciót hajtott végre, májusban pedig a párizsi Opéra közelében egy csecsen származású dzsihadista leszúrt egy járókelőt.
„Négy éve nem volt olyan nyugodt nyarunk, mint idén” – mondta néhány héttel ezelőtt Francois Molins párizsi főügyész, aki végigkövette a francia dzsihadizmus megerősödését. A merényletek számának csökkenését a vádhatóság vezetője az Iszlám Állam dzsihadista szervezet szétesésének és a titkosszolgálatok munkájának köszönhetően a dzsihadista toborzóhálózatok felszámolásának tudja be.
A terrorfenyegetettség ugyanakkor továbbra is fokozott, a készültségi szint jelenleg is a legmagasabb Franciaországban. A hatóságok azonban elsősorban a potenciális magányos elkövetőkre és a börtönökből szabaduló, terrorizmussal kapcsolatosan elítélt iszlamista radikálisok megfigyelésére koncentrálnak.
Laurent Nunez belügyi államtitkár, a titkosszolgálatok korábbi vezetője szerint az Iszlám Állam olyan jelentős veszteségeket szenvedett el, hogy már kevéssé valószínű egy olyan merényletsorozat, mint amilyet három évvel ezelőtt egy kiképzett kommandó hajtott végre.
A 2015. november 13-i párizsi merényletek estéjén három, testén robbanóövet viselő terrorista hatolt be a Bataclan koncertterembe, ahol az Eagles Of Death Metal adott koncertet. A merénylők azonnal tüzet nyitottak, és kilencven embert megöltek. A támadással egy időben a Stade de France nemzeti stadionnál és belvárosi kávéházak teraszain másik két terrorkommandó további negyven embert ölt meg.
A merényletek elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentkezett. A Szíriában kitervelt támadássorozatot többségében Belgiumban élő francia állampolgárok hajtották végre, akiket az Iszlám Állam képzett ki Szíriában.
„Jelenleg a legfőbb fenyegetettség Franciaországban élő embereket érint, akik kezdetleges eszközökkel léphetnek akcióba” – mondta egy vasárnapi interjúban a belügyi államtitkár, példaként említve a gázolásos támadásokat.
Korábban a terrorszervezetnek felesküdött elkövetők hajtottak végre egyértelmű merényleteket. A fenyegetettség azóta egy olyan szürke zónába került át, amelyben a párizsi főügyész szerint nehéz megkülönböztetni egymástól az, ami tényleg terrortámadásnak vagy pedig pszichológiai esetnek bizonyul.
Ilyen volt például a nyári gyilkossági eset a Párizshoz közeli Trappes-ban, ahol egy pszichiátriai problémákkal küzdő radikálisként nyilvántartott férfi leszúrta az anyját és a lánytestvérét. A hatóságok szerint nem terrortámadás történt. Ugyanakkor a gyenge idegállapot nem jelenti feltétlenül azt, hogy a támadást az elkövető nem terrorindítékokkal hajtotta végre. A nyomozók egy része szerint ugyanis a dzsihadista ideológia nélkül a trappes-i férfi nem feltétlenül végzett volna a családtagjaival.
A szíriai és iraki katonai veresége miatt a hatóságok azt tapasztalják, hogy az Iszlám Állam propagandája már kevésbé bizonyul vonzónak, de a gyenge idegzetű vagy már fanatizált embereknél még visszhangra talál.
A francia titkosszolgálatok számára a legnagyobb kihívást a börtönből szabaduló iszlamisták megfigyelése jelenti. A jövő év végéig 48 iszlamista terrorizmussal kapcsolatos elítélt és több mint négyszáz olyan, köztörvényes bűncselekményekért elítélt szabadulhat, akik a börtönben radikalizálódtak. Az igazságügyi minisztérium szerint velük a próbaidőre szabadlábra helyezettek integrálásával megbízott szakemberek foglalkoznak.
Jóllehet a 2016-os törvénymódosításokkal a terrorizmusért elítélteket nem lehet próbaidőre szabadlábra helyezni, a párizsi főügyész szerint elengedhetetlen, hogy a szabadulást követően is megfigyelés alatt tartsák őket, ezért a próbaidős szervek foglalkoznak velük. A fegyházakon belül is folyamatos a radikálisok megfigyelése: november 5-én 726 iszlamista terrorista töltötte a börtönbüntetését és 1704 radikalizálódott elítéltet tartottak nyilván a titkosszolgálatok.
A vizsgált ügyek száma azért is csökkent, mert a várnál kevesebb francia dzsihadista tért haza Szíriából és Irakból az Iszlám Állam vereségét követően. Laurent Nunez szerint 261 hazatért dzsihadista perét készítik elő az ügyészségen, további hétszáz francia állampolgár azonban továbbra is Szíriában és Irakban tartózkodik, akiknek többsége nem tud vagy nem akar hazatérni Franciaországba.
Forrás: MTI
