Egy friss kutatás 3,4 millió kiszivárgott PIN-kód elemzése alapján rámutatott, hogy a felhasználók jelentős része továbbra is egyszerű és gyakori kombinációkat használ, mint például az 1234, amely az összes vizsgált kód több mint 10%-át teszi ki, ezzel kiemelve a biztonsági tudatosság hiányát. A probléma egyre inkább általános, Magyarországon is drasztikusan emelkedik a bankkártyás tranzakciókhoz kötődő, illetve az átutalások és a beszedések esetében előforduló csalások. Egy friss kiberbiztonsági felérés pedig azt találta, hogy a magyar internetezők 57 százaléka esett már áldozatául online csalásnak, adathalászatnak, hackelésnek vagy vírustámadásnak.
PIN-kódok milliói szivárogtak ki az internetre
Egy friss kutatás során 3,4 millió online kiszivárgott PIN-kód elemzése alapján kiderült, hogy a jellemzően bankkártyáknál használt négyjegyű személyi azonosító számok (PIN-kódok) esetében az emberek hajlamosak egyszerű és könnyen kitalálható kombinációkat használni. Az elemzés megállapította, hogy a 10 000 lehetséges kombinációból a leggyakrabban használt az 1234, amely az összes vizsgált PIN-kód több mint 10%-át képviseli. Ezt követi az 1111 és a 0000, valamint további egyszerű minták, mint például a 1212 és a 7777.
Az adatokat eredetileg Nick Berry gyűjtötte össze, és az Information Is Beautiful oldal elemezte. A kutatás rávilágított arra is, hogy sokan próbálnak emlékezetes, de nem feltétlenül biztonságos PIN-kódokat létrehozni számpárok megkettőzésével, mint például a 3535 vagy az 8080. További gyakori választások közé tartozik a 4444, a 2222 és a 6969.
A vizsgált adatokból egy másik érdekes tendencia is kiderült: sokan használják születési évüket vagy dátumukat PIN-kódként, különösen a ’19’ vagy ’20’ kezdetű évszámokkal kezdődő kombinációk esetén. Ezenkívül egy „L” alakú minta is megfigyelhető volt, ami arra utal, hogy az emberek gyakran alkalmazzák születésnapjukat DD/MM vagy MM/DD formátumban.
A 10 leggyakoribb PIN-kód:
1234
1111
0000
1212
7777
1004
2000
4444
2222
6969
Magyarországon is memgugrottak a bankkártyás csalások!
A legfrissebb elérhető adatok szerint Magyarországon a tavalyi harmadik negyedévben a csalók több mint 11 milliárd forintot tulajdonítottak el az ügyfelek számláiról, ami jelentős növekedést mutat a korábbi időszakokhoz képest. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett adatok szerint, bár az elektronikus pénzforgalom teljes volumenéhez képest még mindig viszonylag alacsony a csalások aránya, a jelenség mértéke és gyakorisága aggodalomra ad okot.
Különösen a nem kártyás tranzakciók területén, mint például átutalások és beszedések esetében, tapasztalható drasztikus emelkedés. A harmadik negyedév során regisztrált sikeres visszaélések összege meghaladta a 9 milliárd forintot, ami több mint háromszorosa a megelőző év azonos időszakának értékének.
Az MNB kiemeli, hogy a visszaélések között kiemelt helyen állnak az adathalászati módszerek és az azonosító adatok illetéktelen megszerzésével elkövetett csalások. Ezenfelül jelentős részesedést képviselnek azok a módszerek is, amelyek pszichológiai manipuláción alapulnak vagy közvetlen hozzáférést biztosítanak az ügyfelek mobiltárcájához, netbankhoz vagy kereskedőknél regisztrált bankkártya-adataikhoz.
A pénzforgalmi szolgáltatóknak kulcsfontosságú szerepet kell betölteniük ezen visszaélések megelőzésében. Az MNB hangsúlyozza, hogy a visszaélés-szűrő rendszerek fejlesztése és hatékony alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy csökkenjenek az ilyen típusú bűncselekmények és védelmet nyújtsanak az ügyfelek pénzeszközeinek biztonságáért.
Főként, hogy egy nemrég publikált kiberbiztonsági felmérésben arra jutottak, hogy a magyar internetezők 57 százaléka esett már áldozatául online csalásnak, adathalászatnak, hackelésnek vagy vírustámadásnak.
#adatok, #kiszivárogtak, #adathalászat, #miavéleményed, #monddmegte, #tiktok, #hirmagazin,
