forrás: hirado.hu
Jelentés készült a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményekről. A Miniszterelnöki Kabinetiroda Kormányszóvivői Irodájának tájékoztatása szerint ez alapján elmondható, hogy több egyetem is törvénytelenül működik hazánkban.
Az Oktatási Hivatal (OH) számos szabálytalanságot tárt fel a külföldi felsőoktatási intézmények működésével kapcsolatban, több egyetem is törvénytelenül működik Magyarországon. Számos intézmény sért törvényt akkor, amikor úgy ad ki idehaza külföldi diplomát, hogy az anyaországban nem folytat képzést, pedig ezt a magyar jogszabályok előírják. Egyetlen egyetem sem állhat a magyar törvények felett – írták.
Ezért a kormány szigorítja a magyar törvényeket és kimondja, hogy az EU-n kívüli egyetem csak nemzetközi egyezmény alapján folytathat képzést és adhat ki diplomát Magyarországon. A feltételeknek 2018. január 1-ig kell megfelelnie az intézményeknek, és ha ez nem történik meg, akkor 2018 szeptemberétől új képzés már nem indítható, az addigiak befejezhetők.
Az új szabályok betarthatóak, jogokat biztosítanak, és nem előjogokat – tették hozzá a közleményben. Magyarországnak érdeke, hogy minél több autonóm, nemzetközileg elismert, a magyar tudástőkét elősegítő felsőoktatási intézménye legyen, az viszont nem érdeke, hogy versenyhátrányba kerüljenek a törvényeket maximálisan betartó magyarországi felsőoktatási intézmények.
A CEU eddig olyan privilégiumokat élvezett, melyek semmilyen más magyarországi felsőoktatási intézmény számára sem voltak biztosítottak. Az intézmény elfogadhatatlannak tartja a módosítást, az összes többi érintett felsőoktatási intézmény azonban nem.
A CEU tovább működhet, amint a két ország ezt elvi szinten nemzetközi megállapodásban támogatja.
Szabálytalanságok:
• Az Oktatási Hivatal 2016 második felétől kezdte meg eljárásait, hiszen idén, 2017-ben jár le az öt éves működési engedélyezési ciklus.
• A működési engedély 5 éves felülvizsgálata során több olyan működési problémára derült fény, amelyek nem felelnek meg a jogszabályoknak.
• Ezek az alábbi csoportokba sorolhatók: a külföldi felsőoktatási intézmény nem a megfelelő jogszabályi keretek között folytatja a képzését, nincs együttműködés és magyarországi partner, hiányzik a programakkreditáció, a külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított okirat nem államilag elismert (fokozatot adó) oklevél, a külföldi felsőoktatási intézmény nem minősül származási országában államilag elismert felsőoktatási intézménynek, a közhiteles nyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesül, a külföldi felsőoktatási intézmény nyilvántartásba nem vett képzéseket folytat.
• Kritikusnak nevezhetők azok az esetek, amelyekben a külföldi intézmény a származási országában nem minősül államilag elismert felsőoktatási intézménynek és nem bocsáthat ki a Magyarország területén folytatott képzésre tekintettel államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó oklevelet.
• Hasonló probléma, hogy az intézmény a származási országában államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül, azonban az a képzés, amelyet Magyarországon folytat, nem vezet államilag elismert felsőoktatási fokozathoz.
• A működési engedéllyel történő működési formával számos külföldi felsőoktatási intézmény él. Erre jellemző, hogy egy nemzetközi kezdeményezés keretében rövid időre jön létre, nem képes huzamosabb ideig a képzések jogszerű fenntartására, azonban a megszüntetés jogi lépéseit a partnerek elmulasztják kezdeményezni.
• Gyakori probléma (elsősorban az angolszász államokban és tapasztalatunk szerint bizonyos esetekben az ázsiai országokban) az, hogy nem kötelező eleme a felsőoktatási intézmény képzése folytatásának a független külső felsőoktatási akkreditációs ügynökség/szervezet általi képzésakkreditáció.
• A működési engedély felülvizsgálat során tapasztaltak alapján elmondható, hogy az érintett külföldi intézmények döntő többsége vonatkozásában szabálytalanságok, hiányok állnak fenn, ami a szabályozás további szigorítását, pontosítását indokolja.
