Magyarország, ezen belül is a Jászság nagyhatalomnak számít a szarvasgomba termesztésben, bár a szakértők szerint nem szabad szemet hunyni bizonyos kedvezőtlen tendenciák felett. A termesztés legfontosabb hazai területe a Jászság, ahonnét tíz éve a szarvasgomba kilencven százaléka került ki, ám a tolvajlás, az illegális gyűjtés okoz komoly problémát ezen az élőhelyen is. Természetvédelmi bírság kiszabható, ám ez nem kellő visszatartó erő, hiszen a hivatalos kereskedelemben százezer forint a gomba kilója, míg az illegális gyűjtők eltudják passzolni 30-35 ezer forintért, ez pedig csábító pénz ezen a környéken.
Különösen a Jászság déli részén lévő települések lakóinak jelent komoly késztetést az illegális gyűjtésre vonatkozó tilalomra történő nemet mondás, a Jászság északi részén, amely közel van az M3-as autópályához, így például Jászberényben, Jászárokszálláson több komoly, multinacionális cég telepedett meg, könnyebb munkához jutni. A gyűjtés módját, a gyűjthető fajokat és azok gyűjtési időszakát a vidékfejlesztési miniszter 24/2012. rendelete szabályozza, ám a szakemberek szerint ez nem elég, akadnak országok, ahol lefoglalják akár az elkövetők autóját és nem elírás, de a kutyáját is. Valamikor még sertésekkel keresték a szarvasgombát, manapság kutyákkal. A két legmenőbb kutya ebben a tekintetben a golden retriever és a simaszőrű magyar vizsla. A kutya pedig azért jobb a sertésnél, mert utóbbi táplálékot lát a gombában, az ebek pedig csak egy jó játéklehetőséget.
A Magyar Szarvasgombász Szövetség elnöke elmondta: az elmúlt években három komoly körülmény is akadályokat gördített a hazai szarvasgomba termelés elé. Először is a klímaváltozás, a fokozódó szárazság, az egyenetlen csapadékelosztás, amely károsan hat a gomba természetes termőterületére. Bratek Zoltán szerint az egykor évi 30 tonnás termelés ezért lecsökkent, miként az export is. Valamivel jobb a helyzet az ültetvények esetében, ahol a gazdák tudnak locsolni.
A szövetségnek 360 tagja van, mindahányan engedélyezett gyűjtők, és itt is a második probléma, az illegális gyűjtés, amely során a hozzá nem értők tönkreteszik az élőhelyeket. Elvileg természetvédelmi bírsággal sújthatóak, ám ez a tapasztalatok szerint ez nem kellő visszatartó erő, nem ártana tehát szigorítani a vonatkozó jogszabályokon.
Gombák és árak
Jean Anthelme Brillat-Savarin, egy háromszáz évvel ezelőtt élt gasztronómiai szakértő a „konyha gyémántjának” nevezte, az Európai Bizottság pedig pár éve uniós oltalomban részesítette az ominózus fekete gyémántot, a Jászság aranyának is nevezett szarvasgombát. Ültetés esetén, vegyünk alapul egy hektárt, egy szezonban 50 kilogrammot is hozhat, öntézéssel pedig akár a dupláját is. Tehát 50 kilogramm esetében is elvileg 5 millió forint a bevételt, ebből azonban lejönnek a költségek, így reálisan az összeg feléről beszélhetünk, hiszen a víz egyre drágább és a mai világban már erős, magas kerítést is kell építeniük a gazdáknak, mert egész családok szakosodtak az illegális gyűjtésre, nem beszélve az őzekről, vaddisznókról, amelyek elképesztő pusztításra képesek. A pénz mindenesetre így sem rossz más kultúrnövények jövedelmezőségével összehasonlítva, sőt.
Eddig általánosságban beszéltünk a szarvasgombáról, pedig hat különféle fajtájuk is van, ebből a két legjelentősebb a nyári szarvasgomba, illetve a fekete szarvasgomba. Előbbi kilogrammonkénti ára 100 000 forint, utóbbi alulról karcolja a 150 000 forintot. Az év bizonyos időszakaiban a gomba árak megugorhatnak, és ha rossz volt a termés, ez is felfelé löki a tarifákat. Négy évvel ezelőtt olyan rossz volt a termés, hogy a nyári szarvasgombáért elkérték a kilónkénti 300 000 forintot is.
A termesztett szarvasgombák ára általában alacsonyabb, mint a vadon gyűjtött fajtáké. Azt se felejtsük el, hogy lényegében fűszernövény, ízesítéshez egy picinyke mennyiség is elég, grammokról beszélünk. Sokan egyébként a magas kéntartalma miatt afrodiziákumnak tartják. Az igazi gourmanok szerint az enyhe ízű ételekhez illik, amely nem nyomja el a zamatát. Fontos tudni, hogy a fekete szarvasgombák illatanyagai zsírban és olajban oldódnak, magas hő hatására elbomlanak.
