A török külügyminisztérium hétfőn elítélte, valamint jogtalannak nevezte, hogy az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatalát, illetve annak négy vezetőjét, amiért Ankara orosz Sz-400 típusú légvédelmi rendszert vásárolt.
Kijelentették: „mindemellett műszakilag nem megalapozottak azok az amerikai állítások, amelyek szerint az Sz-400-asok a NATO-rendszerek szempontjából sebezhetőséget jelentenek majd”.
A török külügyminisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy Ankara többször javasolta műszaki munkacsoport létrehozását a NATO részvételével, hogy az ügyet „politikai előítélettől mentesen, tárgyilagos és valós alapon vizsgálják meg”.
A török tárca közleményében rámutatott: Washington nem fogadta el a javaslatot, amely „két szövetségeshez illő módon”, párbeszéden és diplomácián keresztül kívánta megoldani a témát. Az Egyesült Államok mindennemű megértést nélkülöző viselkedéssel egyoldalú szankciókhoz folyamodott – tették hozzá.
Jelezték: elkerülhetetlen, hogy az amerikai döntés negatívan befolyásolja a kapcsolatokat. Egyúttal aláhúzták: Törökország megteszi a szükséges lépéseket, a megfelelő módon és időzítéssel viszonozni fogja azt. Ankara nem vonakodik meghozni a szükségesnek talált óvintézkedéseket a nemzetbiztonság szavatolása érdekében –szögezték le.
A török külügyminisztérium arra szólította fel Washingtont, hogy vizsgálja felül a szankciókról szóló döntést, és mihamarabb álljon el e „szörnyű tévedéstől”. Törökország kész a szövetségi lelkületnek megfelelően, párbeszéden és diplomácián keresztül megvizsgálni a kérdést – írta a tárca a közlemény zárómondatában.
Az amerikai szankciók között szerepel, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása az SSB részére, és befagyasztották Ismail Demir, a török hivatal vezetőjének bankszámláit és vízumkorlátozásokkal sújtották.
Ismail Demir a hivatalos Twitter-fiókján hétfőn azt írta, hogy Törökország eltökélt a célja, egy „teljesen független védelmi ipar” megteremtésében. Nyomatékosította: a török védelmi ipart, valamint az ő és a csapata kiállását semmilyen módon nem akadályozza vagy változtatja meg egy, a személye vagy az intézményük ellen irányuló külföldi döntés.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfői közleményében hangsúlyozta, hogy Törökország annak ellenére döntött az orosz légvédelmi rendszer beszerzése mellett, hogy rendelkezésére álltak alternatív, a NATO-szabványoknak megfelelő rendszerek védelmi szükségletei kielégítésére.
Pompeo felszólította Ankarát, hogy minél előbb oldja meg az Sz-400 rendszerekkel kapcsolatos problémát az Egyesült Államokkal együttműködve.
Recep Tayyip Erdogan török elnök még egyik pénteki beszédében azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak olyan mélyreható politikai és gazdasági kapcsolatai vannak Törökországgal, amelyeket sem figyelmen kívül hagyni, sem teljesen elveszíteni nem tud vagy akar egyik fél sem. A szankciók kilátásba helyezése politikai indíttatású, és semmilyen racionális alapja nincs, valamint minden fél számára csak kárt okoz, senkinek nem kedvez – vélte Erdogan, majd hozzáfűzte: nincs olyan közös ügy, amely ne oldódna meg párbeszéden és együttműködésen keresztül.
Törökország 2019-ben szerezte be az Sz-400-as ütegeket. Az ügyletet Washington élesen bírálta, és válaszul kizárta a kis-ázsiai országot az F-35-ös harci repülőgép fejlesztési programjából, felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Ankarának, és a jövőre vonatkozóan szankciókat helyezett kilátásba.
Az amerikai kormányzat amiatt aggódott, hogy a repülővel kapcsolatos érzékeny információk az orosz hírszerzéshez kerülhetnek.