2024-ben olyan döntések születtek az Európai Bíróságon, amelyek jelentős hatással lehetnek a vállalkozások áfakezelésére. Az alábbi blogbejegyzésben bemutatjuk azt a 10 legfontosabb EUB döntést, amelyek az áfaelszámolások terén kihatással lehetnek a magyar vállalatokra is.
1) Global Ink-ügy (C-537/22): Az áfafizetési felelősség határai
Az év eleje egy magyar vonatkozású üggyel, a Global Ink-kel (C-537/22) indult, melyről részletesebben írtunk . A Global Ink-ügyben az EUB pontosította, hogy milyen esetekben terhelheti felelősség a számlabefogadót egy partner elmulasztott áfafizetése esetén. A döntés alapja az elvárható gondosság szintjének meghatározása volt.
2) B2 Energy (C-676/22): Az adósemlegesség fontossága
Izgalmas kérdéseket boncolgatott a B2 Energy ügye (C-676/22),ahol az eladó adómentes közösségi értékesítést vallott be, azonban az áru vevője eltért a számlán szereplő vevőtől. Bár a közösségi értékesítés tényét igazolták, azonban a számla nem volt hiteles, hiszen nem a megfelelő partnerek közti ügyletet dokumentálta. Az EUB érdekes álláspontra helyezkedett: megítélése szerint az adósemlegesség elve erősebb még ilyenkor is, mint a formai előírások, ezért még a nem hiteles számlára is alapítható adólevonási jog, ha ténylegesen megtörtént az áru közösségi értékesítése.
3) RHTB-ügy (C-622/23): Kártérítés vagy áfaköteles szolgáltatás?
Az RHTB (C-622/23) ügyében a kártérítésekkel kapcsolatosan született egy újabb ítélet. Mint ismeretes, az EUB egyre sűrűbben helyezkedik arra az álláspontra, hogy egy szankcionális díj (pl. no show fee a szállodaiparban, ) nem kártérítés, hanem a szolgáltatás ellenértéke. Ugyanez történt jelen ügyben is, ahol egy építési szerződést mondtak fel jogellenesen, és a szolgáltatásnyújtó által kapott díjazást kártérítésként kezeltek. Az EUB azonban folytatva a már kialakult ítélkezési gyakorlatát, ezt a díjat is szolgáltatás ellenértékeként kezelte, és áfaköteles ügyletté minősítette.
4) Deco Protest (C-505/22): Ajándékozás és áfa
A promóciós akciók keretében ingyenesen átadott termékek áfakötelezettsége is mindig sok kérdést vet fel. A Deco Protest ügyben (C-505/22) egy nyomtatott magazin előfizetőinek adtak ajándékba tabletet, mely átadás után a portugál adóhatóság szerint áfát kellett volna fizetni. Az EUB azonban kimondta, hogy mivel a tableteket a magazin online verziójának olvasásához biztosították kényelmi eszközként, így annak átadása az előfizetési díj mellékszolgáltatásaként funkcionált, azaz az előfizetési díj már tartalmazta a tablet ellenértékét is.
5) Lengyel benzinkút (C-442/22): A munkavállalók általi csalás felelősségi kérdései
Egy lengyel benzinkút került komoly bajba a C-442/22 ügyben. A kút alkalmazottai fiktív számlákat bocsátottak ki és értékesítettek, a számlák áfatartalmát a fiktív számlák vásárlói levonásba helyezték, míg a fizetendő áfát senki nem fizette meg. A lengyel adóhatóság a benzinkutat üzemeltető céget tette felelőssé a meg nem fizetett áfáért. Az EUB ítélete szerint azonban a benzinkút csak akkor vonható felelősségre, ha nem járt el kellő gondossággal a munkavállaló ellenőrzése során. Az már csak a főtanácsnoki indítványban került nevesítésre, és az ítéletbe sajnos nem került be, hogy konkrét ok hiányában az adózóktól csak egy egyszerű belső kockázatelemzési rendszer működtetése várható el ilyen helyzetben is.
6) Weatherford-ügy (C-527/23): Az adóhatóság nem kérheti a szolgáltatás gazdaságosságának igazolását
A C-527/23 Weatherford ügyben előforduló esethez hasonló hozzáállással sokszor találkozunk Magyarországon is adóvizsgálatok során. A román adóhatóság egy adminisztrációs szolgáltatás számlájának áfalevonását tagadta meg az adózótól. Az indoka mindössze annyi volt, hogy a szolgáltatást egy kapcsolt cég nyújtja és az adóhatóság nem tartja ésszerűnek annak igénybevételét. Szerencsére az EUB számára ennél alaposabb indoklás szükségeltetik ahhoz, hogy megvonja az adólevonási jogot, így kimondta, hogy amennyiben a szolgáltatást teljesítették és adócsalás sem gyanítható az ügylet mögött, úgy megilleti a román céget az áfalevonás joga.
7) Novo Nordisk-ügy (C-248/23): Különadó és áfaalap
Nagy port kavart 2024-ben a magyar vonatkozású Novo Norddisk ügy (C-248/23),). Az ítélet alapján a gyógyszergyártók és -forgalmazók által megfizetett különadó, extraprofitadó nem része az áfaalapnak. Nagyon fontos, hogy a korábbi évekre vonatkozó visszaigénylésekre márciusban lejár a határidő, így az érintett cégeknek most már gyorsan kell lépnie.
8) Lomoco-ügy (C-594/23): Ingatlanértékesítés és áfa
Magyarországon is nagyon fontos annak megítélése, hogy egy ingatlan mikor minősül építési teleknek, hiszen ezen múlik az áfakötelezettség megítélése. Ebben ad most egy további iránymutatást a Lomoco C-594/23 ügye, ahol egy részben közművesített telken már megkezdődtek az alapozási munkálatok, amikor értékesítették telekként. Az EUB megerősítette, hogy sem a közműcsatlakozás, sem pedig az alapozás nem elegendő önmagában ahhoz, hogy egy építési telek beépített ingatlanná váljon.
9) Lengyel edzőterem-ügy (C-606/22): A magasabb áfakulcs miatt tévesen beszedett összeg visszatérítése
Általános tanulsága van a lengyel edzőterem (C-606/22) ügyének, ahol a cég magasabb áfakulcsot alkalmazott tévedésből a belépőjegyek kiállítása során. Mivel nem számlát, hanem nyugtát bocsátott ki, így a tévesen beszedett áfát már nem tudta utólag visszatéríteni a vevőinek, ezért az adóhatóság is nemet mondott a visszaigénylésre, nehogy véletlenül jogalap nélkül gazdagodjon az adóalany. Az EUB álláspontja szerint azonban jogalap nélküli gazdagodásról nincs itt szó: az edzőterem a magasabb áfakulcs miatt vélhetőleg már eleve kisebb árbevételt tudott elszámolni, mint a versenytársai, így ennek visszatérítésével sem jut jogtalan előnyökhöz.
10) Slovenske Energeticke- (C-746/22): Későn benyújott dokumentumok és áfa-visszaigénylés
Utoljára maradt egy újabb magyar vonatkozású ügy (C-746/22), A külföldiek áfa-visszaigénylési eljárásában a hiánypótlásra a Slovenske Energeticke határidőben nem tudott reagálni, de a fellebbezésben már benyújtották a pótlólag kért dokumentumokat. Bár a magyar adóhatóság elutasította a visszaigénylést, de az EUB álláspontja szerint amennyiben az információt végül a hatóság rendelkezésére bocsátották, úgy nem tagadható meg az áfalevonás az eredeti határidő elmulasztása miatt.