Ami még az ízeket illeti, kizárólag Magyarországon van homoki szarvasgomba, amelynek különlegessége, hogy édes (a többi szarvasgomba nem édes). A nyári szarvasgomba egyedi illata leginkább főtt kukoricára emlékeztet, amelyet a frissen kaszált fűre jellemző illat kísér. Íze intenzív, a finom dióra hasonlít. Május végétől augusztus végéig terem, szemben a többi szarvasgombával, amelyek november végéig is gyűjthetők. 2014-ben egyébként Jászivány határában találták meg az ország eddigi legnagyobb 1,28 kg-os szarvasgombáját.
A jászsági tölgyesek lombjai alatt
A jászsági tölgyesek Magyarország kiemelkedő jelentőségű szarvasgomba élőhelyei, a NEFAG, a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 100 százalékban állami tulajdonban lévő erdészeti részvénytársaság pedig igyekszik rendet tartani a lombok alatt. A két folyó, a Zagyva és a Tarna által feltöltött jászsági medencében a talajvíz viszonylag közel van a felszínhez, sokak szerint ez a világ legjobb termőhelye. A Zagyva egyébként Magyarország leghosszabb, az ország határain belül eredő és torkolló folyója, északról, Zagyvarónától indul és Szolnoknál fejezi be útját, nyáron egy kedves folyócska, gyerekek fürdenek benne, de áradáskor majd átcsap az Újszásznál lévő hídon. A Tarna, majd hasonló nagyságú folyó, de már a Felvidékről ered és Jászjákóhalmánál torkollik a Zagyvába.
A NEFAG szakértői szerint az illegális gyűjtők a nagy értékű gomba gyűjtésének reményében sokszor kontroll nélkül, károkat okozva szedik a gombát. Pedig a szakmai szabályok egyértelműek: csak a feldolgozásra, fogyasztásra alkalmas állapotú, méretű gombákat szedik ki a kutyák felfedezett, kiszimatolt „gombakörökből”. A feltárás és kifordítás után az ott maradt úgynevezett „gombafészek” betemetésre kerül. A gyűjtést válogatás, osztályozás követi, amely során meghatározott szempontok alapján minőségi osztályok kerülnek a begyűjtött termőtestek. Az első, másod, és vegyes minőségű kategóriákba sorolás a súly, a méret, az illat, és a mechanikai vagy egyéb sérülés szerint történik. Az engedéllyel bíró gyűjtők pedig a termény egy részét kötelesek leadni az erdő tulajdonosának, mégpedig azon az áron, amely az engedélyben szerepel.
A Magyar Szarvasgombász Szövetség elnöke kiemelte: a klímaváltozáson, az illegális gyűjtésen kívül van végül egy harmadik ok is, mondjuk ki nyíltan, az emberi mohóság, azaz a túlgyűjtés, ez pedig már a jogos tulajdonosok, gyűjtők körét érinti. Az nem lehet, hogy még éjszaka is dolgozzanak a kutyák, mert akkor előbb utóbb kimerítik az élőhelyeket, sajnos, erre látni szomorú példákat Magyarországon – húzta alá Bratek Zoltán.
Vállalják a kockázatot
A településeken több olyan család is fellelhető, akik évtizedek óta a szarvasgombából élnek, mert a kihozható haszon oly magas, hogy a következmények nem számítanak. Lopás miatt is indulhat eljárás, természetvédelmi bírság is kiszabható, arra azonban vigyáznak, hogy egyszerre ne sok gombát gyűjtsenek be, a több kicsi jobban „megéri” elv működik. És mindig van étterem, amely át is veszi. Mindenesetre, több jászsági ültetvényen már nem csupán kerítés, hanem biztonsági őrök is vannak. A kerítéseket ugyanis sokszor megbontották az elkövetők.
Statisztikai adatok szerint a nyári szarvasgombatermés évente átlagosan 14-16 tonna, természetesen ez a hivatalosan begyűjtött termékre érvényes, csak becsülni lehet az illegálisan forgalomba került mennyiséget. Bár a Jászság a legnagyobb terület (Jászszentandráson található például a Szarvasgomba Múzeum), de a Bükkben, a Dunántúli-középhegységben és a Mecsekben is találhatóak szép számmal területek. Exportban pedig még mindig az első vonalban vagyunk, minden évben sok tonna magyar szarvasgomba landol Nyugat-Európában, elsősorban Olaszországban.
Forrás nyomán