A CEU megtéveszti a közvéleményt
A CEU az elmúlt napokban nemcsak a közvéleményt téveszti meg folyamatosan, hanem a nemzetközi tekintélyű tudósokat és szervezeteket is. A Soros-egyetem a jogszabályok betartása helyett az előjogainak minden áron való megtartását választotta, ehhez pedig minden eszközt bevet – tartalmazta a közlemény. A Közép-európai Egyetem olyan privilégiumokat élvezett, melyek semmilyen más magyarországi felsőoktatási intézmény számára sem voltak biztosítottak. Éppen ezért az egyetemek közötti versenyben tisztességtelen előnyhöz jutottak, ami Soros György számára jó üzlet volt. Jóllehet, nem a CEU-n tanul a legtöbb külföldi hallgató, mégis csak a CEU rendelkezett privilégiumokkal.
Mint az a nyilvánosságra került korábbi levelezésekből látható, Magyar Bálint és a szocialista kormányok kritika nélkül írták törvénybe Soros György kereséseit, nem törődve a hazai egyetemek és hallgatók érdekeivel. Több mint beszédes, hogy a törvénymódosítás számtalan érintettje közül csak a CEU tartja elfogadhatatlannak a módosítást, az összes többi érintett nem.
A magyar felsőoktatás védelme megkívánta a törvénymódosítást
Az elfogadott törvénymódosítás a Közép-európai Egyetem működését, oktatási programját nem érinti – mert az egy magyar egyetem magyar akkreditációval -, a Central European University (CEU) azonban az Egyesült Államokban van bejegyezve, ahol viszont nem végez oktatási-kutatási tevékenységet. Ugyanakkor erre az oktatási tevékenység nélküli szervezetre hivatkozva adnak ki amerikai diplomát a magyarországi Közép-európai Egyetemen. Ez megtévesztő, jogi trükk, kiskapu, amit be kell zárni.
A törvénymódosítás Magyarország, a magyarok érdekeit szolgálja
Az új szabályok betarthatóak, jogokat biztosítanak, és nem előjogokat – írták a közleményben. Magyarországnak érdeke, hogy minél több autonóm, nemzetközileg elismert, a magyar tudástőkét elősegítő felsőoktatási intézménye legyen, az viszont nem érdeke, hogy olyan nemzetközi befolyásolási kísérleteknek engedjen teret, amelyekkel törvényesen választott kormányt vagy elnököt akarnak ellehetetleníteni.
A magyar kabinet kész tárgyalni az Egyesült Államok kormányával, illetve az érintett szövetségi állam vezetésével az ügyben. Az pedig vízió, hogy veszélyben lenne a tanszabadság Magyarországon – tették hozzá.
2016-ban mind a 28 alábbiakban felsorolt intézmény felülvizsgálata elindult
1. Anglia Ruskin University (Egyesült Királyság)
2. Avans Hogeschool International Business School Breda (Hollandia)
3. Banking Institute College of Banking (Bankovní institut vysoká škola) (Cseh Köztársaság)
4. Boston University (Amerikai Egyesült Államok)
5. CECOS London College (Egyesült Királyság)
6. Central European University (Amerikai Egyesült Államok)
7. École d’Art Maryse Eloy (Franciaország)
8. École Supérieure des Sciences Commerciales d’Angers (Franciaország)
9. Edinburgh Napier University (Egyesült Királyság)
10. Georg-August-Universität Göttingen (Németország)
11. Hēilóngjiāng Dàxué (Kínai Népköztársaság)
12. Mahachulalongkornrajavidyalaya University (Thaiföldi Királyság)
13. McDaniel College (Amerikai Egyesült Államok)
14. Middlesex University (Egyesült Királyság)
15. Mod’Art International (Franciaország)
16. Open University Malaysia (Malajzia)
17. Oxford Brookes University (Egyesült Királyság)
18. Universidad de Granada (Spanyolország)
19. Universitatea de Medicină şi Farmacie Târgu-Mureş (Románia)
20. Université de Picardie Jules Verne (Franciaország)
21. Université Pantheton-Assas (Paris II) (Franciaország)
22. Université Paris Ouest Nanterre la Défense (Franciaország)
23. University of Buckingham (Egyesült Királyság)
24. University of Hertfordshire (Egyesült Királyság)
25. University of Wales, Newport (Egyesült Királyság)
26. Vienna Konservatorium (Ausztria)
27. Webster University (Amerikai Egyesült Államok)
28. Wyższa Szkoła Bezpieczeństwa Publicznego i Indyvidualnego „Apeiron” w Krakowie (Lengyelország)