Budapesten szombat délután mintegy 2500 ember gyűlt össze, hogy tiltakozását fejezze ki a kormány álláspontja ellen, miután Magyarország – a demonstrálók szerint – nem fogadta el az Európai Unió Bíróságának C-630/23 számú döntését, amely a devizahitelesek ügyében született. A rendezvény előre bejelentett volt, a gyülekező 16 órakor kezdődött a Nyugati téren, majd a résztvevők a Podmaniczky utcán, a Bajcsy-Zsilinszky úton és a Bank utcán keresztül vonultak.
Facebook-post/videó a demonstráción felszólalóktól
A szervezők vidékről is szerettek volna nagyobb részvételt elérni, több busz is indult az ország különböző pontjairól, azonban végül a vártnál kevesebben érkeztek. Ennek ellenére a hangulat végig fegyelmezett és egységes maradt, a résztvevők egyöntetűen hangoztatták: a demonstráció célja nem politikai, hanem jogi és erkölcsi természetű, mivel úgy vélik, a bírósági döntés az ő igazukat mondta ki, és az államnak kötelessége lenne azt elfogadni.
Facebook-post/videó a demonstráción felszólalóltól
A tüntetők transzparensein a „Jogunk van az igazsághoz” és a „Nem adjuk fel” feliratok voltak olvashatók, amelyek egyértelműen kifejezték a résztvevők elszántságát. Többen azt is hangsúlyozták, hogy a magyar kormány szerint a bírósági ítélet „nem automatikusan alkalmazható”, ám a devizahitelesek álláspontja ezzel szemben az, hogy az uniós döntés kötelező erejű, és megnyithatja az utat a korábbi szerződések újraértékelése felé.
A C-630/23. számú ítéletben – amely az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt ZH és KN kontra AxFina Hungary Zrt. ügyében született – a testület kimondta, hogy a devizaalapú lízingszerződésekben azok a feltételek, amelyek az árfolyamkockázatot kizárólag a fogyasztóra hárítják, tisztességtelennek minősülhetnek az uniós fogyasztóvédelmi irányelv (93/13/EGK) alapján. Az ítélet szerint, ha egy ilyen szerződési feltétel érvénytelennek bizonyul, a szerződés nem tartható fenn automatikusan az érintett rendelkezés nélkül, mivel az a szerződés alapvető részét képezi. Az Európai Bíróság azt is rögzítette, hogy a nemzeti bíróságoknak ilyenkor a fogyasztó eredeti helyzetének visszaállítására kell törekedniük (restitutio in integrum), vagyis arra, mintha a tisztességtelen feltétel soha nem került volna bele a szerződésbe.
Ez a döntés a devizahitelesek számára történelmi jelentőségű, hiszen több mint egy évtizede küzdenek azért, hogy a bankok és a pénzügyi szolgáltatók felelősségét a bíróságok is kimondják, és a szerződéseikben alkalmazott aránytalan feltételek jogi következményeit végre érvényesítsék.
A tüntetés végén a szervezők kijelentették: ha a kormány nem hajtja végre az uniós döntésből következő jogi lépéseket, további demonstrációkra és jogi akciókra készülnek. Hangsúlyozták, hogy nem engednek abból az elvből, miszerint az uniós jog mindenkire kötelező, és annak érvényesülnie kell Magyarországon is.
Van véleményed? – Írd meg kommentben!
Szerinted a magyar kormánynak el kellene ismernie az Európai Bíróság döntését a devizahitelesek ügyében?
