A Magyar Idők szerint több mint kétmilliárd forinttal tartoznak az államnak azok a pártok, amelyek áprilisban nem érték el a szavazatok egy százalékát.
A lap szerint ennek az összegnek eddig csak a töredéke érkezett vissza az államkincstárba: tizenhat pártból mindössze három fizetett. 2014 óta megszaporodtak a kampánypénzekkel visszaélő, úgynevezett kamupártok. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a nemrég elfogadott szigorúbb szabályozás szinte teljesen visszaszoríthatja a visszaéléseket.
Az Együtt egyik ikonikus kampányvideója volt a „Bernivel nem kell kiteregetnie a szennyest…”. A párt április nyolcadika előtt több ilyen kisfilmet is forgatott. Juhász Péterék minderre a szabályok alapján 153 millió forint támogatást kaptak az államtól.
Az M1 hírfolyamában április előtt sorra mutatkoztak be azok a frissen alakult pártok, amelyek az Együtthöz hasonlóan állami támogatást használtak fel a kampány során. A választásokon rekordmennyiségű, összesen 23 szervezet listájára lehetett szavazni, legtöbbjük viszont még az egy százalékos küszöböt sem érte el.
Mindent vissza kell fizetni
Ezeknek a pártoknak a szabályok szerint minden állami kampánypénzt vissza kell fizetniük. A jogszabály alapján ugyanis az országos listát állító pártok arányosan annak alapján jogosultak támogatásra, hogy a 106-ból hány körzetben tudnak egyéni jelöltet állítani. Ehhez adódik hozzá a minden egyéni jelölt után járó valamivel több, mint egymillió forint. Így az államkincstártól kampányra legfeljebb összesen 710 millió forintot kaphat egy párt. Ha azonban egy vagy több jelölt visszalép, akkor a pártnak az utánuk járó pénzt és az alaptámogatás arányos részét is vissza kell fizetni. Ha pedig a párt nem éri el az egy százalékos küszöböt, akkor a támogatás teljes egésze visszajár az államkincstárnak.
A Magyar Idők úgy tudja: emiatt jelenleg kétmilliárd forintnál is többel tartoznak az úgynevezett kamupártok az államkincstárnak. Az eredmények alapján adós tizenhat pártból azonban eddig csak az Együtt, a Magyar Munkáspárt, és a MIÉP fizetett.
Lomnici Zoltán a Kossuth Rádióban arról beszélt: az ehhez hasonló visszaélések miatt volt szükség arra a módosításra, amelyet kormánypárti politikusok indítvány alapján júliusban fogadott el az Országgyűlés. Hozzátette: 2014-óta egyre több olyan szervezet jelent meg, amely visszaélt a kampánytámogatásokkal, és volt, hogy a nagyobb pártoknál is problémák merültek fel.
Azt is kampányra költötték, amit nem kellett volna
A Jobbikról például nyár elején derült ki, hogy az állami támogatások mellett azt a pénzt is a kampányra költötte, amelyet az emberektől eredetileg a tiltott pártfinanszírozás miatt kiszabott több százmillió forintos bírságra gyűjtött. A legfrissebb kampánybeszámolójuk szerint ráadásul a párt költségei átlépték az egymilliárd forintos küszöböt.
Ander Balázs, a Jobbik országgyűlési képviselője kérdésünkre hétfőn annyit mondott: fogalma sincs, hogy a kampányra elköltött óriási összegek miatt hogyan fogják fenntartani a pártot.
Az államkincstár ráadásul azt közölte: a Jobbiknak – tekintettel arra, hogy már közel fél éve mentesülnek a tartozás teljesítése alól – semmilyen további fizetési könnyítést nem nyújtanak.
Forrás: M1
