forrás: hirado.hu

Kiegészítené a Btk. magzatelhajtás bűntettét tárgyaló paragrafusát Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője. A politikus szerint a mai magyar szabályozás nem védi kellőképpen a magzatok egészségét. A droghasználó várandós nőkkel foglalkozó civil szervezet szerint a szigorítás nem vezetne jóra.

Hiányos a magyar törvénykezés, amely nem védik kellőképpen a magzatok egészségét – mondta a hirado.hu-nak Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Párt (KDNP) frakcióvezetője. A politikus annak kapcsán nyilatkozott, hogy két várandós nő kábítószert fogyasztott múlt héten, amitől olyan súlyos állapotba kerültek, hogy császármetszéssel kellett idő előtt világra segíteni a gyermekeiket.

„Ez nem tartozik a női önrendelkezés körébe”

A KDNP országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője szerint a múlt héten történtek mindenképpen felvetik a magzati egészség védelmének kérdését. Hangsúlyozta, véleményes szerint az, amit a két kismama csinált, illetve semmilyen más hasonló tett – a leendő gyermek állapotának veszélyeztetése – nem tartozik a női önrendelkezés körébe.

Törvényt módosítana a drogos kismamák miatt a KDNP frakcióvezetője
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője MTI Fotó: Kovács Attila

A kormánypárti frakcióvezető szerint a Büntető törvénykönyv (Btk.) magzatelhajtás bűntettét tárgyaló 163. paragrafusába lehetne betenni a magzatok egészségének védelméről szóló részt.

A politikus azt is hangsúlyozta, bár a meglehetősen hiányos törvényi háttéren is indokolt lenne változtatni, a joginál fontosabb a társadalmi, morális szint, vagyis a szemlélet alakítása, és így a törökszentmiklósihoz hasonló esetek megelőzése. Már gyermekkorban, a diákoknak el kell magyarázni, hogy ha egy élet bontakozik a szülő testében, akkor azt óvni kell, mert hatalmas érték. Ebben a szülőknek, az iskolának és a médiának is feladata van – tette hozzá.

A magzat ellen nem lehet bűncselekményt elkövetni

Ifjabb Balsai István ügyvéd az M1 aktuális csatornán azt mondta, a törökszentmiklósi kismamák ellen csak kábítószerrel visszaélés miatt lehet eljárást indítani. Jelenleg csak élő személy lehet a sértettje életellenes vagy testi épség elleni bűncselekménynek. A törvény szerint pedig az élet a szülési folyamat megindulásával kezdődik.

Vannak országok, ahol ettől eltérő a szabályozás, például az Egyesült Államok, ahol szövetségi törvény rendelkezik a meg ne született áldozatok védelméről. 38 tagállamban büntetőjogi védelemben részesül a meg nem született magzat – mondta az ügyvéd.

Clipboard12293-1024x576

Megelőzés igen, szigorítás nem

Azzal Oberth József, a Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány elnöke is egyetért azzal, hogy a megelőzés nagyon fontos, de a jogi szigorítást nem tartja jó útnak. Mint a droghasználó várandós nőkkel és gyermekeikkel is foglalkozó szervezet vezetője mondta, ha a kábítószerrel visszaélés mellett további büntetés fenyegetné ezeket a kismamákat, akkor a mostaninál is kevesebben fordulnának segítőszervezetekhez.

Oberth József hangsúlyozta, épp azt kellene elérni, hogy ezek a nők, bármi is a problémájuk, ne féljenek jelentkezni az alapítvánnyal együtt dolgozó Józan Babák Egyesületnél. Azoknak ugyanis, akikben van belátás, és lelkiismereti okokból, leendő gyermekük érdekében segítséget kérnek a civil szervezettől, sokkal több esélyük van a rendezettebb jövőre, illetve egészséges újszülött világra hozására, mint kallódó sorstársaiknak.

Ők a legjobban együttműködő szenvedélybetegek

A két szervezet a törökszentmiklósi eset után azt közölte, a szerhasználó, köztük dizájnerdrog-használó várandósokat célzó, idén tízéves programjukban megjelenő nők általában pontosan felismerik kritikus helyzetüket, más drogfogyasztó emberekhez képest szokatlanul motiváltak a fogyasztás mérséklésére vagy abbahagyására. Emiatt – megfelelő segítői közreműködéssel – példátlanul magas, évente 96-98%-os arányban kapcsolódnak be szakellátásokba.

Oberth József hozzátette, tapasztalataik szerint a kábítószer-használó nők nagy része, amint megtudja, hogy terhes, ösztönösen és azonnal megpróbálja elhagyni az anyagot, de legalábbis minél inkább csökkenteni a drogfogyasztását.

Ilyen szintű együttműködési készség semmilyen más szenvedélybeteg-csoportban nem tapasztalható, kiváltója pedig a magzatokkal szemben viselt felelősség felismerése, a kezelések érettük történő vállalása – olvasható a közleményben.

Drogoznak kismamák a gettóban és Rózsadombon is

A két civil szervezet szerint Magyarországon csak szakértői becslés áll rendelkezésre a droghasználat várandósság alatti előfordulásáról. Eszerint problémás, súlyosan veszélyeztető szerhasználat, ide értve az alkoholét is, évente több száz, alkalmi használat évente több ezer várandósságot érint, míg a dohányzó kismamák száma minden évben tízezres nagyságrendű.

Oberth József hozzátette, nem csak a legszegényebb rétegbe tartozó kismamák körében fordul elő kábítószer-fogyasztás, hanem a kifejezetten jó módúak körében is, nem csak a gettóban, hanem a Rózsadombon is. A felsőbb társadalmi osztályokban azonban a kábítószer-használó várandós nő általában nem marad magára, a problémájával segíti neki megküzdeni a környezete, családja, hozzátartozói, akik akár a magánkórházat is finanszírozni tudják.

A drogos, utcán élő, bántalmazott prostituált, aki úgy érzi, valamit tennie kell a testében fejlődő, leendő gyerekéért nincs ilyen szerencsés helyzetben, ezért fontos, hogy ne féljen jelentkezni – mondta Oberth József.

drogos kismamák
MTI Fotó: Varga György

Már csak zokogni tud

Az alapítványi elnök hozzátette, a sztereotípiáktól eltérően, több példa is volt rá, hogy erősen kábítószerfüggő, szinte már csak zokogni képes nők kérték a segítségüket leendő gyermekük érdekében. A teljesen hétköznapi anyai ösztön segít a leginkább – jegyezte meg.

A jelentkezőknek ilyenkor orvosi, nőgyógyászati, addiktológiai, szociális támogatást próbál intézni a Józan Babák Egyesület, hogy minél inkább „szintre hozza őket”, valamint hogy védjék a magzatot.

Az egészségügy nem tudja, mit kezdjen velük

Ez azonban nem egyszerű feladat, mert Magyarországon – más államoktól, például Ausztriától eltérően – jelenleg nincs olyan speciális intézmény, ahová ezeket a nőket egyből küldeni lehetne, és egészségügyi protokoll sincs a droghasználó várandós nők ellátásához.

A jellemző az, hogy sem a nőgyógyászat, sem az addiktológia nem érzi illetékesnek magát az ellátásukban, ami részben érthető, ezért is kellene egy erre a feladatra szakosodott egészségügyi intézmény – hangsúlyozta Oberth József.