Az Egyesült Államok és Dél-Korea megegyezett a háborút lezáró nyilatkozattervezet előkészítésében – jelentette be a dél-koreai külügyminiszter év végi sajtótájékoztatóján.

A felek most Kim Dzsong Un válaszára várnak, az utóbbi évek viszonylag jó kapcsolatai – ami nagyobb részben a déli fél „napfénypolitikájának” köszönhető – a Koreai-félsziget két állama között azt mutatják, hogy bizonyos feltételekkel véget érhet a több mint fél évszázada lezáratlan konfliktus.

A bejelentés hetekkel azután érkezett, hogy Mun Dzse In dél-koreai elnök arról beszélt, az Egyesült Államok, Észak-Korea és Kína is megegyezett a lehetséges békekötés alapjairól.Az időzítés egyébként nem véletlen: májusban választásokat tartanak Szöulban és a regnáló elnök támogatottsága szinte megegyezik konzervatív kihívójáéval. Ha sikerülne egy ilyen monumentális, történelmi jelentőségű megállapodást létrehozni, az könnyedén Mun Dzse In felé billentené a mérleg nyelvét.Ez azonban kétélű fegyver: ha nem tudnak megegyezni a választásokig, és a konzervatívok szereznek többséget, akkor ez alapjaiban megtörheti az addig elért eredményeket, ugyanis a Népi Erő Pártja külpolitikájában alapvetően sokkal konfrontatívabb északi szomszédjával szemben, mint a progresszív Demokrata Párt.

A koreai háború 1950-től 1953-ig tartott, azonban a résztvevő felek – Dél-Korea és legfőbb szövetségese, Washington, valamint Észak-Korea, a Szovjetunió és Peking – sosem kötöttek a harcokat lezáró békeszerződést, mindössze egy fegyverszüneti egyezmény van érvényben azóta is. Ezt követően évtizedekig szinte semmiféle diplomáciai kapcsolat nem volt a félsziget két állama között, a viszony 1991-ben kezdett enyhülni, ekkor Phenjan és Szöul megállapodást kötött, amelyben kimondták, mindkét fél érdeke az újraegyesülés.A tárgyalások 2018-ban kerültek a legközelebb egy végleges megállapodáshoz, azonban a Donald Trump akkori amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető között zajló sikertelen nukleáris egyeztetések miatt a párbeszéd azóta befagyott.

Az 1953-as tűzszüneti egyezmény kettészakította a Koreai-félszigetet (Fotó: Getty Images/Filo)

Egy sikeres megállapodás Észak-Koreának is szimbolikus jelentőséggel bírhat: Kim Dzsong Un decemberben ünnepelhette uralkodásának tizedik évfordulóját, azonban jelenleg nem sok oka lehet az örömre. Az országot a koronavírus miatti határlezárások – s ezáltal Kína mint legfőbb gazdasági partner elvesztése – és az atomprogram következtében bevezetett szankciók nagyon súlyosan érintik. Gazdasága haldoklik, a lakosságot pedig súlyos élelmezési válság sújtja.Bartók András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója korábban azt nyilatkozta lapunknak, hogy a békemegállapodás elérése Kim Dzsong Un szemében hasonló prioritással bír, mint az ország nukleáris programja.A remete állam külpolitikájáért felelős Kim Jo Dzsong – a vezető húga – izgalmasnak és csodálatra méltó ötletnek nevezte a Washington és Szöul törekvését, azonban ebből még nem lehet túl sok mindenre következtetni.

Amennyiben a feleknek sikerülne tárgyalóasztalhoz ülniük, az nagy hatással lehet a 2019-ben megrekedt nukleáris egyeztetésekre is. Phenjan valószínűleg abban az esetben menne bele egy békemegállapodás aláírásába, ha garanciákat kapna a szankciók feloldása kapcsán, így az ország gazdasága fellélegezhetne.Az Egyesült Államoknak a félsziget stabilitása és biztonsága érdekében változtatnia kell országunkkal folytatott ellenséges politikáján– mondta Észak-Korea külügyminiszter-helyettese, Ri Te Szong. Ezzel szemben Washington fő feltétele az atomprogram részleges vagy teljes leszerelése, és akkor még nem esett szó Kínáról. Az ázsiai nagyhatalom viszonya felemás Észak-Koreával: egyrészről egyetlen hivatalos szövetségese a remete állam, másrészt atomhatalomként Peking sem szeretné, ha Phenjan atomfegyverre tenne szert. Az esetleges békekötés a jelenleg zajló második hidegháború szempontjából is érdekes fejleményeket hozhat Délkelet-Ázsiában, ami jelenleg az Egyesült Államok és Kína konfrontációjának központja.

Borítókép: Kim Dzsong Un és Mun Dzse In a panmindzsoni csúcstalálkozón 2018. április 27-én. (Fotó: Vox)

magyarnemzet

Hirmagazin.eu

ElőzőSzilágyi Liliána húga is reagált az apjukat ért vádakra
KövetkezőAz antioxidánsokban gazdag málnalevéltea csökkenti a gyulladást
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza